Ha volt vagyonuk az USA-ban, attól egyelőre elbúcsúzhatnak - mit jelentenek a bejelentett amerikai szankciók?
A Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) három vezetője és maga az intézmény is felkerült egy, az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Kincstári Hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) által kiadott szankciós listára.
A szankcionált személyek – név szerint Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke, Laszlóczki Imre, a pénzintézet magyar alelnöke, és Georgij Potapov az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese – és maga a bank ezzel egy olyan, 2000 oldalas listára kerültek fel, amin az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma (U. S. Department of the Treasury) alatt működő OFAC azokat a személyeket vagy szervezeteket (természetes és jogi személyeket) vezeti, akiknek/amelyeknek az Egyesült Államokban lévő vagyonát zárolták, és akikkel/amelyekkel amerikai személyeknek tilos üzletelni.
A lista összesen több mint 6000 olyan személy nevét tartalmazza, akiknek a vagyona és vagyoni érdekeltségei zárolva vannak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az IIB-nek – vagy Laszlóczkinak, vagy Nikola Gruevszki, Budapesten bujkáló bukott makedón elnöknek, aki nem mellesleg, de nem a mostani üggyel összefüggésben szintén fent van ezen a listán – lenne ingó vagy ingatlan vagyona, esetleg bármilyen más pénzügyi eszköze az Egyesült Államokban, akkor ahhoz mostantól kezdve nem tudna hozzáférni, nem tudná átruházni, igénybe venni, felhasználni.
Ezen felül a listán szereplőkkel amerikai személyek, illetve szervezetek, például bankok, nem üzletelhetnek. Vagyis engedély vagy mentesség hiányában tilosak azok az amerikai személyek által, vagy az Egyesült Államokban végrehajtott ügyletek, amelyek a listán szereplő természetes vagy jogi személyek (pl. Laszlóczki és az IIB) tulajdonának vagy érdekeltségének kereskedésével járnak.
Az OFAC weboldalán úgy fogalmaz, a listán a „célországok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, illetve a célországok nevében vagy érdekében eljáró személyek és vállalatok”, illetve a „nem országspecifikus programok keretében kijelölt személyek, csoportok és szervezetek, például terroristák és kábítószer-kereskedők” vannak. A célország esetünkben Oroszország, a listát pedig Specially Designated Nationals And Blocked Persons List-nek, röviden SDN-nek hívják.
A lista hosszú, a rajta szereplők bűnlajstroma pedig még annál is hosszabb, itt lehet böngészni. Rajta van többek között Alekszandr Lukasenko belarusz, és Vlagyimir Putyin orosz elnök, vagy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, aki jelenleg az ukrajnai hadműveleteket irányítja. De a lista korántsem Oroszország-specifikus, Bassár el-Aszad szíriai, és Nicolás Maduró venezuelai diktátor szintén rajta vannak, és halála előtt fent volt a listán Szlobodan Milosevics, Szaddám Huszein és Moammer Kadhafi is.
Fontos megjegyezni, hogy a SDN-listára felkerülni még nem jelenti azt automatikusan, hogy a kérdéses személy nem léphet be az Egyesült Államokba. Tehát nem ugyanaz a helyzet, mint a 2014-es kitiltási botránykor, amikor Habony Árpádnak egy napilappal kellett fotózkodnia Washingtonban, hogy bizonyítsa, nem tiltották ki Amerikából.
Az sem mellékes, hogy az IIB-nek és a szankcionált személyeknek ha volt is, valószínű, hogy egy ideje már nincs semmilyen vagyona vagy érdekeltsége az Egyesült Államokban. A szankciókról napokkal ezelőtt lehetett értesülni a sajtóból, az IIB helyzete pedig nem most kezdett el romlani és nem is ez az első szankció, amit bevezettek a pénzintézettel szemben.
Vagyon zárolása ebben az esetben pedig nem azt jelenti, hogy az eszközök elvesznek. A hvg.hu-nak nyilatkozó, korábban hosszú ideig amerikai ügyvédi irodáknál dolgozó dr. Hanek András szerint inkább úgy kell ezt elképzelni, mintha az eszközök befagynának, tehát nem történik velük semmi, amíg a szankciókat fel nem oldják.
