Hadházy Ákos az Ab által visszadobott panaszáról a nemzeti konzultáció ügyében: „Erre számítottunk, irány Strasbourg”
„Erre az elutasító döntésre számítottunk, de így legalább megnyílt az út az előtt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vigyük az ügyet” – kommentálta a hvg.hu-nak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az Alkotmánybíróság (Ab) minapi döntését, amellyel a testület érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a december 15-én zárult, a „brüsszeli szankciók” elleni kormányzati nemzeti konzultációval kapcsolatos alkotmányjogi panaszát.
Az ellenzéki politikus – a tavasszal Pécsen a kormány plakátjait átfestő jogász-jogvédő Heindl Péterrel közösen – azután fordult az Ab-hoz, hogy előzőleg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), majd felülvizsgálati kérelmükre a Kúria is számukra kedvezőtlen döntést hozott. Hadházy szerint az ellen próbáltak fellépni a jog eszközével, hogy
a konzultációk olyan, a választói akarat befolyásolására alkalmas akciók, amelyek sértik az állami szervek politikai semlegességének elvét, márpedig az ilyesmit a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kifejezetten tiltja, és ítéletei szerint a szabad választáshoz való jog megsértésének tartja.
Hadházy korábban a hvg.hu-nak azt mondta: ezt nagyobb bajnak tartja annál is, hogy „milliárdokkal tömi ki a kormány a konzultációs hirdetések révén a hozzá lojális és többségében állami reklámok nélkül életképtelen sajtót, valamint juttatja busás haszonhoz az udvari beszállító cégeket”.
A hvg.hu beszámolt arról, hogy az NVB – majd a választási bizottság döntését helybenhagyó Kúria is – arra hivatkozva utasította el Hadházyék panaszát, hogy bár a konzultáció „alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására”, kampánytevékenységként „nem értelmezhető”, mert a kampányidőszak csak a választást megelőző 50. napon indul, ők pedig csak ezen időszakon belül jogosultak eljárni.
Az Ab – miként a döntésről először beszámoló Index is írta – azzal utasította vissza harmadik körben Hadházyék beadványát, hogy „a nemzeti konzultáció kitöltése vagy ki nem töltése az aktív és passzív választójogot nem érinti”. A végzés továbbá kitér arra, hogy
az Alaptörvény aktív és passzív választójogot deklaráló rendelkezése és a támadott kúriai végzés – az indítványozók által előadott érvelés mentén – alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem hozható”.
Emiatt pedig az Ab be sem fogadta, érdemben nem is vizsgálta a panaszt. Hadházy erre úgy reagált: legalább gyorsan meglett a döntés, így pedig megnyílik az út azelőtt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak.
