Harcot hirdettek egy tévéadó ellen a lengyelek, mert pedofil ügyek eltusolásával vádolta II. János Pált
A lengyel katolikus egyházon belül elkövetett gyerekbántalmazási ügyekről és azok eltussolásáról évek óta tudósít az amerikai tulajdonban lévő lengyelországi kereskedelmi televízió, a TVN. A március 4-én sugárzott legutóbbi riport azonban igazi darázsfészekbe nyúlt. A dokumentumfilm szerzői ugyanis bizonyítékokat hoztak nyilvánosságra arról, hogy II. János Pál pápa tudott a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményekről, és nem lépett fel elég határozottan az elkövetők ellen.
A 2005-ben elhunyt és kilenc évvel később szentté avatott „lengyel pápa” a hazájában nemzeti hősnek számít. Gyakran „JP2-generációnak” is nevezik azokat a lengyel értelmiségieket, akik számára Karol Wojtyla a mai napig viszonyítási alap, és akik a vasfüggöny leomlása óta meghatározzák a lengyelországi politika és kultúra alakulását.
A TVN riportja az 1960-as és 1970-es évekre koncentrál, amikor Karol Wojtyla érsekként szolgált Krakkóban, még mielőtt 1978-ban pápává választották volna. Az újságírók által dokumentált három ügyben katolikus papok szexuálisan molesztáltak gyerekeket, de ennek ellenére – egyes esetekben a börtönbüntetés letöltését követően – dolgozhattak tovább lelkipásztorként. Mint kiderült, a kommunista titkosszolgálat nem hivatalos munkatársaként is tevékenykedő egyik papot az eset után Ausztriába helyezték át.
A filmben jó néhány áldozat megszólalt, többségük névtelenül. Egyikük azt állította, hogy már 1973-ban tájékoztatta Wojtylát a szexuális zaklatásokról, melyeket egy pap követett el ellene. De az érsek állítólag arra kérte őt, hogy ne beszéljen többet az ügyről.
Ajándék a kormánynak?
A lengyel kormánykoalíció, a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) által vezetett Egyesült Jobboldal a pápát bíráló adásban meglátta a lehetőséget, hogy elterelje a lakosság figyelmét a kormányzás problémáiról. A kormány ugyanis az emelkedő infláció és a korrupciós botrányok miatt komoly nyomás alá került. A lengyel pápa bírálata fél évvel a parlamenti választások előtt szinte isteni adományként érkezett.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a Karol Wojtyla ellen felhozott vádak felérnek „egy civilizációs háború kirobbantására tett kísérlettel”. A kulturális miniszter Piotr Glinski pedig azt mondta, hogy
a pápa elleni támadás Lengyelország, a lengyel állameszme elleni támadás is egyben”.
Krakkó érseke, Marek Jedraszewski „II. János Pál elleni második merényletről” beszélt, amivel a pápa elleni, 1981-es vatikáni gyilkossági kísérletre utalt. „Ma, amikor fizikailag már nem tudják megölni II. János Pált, az emlékét próbálják megsemmisíteni” – nyilatkozta a konzervatív egyházi vezető.
A jobboldal megvédi a pápa hírnevét
A PiS parlamenti frakciója az adásra reagálva egy szempillantás alatt országgyűlési határozat-tervezetet fogalmazott meg a „pápa jó hírnevének védelméről”. Eszerint „a szejm (a lengyel a parlament alsóháza) szigorúan elítéli a média gyalázatos agitációját, amely nagyrészt a (kommunista) Lengyel Népköztársaság hatalmi apparátusának dokumentumain alapul, és amely a nagy pápa, II. Szent János Pál, az ország történetének legnagyobb lengyele ellen irányul”.
„Nem hagyjuk, hogy lerombolják annak az embernek a nimbuszát, akit az egész szabad világ a gonosz birodalma feletti győzelem kulcsfigurájaként ismer el” – fogalmazott a PiS-frakció, amelynek a képviselői a pápa feltartott portréjával demonstráltak a parlamenti vita során. A jobboldali politikusok a TVN riportjában bemutatott bizonyítékokat
a kommunisták koholt vádjai alapján kreált dokumentumoknak” minősítették.
