Ha a kormány betartja az ígéretét, egy fontos jogkört vehetnek el Varga Judittól
Egy napon belül két államtitkár is megígérte, hogy a kormányzat végrehajt egy hét évvel ezelőtti bírósági ítéletet, és megfelelve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os határozatának, átírja a 2021-ben kirobban Pegasus-botrányban is alkalmazott nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre vonatkozó törvényi szabályozást.
Hétfőn a Parlamentben Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke azonnali kérdésben érdeklődött erről a kormánynál, és mint a hvg.hu-nak elmondta, Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára megígérte: átírják a vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt – igaz, konkrét dátumot nem mondott.
A cselekvéssel nem siet a kormány, hiszen a változtatásra már 2016-ban felszólított egy bírósági ítélet. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) állapította meg ítéletében, hogy a magyar jogi szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Emiatt meg kellett volna változtatni a törvényt, de ez azóta sem történt meg.
A téma akkor került elő ismét, amikor 2021 nyár végén nemzetközi oknyomozás alapján kirobbant a Pegasus-botrány, és kiderült, hogy például a hvg.hu korábbi újságírója, Dercsényi Dávid mellett több más magyar újságírót, közéleti szereplőt, az Orbán-kormány kritikusait figyelhették meg a mobiltelefonjukra telepített izraeli kémszoftverrel.
Az akkor alkalmazott – Péterfalvi Attila vizsgálata szerint jogszerű – megfigyelésekről Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója azt mondta: a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés szabályaival több gond van. Az egyik – amit az EJEB-ítélet is kifogásolt –, hogy az engedélyező az igazságügyi miniszter. Megjegyezte:
a kormány tagjától márpedig nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés, mivel akarategységben cselekszik azzal a kormánnyal, akinek az érdekében esetleg visszaélésszerűen történhetnek a megfigyelések.
Ehelyett szakértől már többször javasolták, hogy az igazságügyi minisztertől egy bíróhoz kerüljön át az engedélyezés. Ezt sürgeti Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke is, emlékeztetve, hogy más országokban sem miniszterek döntenek erről, hanem az EU-s joggyakorlatban döntően bírók.
A jogszabály megváltoztatására tett ígéretet ugyancsak hétfőn egy másik államtitkár is. Méghozzá a DK-s Vadai Ágnes képviselő írásbeli kérdésére válaszolva Rogán Antal helyettese, Dömötör Csaba. Ám válaszában az államtitkár szintén nem közölt határidőt, csak azt írta:
Magyarország tiszteletben tartja az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit. Ennek megfelelően a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályokat összhangba hozza az Emberi Jogok Európai Egyezményének követelményeivel és a vonatkozó ítéletben foglaltakkal. Amennyiben megszületik a kormány erről szóló javaslata, arról a megszokott rend szerint fogunk tájékoztatást adni.
Az EJEB-ítéletnek megfelelő jogszabályi változtatás azzal járna, hogy a titkos megfigyelések engedélyezési jogát elvennék az igazságügyi minisztertől. Ezt amúgy az utóbbi években Varga Judit miniszter „kiszervezte" Völner Pál államtitkárnak – ő most korrupciós bűncselekmények gyanújával áll bíróság előtt a Schadl-ügyben.