Hétfőtől csak a hobbijának él már Kásler Miklós onkológus, politikus, ezoterikus
Névtáblacserére készülnek hétfőn a Várban, az egykor a Nemzeti Levéltár egy részlegének, illetve a Cseh Tamás Archívumnak is otthont adó Úri utca 54–56 szám alatti Mailáth-palotában, ahol most a NER egyik legérdekesebb kurzusintézete, a Magyarságkutató Intézet működik. A főigazgatói iroda ajtaján a réz névtáblából március 13-a után egy kisebb is elég lesz, hiszen az intézetet eddig vezető Horváth-Lugossy Gáboré helyett egy rövidebb nevet kell csak felvésni: Kásler Miklós.
A 73 éves Kásler Miklós onkológus, volt miniszter és hobbitörténész ezzel megérkezett: nyugdíjas éveiben élhet a hobbijának, ami valahol az ezoterikus tanok, a keresztény hit és az okkult tudományok Bermuda-háromszögében létezik. A saját ötletére a kormánnyal 4 évvel ezelőtt létrehozatott, és nemrég általa elfoglalt intézmény élén azzal foglalkozhat (ál)tudományos szinten, amit szeret – még ha ennek létjogosultságát rajta kívül legfeljebb csak egy nagyon szűk kör ismeri el.
De hogyan került Kásler a beszédes nevű Magyarságkutató Intézet élére? Egyáltalán mi ez az intézmény, és kicsoda ez a reneszánsz ember? A legtöbben talán Kásler Miklóst, az onkológus főorvost ismerik, aki évtizedekig vezette „a Kékgolyó utcát”, vagyis az Országos Onkológiai Intézetet. Sokan ismerik aztán Kásler Miklóst, a kormánytagot, aki 2018–2022 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát.
Az oktatástól és a kultúrától az egészségügyön, szociális szférán át a sportig és a társadalmi kapcsolatokig sok mindenért felelős tárca már csak emiatt is a kormány egyik legfontosabb minisztériuma kellett volna hogy legyen. Hogy mennyire nem volt az, jól mutatja, hogy első vezetője, Réthelyi Miklós nem bírta sokáig, majd Orbán Viktor kinevezte az élére egykori lelkészét, Balog Zoltánt, tőle vette át aztán a stafétát Kásler, ma meg már nem is létezik a minisztérium.
Káslerről miniszterként annyi mondható el, hogy ő se csinálta jobban, mint Balog, de legalább elvi köze volt a szakterületei egy részéhez, lévén, hogy orvos volt. Azonban már minisztersége idején is inkább mással hívta fel magára a figyelmet. Azóta sokan így is ismerik: hobbitörténészként, a magyar őstörténet és a hun-magyar rokonság kutatójaként, a Szent Korona-tan rajongójaként. Úgy is, mint aki gyakran tesz meghökkentő, áltudományos kijelentéseket, fogalmaz meg zavaros víziókat.
Egy szűk szubkultúra számára persze már a 2010-es években is ismert volt Kásler, hiszen gyakori vendége volt az Echo TV és több más, jobboldali orgánum nemzeti-ezoterikus műsorainak. Sőt, 2012-től „Nemzeti Nagyvizit” címmel heti rendszerességű tévé- és rádióműsort is vezetett, „a nemzet sorskérdéseit, társadalmunk fizikai, lelki állapotát és változásait, múltunk és jelenünk értékeit és tanulságait” boncolgatva. Ezek alapján később az egyik jegybanki alapítvány még könyvsorozatot is kiadott.
A fentiekből jól megismerhető kásleri világkép nem sok bizakodásra adott okot azok számára, akik az európai szakmai, tudományos normák alapján próbáltak működni az élet különböző területein. A (szélső)jobbos alternatív irodalom-, és történelemfelfogás elemei szinte mind visszaköszöntek ebben a kaotikus világban. A szélesebb közvéleményt talán az hozta először igazán zavarba, amikor 2018-ban a leendő, az egészségügyért is felelős miniszter magabiztosan kijelentette:
A halálos betegségek 70–80 százalékát a Tízparancsolat betartásával el lehet kerülni.”