Az országgyűlési határozatot nagy többséggel fogadta el a parlament, még az ellenzék egy része is igennel voksolt.
Vallásháborúval a szavazókért?
A kommunista titkosszolgálati dokumentumok, melyeket a Nemzeti Emlékezet Intézetében (IPN) őriznek, a valóságban a bizonyítékoknak csak egy részét adják. Ezeken kívül bírósági akták, egyházi dokumentumok, valamint az áldozatok tanúvallomásai is fontos szerepet játszanak a történet hitelesítésében. „A PiS kimondottan cinikus: hatalma megtartására használja fel II. János Pált. A pártnak egyáltalán nem válna kárára, ha afféle vallásháború robbanna ki Lengyelországban. Ezzel mozgósíthatná választóit és biztosíthatná harmadik parlamenti ciklusát” – mondta a Gazeta Wyborcza nevű országos napilap publicistája, Justyna Dobrosz-Oracz.
A varsói külügyminisztérium – hogy hangot adjon a tényfeltáró dokumentumfilmmel kapcsolatos nemtetszésének, egyúttal némi erőt fitogtasson választói előtt –, behívatta a lengyelországi amerikai nagykövetet, Mark Brzezinskit. A megbeszélésen azzal érveltek a diplomatának, hogy az amerikai kötődésű csatorna célja nem más, mint a feszültségkeltés és a lengyel társadalom megosztása.
Az amerikai Discovery Channel holland leányvállalatához tartozó TVN-csoport régóta szálka a lengyel jobboldal szemében. 2021-ben csak Andrzej Duda köztársasági elnöki vétója akadályozta meg a médiatörvény módosítását, amely a külföldi tulajdonrész korlátozásával ellehetetlenítette volna a TVN hírcsatornájának működését.
Ellenzékiek a pápa védelmében
A II. János Pál személye körül kibontakozott vita jóval több, mint konfliktus jobb- és baloldal között. A liberális lengyel ellenzék egyik ikonikus figurája, a történész, esszéista és politikai újságíró, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik például lapjában arra intett, hogy „ne redukáljuk a pápát pedofilbotrányokra”.
Az egykori polgárjogi aktivista, aki az 1970-es években az egyház és a világi baloldal szövetségét szorgalmazta, cikkében felidézte a pápa érdemeit a kommunista diktatúra legyőzésében, és emlékeztetett az egyházfő elkötelezettségére is Lengyelország EU-csatlakozása mellett. „Wojtyla korának gyermeke volt. Sok minden, amit mi ma magától értetődőnek tartunk, az 40 évvel ezelőtt egyáltalán nem volt magától értetődő” – nyilatkozta Michnik még a TVN dokumentumfilmjének sugárzása előtt.
Ferenc pápa is igyekszik megértően viszonyulni az ügyhöz.
„A dolgokat a maguk idejében kell vizsgálni. (...) II. János Pál idejében még mindent eltussoltak.
Az egyház csak a bostoni botrány kirobbanása után kezdett el foglalkozni a problémával” – mondta az egyházfő a La Nacion című argentin lapnak adott interjújában.
A lengyel püspökök első reakciója az volt, hogy Karol Wojtyla döntéseinek és tevékenységének adekvát értékeléséhez „további levéltári kutatásokra” lenne szükség. Ennek a független történészek által végzendő tényfeltáró munkának azonban rendkívül csekély az esélye, mivel az egyházi levéltárakhoz való hozzáférésről Jedraszewski érsek dönt, aki az összes személyi aktát jó időre zár alá helyezte. Jelenleg az 50 éve vagy még régebben elhunyt személyek dossziéi is hozzáférhetetlenek.
Szerző: Jacek Lepiarz, Varsó. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
