Három nappal február 24. előtt egyértelmű volt, hogy valami rossz és visszafordíthatatlan készülődik
363 nappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az orosz–ukrán háború százezrek halálával és felbecsülhetetlen mértékű pusztítással járt az utóbbi közel egy évben, és véget vetett annak a történelmi korszaknak, amelyet ma jobb híján a hidegháború utáni időszaknak nevezünk. Mindezt persze egy évvel ezelőtt még nem tudhattuk, bár figyelmeztetések bőven akadtak. A háború egy éves évfordulójáig minden nap felidézzük, mi jelent meg a témában a hvg.hu-n, milyen előjelei voltak az inváziónak, mit látott ebből pontosan egy évvel ezelőtt egy újságolvasó.
2022. február 21-e van, hétfő.
Az elmúlt három nap összesített adatai szerint az országban 13 261 új koronavírus-fertőzöttet találtak a hétvégén, 233 beteg meghalt, így 43 299-ra emelkedett a koronavírus-járvány magyarországi halálos áldozatainak száma. Hamarosan ez a téma másodlagossá válik, miután napok óta egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy Oroszország valóban meg fogja támadni Ukrajnát.
Emmanuel Macron francia elnök egy Ukrajnáról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó összerakásán tüsténkedik, amíg nem késő, azt mondja, abba elvileg Joe Biden és Vlagyimir Putyin is beleegyeztek. A Fehér Ház közölte, hogy az elnök csak akkor vesz részt a csúcson, ha a támadás a „támadás addig nem következik be” és a részleteket Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február 24-én dolgozná ki aznapi tárgyalásán. Nem fogja. Egyébként Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő még azon a bizonyos hétfőn gyorsan lehűtötte a találkozóhoz fűzött reményeket, a francia elnök bejelentésére reagálva azt mondta: „Korai még bármiféle csúcstalálkozó szervezésével kapcsolatos tervekről beszélni”.
A Reuters kiszivárgott információkra hivatkozva arról ír, hogy bankok közti kapcsolatok megszakítása, vagyonbefagyasztás és exporttilalom is van az Oroszország ellen előkészített szankciók között. Az intézkedések abban az esetben lépnek életbe, ha az oroszok megtámadnák Ukrajnát, és a céljuk az lenne, hogy megroppantsák az orosz gazdaságot.
Az Európai Bizottság elnöke is beszélt az Unió Oroszországgal szemben tervezett szankcióiról. Ursula Von der Leyen említette a kizárást a nemzetközi pénzpiacról és az orosz gazdasági fejlődés szempontjából létfontosságú árucikkek exporttilalmát is. Az elnök elmondta azt is, hogy ezekre a lépésekre csakis az orosz támadás megindulását követően kerülhet sor, ezért is utasította el Volodimir Zelenszkijnek a szankciók azonnali bevezetésére való korábbi felszólítását. Mint mondta: „A szankciók bevezetése annyira súlyos és következményekkel terhelt lépés, hogy esélyt kell adni Oroszországnak a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez. Ez az ajtó továbbra is nyitva áll.”
Amennyiben megtámadják Ukrajnát, az oroszok a kivégzendő, illetve internálandó ukránok neveit tartalmazó kész listákkal érkeznek majd – figyelmeztette az ENSZ-t az AFP információi szerint az Egyesült Államok.
Eközben idehaza: mindössze pár perces ülésen leszavazza a Fidesz Völner Pál végkielégítésének felfüggesztését.
Kollégánk, Németh András három nappal a támadás előtt arról ír a hvg360-on, hogy az ukránok már bánják, hogy a Szovjetunió szétesése után lemondtak az ország területén maradt szovjet atomfegyverekről. „A nagy semmiért mondtunk le az atomfegyverekről. Bárki is ajánlana most nekünk egy szerződést, az a válaszunk, köszönjük, nem kérjük, mert már van a kezünkben elég értéktelen papírfecni” – így foglalta össze az ukránok hangulatát Andrij Zahorodnyuk egykori ukrán védelmi miniszter. Amikor a politikus a papírfecnit említette, arra az 1994. december 5-én aláírt Budapesti Memorandumra gondolt, amelyben három atomnagyhatalom – az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország – megígérte a Szovjetunió 1991-es széthullása után atomfegyverrel rendelkező volt tagköztársaságoknak, Kazahsztánnak, Fehéroroszországnak és Ukrajnának, hogy szavatolja szuverenitásukat és területi sérthetetlenségüket, ha lemondanak az atomfegyverekről.
