Hiába a tiltás, a bankóriások tavaly 673 milliárd dollárt fordítottak nagy kőolaj- és földgázberuházásokra
5500 milliárd dollár.
Ennyit költött a világ 60 legnagyobb bankja a földgáz-és kőolajágazatra az elmúlt hét évben. 2016-ban fogadták el Párizsban a nemzetközi klímavédelmi egyezményt. A világ nagy bankjai is esküdöztek, hogy támogatják a zöld áttérést. Mit mutat a valóság?
A JP Morgan, amely vezeti a Net-Zero Banking Alliance-t, azon a listán is az első, amely a fosszilis energiát érintő beruházások finanszírozó bankjait mutatja meg. Az elmúlt hét évben valamivel több mint 434 milliárd dollárral pénzelték a kőolaj- és földgázipart.
A piszkos tizenkettőben ott van szinte minden bank, amely számít a globális gazdaságban: a Citibank a második 332 milliárd dollárral, a bronzérmes pedig a Wells Fargo 318 milliárd dollárral. Ezek mind amerikai bankok, de a piszkos tizenkettőben jócskán szerepelnek mások is: a Barclays bank Londonból, a Mizuho Japánból vagy a BNP Paribas Párizsból.
A bankok arra hivatkoznak, hogy egyre kevesebb pénz jut a fosszilis szektornak, és egyre több a megújuló energiaforrásoknak. Ez igaz is: a 60 legnagyobb bank 738 milliárd dollárt költött földgáz- és kőolaj-kitermelésre 2016-ban, és „csak” 673 milliárdot tavaly. Csakhogy a környezetvédők szerint ez is túlságosan sok, mert erősen kérdésessé teszi, hogy vajon sikerül-e elérni a zéró-karbon-kibocsátást 2050-re.
A dolog szépséghibája az, hogy az óriás bankok ünnepélyesen meghirdették a zéró-kibocsátás politikáját, vagyis azt, hogy támogatják az áttérést a megújuló energiahordozókra. Persze a céldátum 2050 – vagyis van még bőven idő. Erre hivatkozott az Egyesült Államok összes nagybankját tagjai között tudó Net-Zero Banking Alliance szóvivője, aki azt mondta: „az áttérést a megújuló energiaforrásokra, meg kell tervezni, ez önmagában évekig tarthat. A végrehajtás pedig további hosszú éveket vehet igénybe.”
A washingtoni szenátusnak is feltűnt, hogy a bankok vizet prédikálnak: „azzal, hogy hátat fordítanak környezetvédő ígéreteiknek és finanszírozzák a fosszilis szektort, megnő a rendszer kockázat az egész amerikai gazdaságban. Az óceánok partján levő területeken összeomolhatnak az ingatlanárak, kipukkadhat a karbonbuborék, és a biztosítási piacon is nagy zavarok lehetnek” – állapította meg a szenátus költségvetési bizottsága.
Mivel védekeznek a bankok? Képmutató módon a szegény olaj-és földgázexportáló államokra mutatnak, amelyek „csak nagyon nehezen viselnének el egy piaci sokkot, hiszen már így is nagyon sebezhetőek.”
A CNN gazdasági rovata megkérdezte a JP Morgant, amely a vezetője a Net-Zero Banking Alliance-nek, hogy mivel indokolják a nagy beruházásokat a környezetszennyező kőolaj-és földgáziparba? A válasz: „mi az egész energiaszektort finanszírozzuk, és ezzel növeljük az energiabiztonságot. Ugyanakkor támogatjuk az embereket abban, hogy áttérjenek a megújuló energiaforrásokra. Ezek a bankok 1000 milliárd dollárt költenek a megújuló energiaforrások finanszírozására” – nyilatkozta a JP Morgan illetékese, aki megfeledkezett arról, hogy az olaj- és földgázüzletben az energiaválság idején több pénz van.
A bankok haszna persze eltörpül az energiaóriások profitja mellett. Az IEA – a nemzetközi energiaügynökség – főnöke közölte, hogy az energiaszektor globális profitja tavaly elérte a 4000 milliárd dollárt. Ilyen óriási profit mellett mire kellett olyan sok banki kölcsön? A CNN gazdasági rovata ezt is megírta: óriási osztalékokat fizettek, és a profit jelentős részéből visszavásárolták a saját cégük részvényeit, ebből aztán szépen gazdagodott az energiacégek vezérkara is.
