Hiába a kormány fogadkozása, továbbra sincs tervben a svéd és finn NATO-tagság ügye a parlamentben
Ugyan hétfőn is ülésezik az Országgyűlés külügyi bizottsága, de a testület napirendjén ezúttal sem szerepel Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmének témája – ahogyan ezt az elmúlt négy hónapban sem tárgyalta a testület. Pedig a kormány július közepén benyújtotta a két ország NATO-ba felvételének támogatásáról szóló törvényjavaslatokat, és
bár a kormányzat minden fórumon igyekszik bizonygatni elköteleződését és támogatását, az ezt jóváhagyó formális döntés továbbra is késik: négy hónapja nemhogy szavazás nem volt, de még a külügyi bizottság sem tárgyalta a témát, és a jelek szerint döntés idén már nem is várható.
Finnország és Svédország az ukrajnai orosz invázió miatt döntött úgy még májusban, hogy kéri felvételét a katonai szövetségbe. A NATO 30 tagja közül 28 már ratifikálta a csatlakozásukat, csupán két ország nem hagyta ezt jóvá: Törökország és Magyarország. Sőt, a magyar Országgyűlés kormánypárti képviselői attól is elzárkóztak, amikor az ellenzék megpróbált gyorsítani a folyamaton.
Noha néhány napja a finn elnök már telefonon sürgette Orbán Viktort a NATO-csatlakozásuk ratifikálására, amire a magyar kormányfő kedvezően nyilatkozott, a döntés továbbra is késik. A magyar kormány és a kormánypártok pedig érdemben nem indokolják a késlekedést, inkább csak kifogásokat keresnek:
A társadalmi vita valóban folyik, de értelme és jogszerűsége kérdéses. Már a vita maga is furcsa, hiszen a törvény szerint “nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi (…) érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.
A kormány szerint a parlamentnél van a labda a svéd-finn NATO-csatlakozás kérdésébenAkárhogy is, a kormány honlapján való közzététellel október 18-án elindított “vita” lényege, hogy észrevételeket várnak egy külügyes e-mail-címre, illetve megjegyzik, hogy – az amúgy véghatáridő nélkül meghirdetett – “társadalmi egyeztetés (…) alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat!” Nem tudni, itt mire gondol a kormányzat:Több kormánytisztviselő is úgy nyilatkozott, hogy a hatalmi ágak függetlenségének intézménye megköti a kormány kezét, így nem tudják sürgetni a parlamentnél a skandináv országok NATO-csatlakozásának ratifikálását.
vajon a kabinet által a törvényjavaslatok benyújtásával eldöntött, deklarált és azóta is nyilvánosan hangoztatott támogatást megvonnák, ha mondjuk a beérkező, a témában laikus állampolgári vélemények több mint fele – vagy kétharmada, vagy ki tudja – szerint nem kellene a svédek és a finnek NATO-tagságát támogatni?
Úgy tűnik, a társadalmi vitát ennek megfelelően nem is érzi a kormányzat perdöntőnek, hiszen nemrég – már a vita indítása után – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is egyértelművé tette a kormány támogató álláspontját a legutóbbi kormányinfón, a késlekedést firtató kérdést pedig azzal ütötte el, hogy az őszi parlamenti ülésszakban a törvényjavaslatok napirendre kerülnek.
Gulyás Gergely szerint még az év vége előtt napirendre kerül a javaslat, de ennek semmi nyoma © MTI / Balogh Zoltán
Csakhogy az őszi ülésszak december 7-ig tart, addig – e hét keddtől számítva – még 13 ülésnap van, de a november 3-i állapot szerint az üléstervben egyik napra sem tervezték be a NATO-s törvényjavaslatokat.
Persze ettől függetlenül a Házbizottság döntése nyomán még az utolsó pillanatban is felkerülhet a vita és a szavazás a napirendre – de éppúgy felkerülhetett volna az elmúlt négy hónapban is.