Mindeközben dúl a magyar választási kampány, a Publicus két százalékos ellenzéki előnyt mér, fideszes képviselőjelöltek pedig állami laptopokat osztanak az iskolákban.
Ugyanezen a hétfőn Vlagyimir Putyin az orosz állami televízióban arról beszélt, hogy
hamarosan dönt a kelet-ukrajnai lázadó területek függetlenségének elismeréséről.
Ez meg is történik, mégpedig a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén. A hivatalos verzió szerint 17 órára hívták össze a tancskozást, de a Neue Zürcher Zeitung újságírója kiszúrta, hogy a résztvevők karórája valójában 11 óra 15 percet mutatott, vagyis felvételről mehetett a tévéadás. A tanácskozáson az állami vezetők sorra nyilatkoztak arról, hogy támogatják a donyecki és a luhanszki területek függetlenségét, így tesz Szergej Sojgu honvédelmi miniszter és Mihail Misusztyin miniszterelnök is.
Itt játszódik le az az elképesztő jelenet is, amely pontosan bemutatja, milyen szerep jut Putyin rendszerében az egyébként magas hivatali pozíciót betöltő figuráknak. Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés (SZVR) főnöke sétál a mikrofonhoz, hogy megnyilvánuljon a szakadár köztársaságok függetlenségének kérdésében. A következő párbeszéd játszódik le a hebegő-habogó Nariskin és Putyin között:
Nariskin: Egyetértek Nyikolaj Platonovics javaslatával, miszerint adhatunk egy utolsó esélyt nyugati partnereinkenk. Felkínálhatjuk nekik a választást, hogy a legrövidebb időn belül vegyék rá Kijevet, hogy válassza a békét, és betartsa a minszki megállapodást. A legrosszabb esetben meg kell hoznunk azt a döntést, amiről ma beszélünk.
Putyin: Ez mit jelent? A legrosszabb esetben? Azt akarja javasolni, hogy kezdjünk tárgyalásokba?
Nariskin: Öö... nem...
Putyin: Vagy ismerjük el a szuverenitásukat [a szakadár területeknek]?
Nariskin: (Habog)
Putyin: Beszéljen érthetően!
Nariskin: Támogatni fogom a javaslatot, hogy elismerjük.
Elemzők már tudják, hogy ez kellő ürügyet ad majd Oroszország számára ahhoz, hogy katonákat, vagy ahogy ők hívják "békefenntartókat" küldhet Donyeck és Luhanszk régióba, és úgy állíthatja be, hogy csupán saját polgárait védi, hiszen a két régióban rendkívül sokan kaptak orosz állampolgárságot az elmúlt időszakban. És ez meg is történik: az orosz államfő utasította a védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereget.
„A két szeparatista terület elismerése Ukrajnában a nemzetközi jog, Ukrajna területi integritása és a minszki megállapodások nyilvánvaló megsértése” – reagál Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke egy Twitter-bejegyzésben. Hangsúlyozza, hogy az EU és partnerei egységesen és határozottan, Ukrajnával szolidárisan fognak reagálni.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az unió továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és újabb szankciókat léptet életbe azok ellen, akiknek közük volt a nemzetközi jog megsértését jelentő lépés megtételéhez. Az Egyesült Államok – még az orosz „békefenntartók” beküldéséről hozott döntés nyilvánosságra hozatala előtt – szankciókat jelentett be a szakadár köztársaságok ellen.
Ukrajnában összehívták a Biztonsági tanács ülését, Volodimir Zelenszkij államfő a tanácskozás utánra ígért nyilatkozatot.
Nem sokkal fél tizenkettő után Orbán Viktor Facebook-oldalán ez a bejegyzés jelent meg: "Ma este telefonon egyeztettem az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről. Világossá tettem, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak.” Szijjártó Péter Facebook-oldaláról nem derült ki, hogy történt volna bármi.
Az előző napról (2022. február 20-áról) szóló összefoglalónkat ide kattintva olvashatja el.
