Gulyás szerint Orbán receptje megakadályozhatta volna a háborút, de sajnos a NATO nem hallgatott rá
A csütörtöki kormányinfón Gulyás azt mondta, megfelelő garanciák biztosításával a NATO megakadályozhatta volna az orosz–ukrán háborút. A hvg.hu újságírója ezért rákérdezett arra, hogy ezt az álláspontját hogyan képviselte a magyar kormány.
Erre Gulyás azt mondta, azután, hogy Orbán Viktor tavaly februárjában Oroszországba utazott (azaz a kormány szóhasználata szerint „békemisszión” járt Vlagyimir Putyinnál), a magyar miniszterelnök több állam- és kormányfőnek is mondta, hogy látogassanak el Moszkvába, és szorgalmazta, hogy adjanak garanciákat az oroszoknak. Gulyás szerint a NATO ennek ellenére kezelte rosszul a helyzetet.
A miniszterelnökséget vezető miniszter ehhez ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „2014 után kialakult egy helyzet, amit a NATO rosszul értékelt, és ami oda vezetett, hogy a háború nem volt elkerülhető. Ez azonban nem mentesíti Oroszországot a felelősség alól.”
Gulyás a kormányinfón többször beszélt arról is, hogy a svéd és finn NATO-csatlakozások ratifikációjának időpontjáról csak a sajtó találgat, de kollégánk szembesítette Gulyást azzal, hogy a kormány által bejelentett időpontokat módosították már többször is. Erre azt válaszolta:
ha a magyar Országgyűlés legnagyobb bűne, hogy valamire nem március 21-én, hanem 27-én kerül sor, akkor én ezt vállalom.
(Ennél azonban nagyobb csúszás volt, hiszen először decemberre ígérték a szavazást.)
Gulyás ehhez azt is hozzátette: egyelőre azt várja, hogy az illetékesek hétfőn megköszönik, hogy az Országgyűlés megszavazta Finnország ratifikációját. Hogy a svédekkel mi a helyzet, arra továbbra sincs egyértelmű válasz.
Ahogy korábban megírtuk, a kormányinfón az is elhangzott, hogy Gulyás sem tudja, mi a baja több fideszesnek Svédország NATO-csatlakozásával. Arra a kérdésre, hogy „melyik évszakban" várható, hogy napirendre kerül ez a kérdés is, a miniszter azt válaszolta: nem hiszi, hogy sokáig húzzák majd az ügyet, szerinte „komoly realitása van” annak, hogy ez még idén tavasszal megtörténik.
Rákérdeztünk arra is, hogy egy törvényjavaslat szerint hat kórházat is alapítványi fenntartásba szervezne ki a kormány. Gulyás erről annyit mondott csütörtökön: az egyetemek szenátusa szabad akaratából döntött úgy, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványokban akarnak működni.
Mivel az egyetemi kórházak nagy megyei kórházak, a miniszter szerint világos, hogy egységes irányításra van szükség. (Ugyanaz lesz tehát, mint az állami kórházak esetén: a megyei kórház az irányító, alá telephelyként tartoznak a városi kórházak, a főigazgató pedig a törvény szerint átvezényelheti a dolgozókat.)
Azt ugyanakkor leszögezte, hogy még ha a tulajdonjog változik is, a törvény tiltja, hogy bárhol más tevékenységet végezzenek, tehát a kórház mindig kórház marad.