Később már miniszterként Kásler ezt a kijelentését még tudta fokozni is, amikor a kritikákra úgy reagált: lehet, hogy valóban nincs igaza, mert nem 70–80, hanem 90 százalékban lehet ugyanis megelőzni a betegségeket a Tízparancsolat által. Sőt – tette hozzá – az a népegészségügyi program, amit a minisztérium összeállított, az is ebből következik, mert „a Tízparancsolat egy közel tökéletes népegészségügyi program”.
De a miniszternek másról is megvolt a véleménye. Például spekulációnak minősítette az ősrobbanás-elméletet, az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia képletről (E=mc²) pedig azt mondta, hogy már megcáfolták. Pedig nem is. Emellett úgy volt vele, hogy az emberi gondolkodás „színvonala” az utóbbi 2000 évben semmit sem fejlődött, a görögök már mindent leírtak. Ezek miatt Káslernak azonban nemcsak kritikusai, hanem
tisztelői is voltak, Lezsák Sándor, az MDF-alapítóból lett fideszes parlamenti alelnök például a Nemzeti Nagyvizit sorozatot „a hazai és minőségi ismeretterjesztés történetében mérföldkőnek” nevezte, magát Káslert pedig Öveges professzorhoz hasonlította.
Kásler igazi polihisztorként szinte minden témában tudott – ha nem is tudományos színvonalút, de a kocsmaasztal mellé biztosan passzoló – tömör igazságokat megfogalmazni. A férfi és a nő viszonyát például így fogta fel: „A férfiak valóban korábban halnak meg, ők élnek a nőkkel. A nők pedig a férfiakkal élnek, és lehet, hogy ez a magyarázat.” Másszor meg arról beszélt, hogy „ha nincs az abortusztörvény, ma 20 millióan élnek Magyarországon”.
De érdemes felidézni, mit gondolt Kásler Széchenyi Istvánról, mi tette őt naggyá: „egész életét azzal töltötte, hogy minden áldott nap lelkiismeret-vizsgálatot tartott (...) ha nem vizsgálja a lelkiismeretét mindennap a Biblia szellemében, akkor nem ő lett volna a legnagyobb magyar, én meg nem kaptam volna meg a róla elnevezett díjat.” De beszédes az is, ahogy az innovációhoz viszonyult: „Én a technikai fejlődést nagyon sok vonatkozásban az emberi élet minőségére hátrányosnak tartom.”
Az egyik legkompaktabb, és szinte minden másra is választ adó idézet Káslertől az alábbi: „Nem megismerhető a világ. Ezért kell csínján bánni a kérdésekkel, és még jobban csínján kell bánni a válaszokkal.” Ehhez képest ő maga nem bánt csínján a válasszal, amikor egy 2018-as kutatás alapján a III. Béla király csontmaradványaiból az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS azonosításáról beszélt, és megállapította: az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
Kásler egyébként nem fukarkodott elismerni mások hasonló területen elért sikereit sem. Emlékezetes volt például, amikor 2021-ben lovagkereszttel tüntetett ki egy ezoterikus magyarságkutatót, aki azt vallotta, hogy a Szent Korona aurája a sötét üzelmek miatt a francia forradalom óta fuldoklik a rátapadt szennytől, ezért ő gondolati úton szokta azt tisztítani. A Szent Korona-tant amúgy Kásler maga is sokra tartotta, mert az „nemzetösszetartó erő”.
Miniszterként egyébként Kásler a szorosan hozzá tartozó területeken dolgozókról sem feledkezett meg. Egyszer, 2020-ban például karácsonyi üdvözlettel kedveskedett a pedagógusoknak, és ebben leírta, hogy szerinte a pedagógusok az év minden napján a „krisztusi parancsoktól vezérelve” „teljesítik küldetésüket”. Miniszterként egyik utolsó emlékezetes alakítása pedig az volt tavaly márciusban, hogy Nobel-békedíjra jelölte Böjte Csabát.
Kásler a Magyarságkutató Intézet főigazgatójaként sem fog pihenni. Ezt ő mondta egy friss videóinterjúban, megjegyezve: „nagyon sok izgalmas archeogenetikai, régészeti és nyelvészeti kutatás vár a Magyarságkutató Intézetre”, amely szerinte eddig is páratlan sikereket ért el. Itt Kásler aligha a Pozsonyi csata című, már-már fikciós animációs alkotásra gondolt, ami alaposan megtépázta az intézet addig sem túl jó szakmai hírnevét. A filmről itt írtunk:
