Ha az informatika borul, minden borul: hol tart Magyarország kormányzati digitalizációja?
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy Magyarország a környező országoknál jobban teljesít például digitális infrastruktúra – szélessáv, mobilinternet – és a digitális üzlet terén, míg a humántőkét tekintve körülbelül egy szinten van a régiós országokkal. A digitális kormányzat terén viszont volna mit fejleszteni, különösen, hogy ez az egyértelmű szempontokon túl akár az ország szuverenitását is befolyásolhatja. Az ügyvezető arra is rávilágított, hogy az EU által elfogadott digitalizációs szintet felmérő Digital Economy and Society Index (DESI) szerint hazánk a 27 uniós tagország közül a sereghajtók közé tartozik. „A DESI szerint viszont kifejezetten rosszul teljesítünk olyan területeken, mint a big data vagy a felhőszolgáltatások alkalmazása” – mutatott rá a szakember.
„Fontos üzenet, hogy napjainkban az informatika már tényleg olyan fontosságú területté vált, ami az ország versenyképességére is kihat” – figyelmeztetett Szabó Péter.
Szabó Péter szerint, bár a hazai államigazgatásban megfigyelhetőek komoly előrelépések, mivel nem egy homogén szervezetről van szó, még messze vagyunk például Észtország szintjétől. Az egyik legfontosabb fejlesztendő terület pedig a már említett felhőtechnológiák alkalmazása lenne, amivel egyszerre lehet csökkenteni az állami szervezetek informatikai költségeit, miközben lehetne javítani a hatékonyságon és ellenállóbbá, rugalmasabbá lehetne tenni a természeténél fogva merevebb államigazgatást a jövő kihívásaival szemben. Utóbbi fontos kulcsszó, mivel napjainkban már ez az egyik fő szempont a kissé elcsépelt kifejezéssel, „jövőbiztosnak” nevezett fejlesztésekkel kapcsolatban.
„Érdemes belegondolni, hogy az elmúlt három évben a világban zajló események milyen hatással voltak a döntéshozókra” – hívta fel a figyelmet Szabó Péter. „A világjárvány megjelenését követően hirtelen minden ügyfél egyből digitális, hibrid munkahelyeket akart létrehozni, amit pedig éveken át halogattak bevetni, mára olyan alapvetővé vált, hogy sok helyen nem tudják, de nem is akarják visszacsinálni. A szomszédos országokban történt események hatására voltak olyan ügyfeleink, akik pár nap alatt döntötték el, hogy a teljes szerverfarmjukat a felhőbe költöztetik, mivel csak így tudták megőrizni adataik biztonságát. A konklúzió egyértelmű: egy ország biztonsága, versenyképessége szempontjából olyan dolgokra kell felkészülni, amiket nem lehet előre látni. Emiatt kulcsfontosságú a rugalmasság és az ellenállóképesség, különösen a kormányzati szektorban.”
„A rugalmasság a kiszámíthatatlan jövővel való megküzdés szempontjából, de a kiberbiztonság terén is egyre fontosabbá válik” – tette hozzá Szabó Péter. „A koronavírus előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen léptékű problémát 6-12 hónap alatt megoldjanak. Most pedig az energiaválság okoz problémákat a világgazdaság szintjén, ami további kihívásokat jelent. A kormányoknak nem arra van szüksége, hogy előre azonosítható X, Y, Z probléma megoldására fel legyenek készülve, hanem arra, hogy meglegyen a képességük előre nem azonosítható krízisek megoldására hirtelen, néhány hét, hónap alatt az emberi és anyagi erőforrások összeszervezésével.”
Ennek kulcsát a jól szervezett informatika jelenti. A felhőtechnológiák ehhez nyújtanak stabil alapot: egy olyan digitális eszközkészletet, amelyben az egyes kormányzati szereplők, szervezetek azokhoz nyúlhatnak, amire épp szükségük van, ahelyett, hogy bonyolult és költséges infrastruktúrát tartanának fenn, amelyet nem használnak ki, illetve a folyamatos frissítésére és karbantartására sem emberállományuk, sem anyagi forrásaik nincsenek. A felhőmegoldások ezzel szemben jóval kedvezőbb, előfizetéses modellben használhatóak, ráadásul ott a lehetőség, hogy ha valamilyen állami szolgáltatással kapcsolatban hirtelen megnövekszik a kereslet, a rugalmas skálázhatóságnak köszönhetően úgy lehet kiszolgálni az állampolgárokat, hogy a legfontosabb pillanatokban sem omlik össze az állami szolgáltató weboldala vagy adatbázisa. Ott van például a felvételi pontszámok esete: az adott weboldal az év 95 százalékában kihasználatlan, vagy csak minimális forgalmat bonyolít, míg a pontszámok kihirdetésekor gyakran elérhetetlenné válik a túlterheltség miatt. Ha mindez a felhőben működik, a terhelés növekedésével fokozatosan kapcsolódik be az az extra informatikai háttérkapacitás, amire szükség van. Miután pedig mindenki megnézte a pontszámokat, ezeket a kapacitásokat hasonló módon le lehet kapcsolni, hiszen már nincs rájuk szükség. „Karácsony környékén lehet találkozni hasonlóval, amikor a kisebb webshopok összeomlanak a vásárlók rohamától” – mondta Szabó Péter. „Hiába ruháznak be költséges hardverekbe, a több milliós forgalmat nem tudják kezelni. Akik viszont a felhőben működnek, meg sem érzik az ilyesmit, mert van egy szinte a végtelenségig skálázható kapacitás és feldolgozási sebesség, nem beszélve a kiberbiztonsági oldalról. Itt egy úgynevezett hiperskálázott felhőről beszélünk, ami olyan léptékű, hogy globális szinten működhet csak jól – a méretgazdaságosság miatt. Ugyanakkor nagyon is érthető igény, ha a kormányok számára elengedhetetlen a biztonság és a kontroll az érzékeny adatok felett. Mi olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyekkel erre is megvan a lehetőség.”
„A felhővel az informatika felnőtt – minden, ami előtte volt az a gyerekkor” – tette hozzá Szabó Péter. „A felhő arról szól, amiért az informatika létrejött: a felhasználók igényeinek a kiszolgálására és arra, hogy nekik ne kelljen a technológiai résszel törődni. Pont ezért tud rugalmas lenni a felhőalapú működés, mert akár üzleti szféráról, akár a kormányzati működésről van szó, nem kell elveszni a részletekben. Ha indokolt, kifejezetten a kormányzati információbiztonsági követelményeknek megfelelő módon is ki lehet alakítani felhőmegoldást, olyan Microsoft-technológiák és eljárások alkalmazásával, amelyek az adott országok szuverenitását szolgálják. Hiszen ha nem védenénk a kormányzati adatokat a legmagasabb szinteken, akkor veszélybe kerülne a kormányzat működőképessége, amivel nemcsak az ország versenyképessége szenvedne hátrányt, hanem akár az ország önrendelkezése is.”
