Gulyás Gergely üres ígéretet tett a Paks II-ről
Miért nem közli a kormány, hogy miben változott a Paks II. szerződés a Szijjártó Péter által bejelentett módosítása után? – tette fel a kérdést lapunk a kormányinfón. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, olyan változás, ami az építkezés lényeges paramétereit érinti (ár, kamat) mind változatlanok, technikai módosítások voltak. Olyan lehet, hogy nem a Roszatom, hanem projektcég fog építkezni Pakson. A módosítás a garanciát sem érinti.
Az új szerződés szövegét az Európai Bizottság fogja engedélyezni – de Gulyás egyelőre nem tudta megmondani kollégánk kérdésére, hogy ez mikorra történhet meg. A miniszter ígérete szerint ezt követően a módosításokat nyilvánosságra hozzák.
Jegyezzük meg: az eredeti szerződéseket csak egyes – kritikus, például az elállási feltételekre vonatkozó – részek kitakarásával hozták nyilvánosságra több évnyi pereskedés után. Ezek a részek vélhetően a nyilvánosságra hozandó módosításokban is ki lesznek takarva, de még ha nem lennének, mivel az eredetiek nem nyilvánosak, így lehetetlen lesz megmondani, tényleg nem történtek-e változtatások.
Egy ideje keringenek olyan találgatások, hogy a Roszatom – minimum formailag – hátrébb lépne a fővállalkozói szerepből, az Ukrajna megtámadása miatt bevezetett uniós szankciók ugyanis minimum erősen megnehezítik, hogy az orosz állami atomcég az unió területén kivitelezzen egy erőműépítést. Az új fővállalkozó lehet a bővítésért felelős magyar állami projektcég, a Paks II. Zrt., vagy egy új, a fővállalkozói szerepre létrehozandó projektcég. Mindenesetre azért eléggé valószínűtlennek tűnik, hogy a Roszatom változatlan feltételekkel (pl. elállási, kötbérezési, garanciális keretek) venne részt a projektben úgy, hogy már nem ő a fővállalkozó. A Roszatom a hatályos szerződések szerint kulcsrakész kivitelezést vállalt.
Ami a költségeket és a finanszírozást illeti, az erőmű ára 12,5 milliárd euró, az orosz állam 10 milliárd euró hitelt nyújt Magyarországnak 4-5 százalékos kamatozással. Figyelembe véve, hogy a projekt több éves csúszásban van, a kivitelezés körülményei pedig jelentősen bonyolódtak-bonyolódnak, minimum kérdéses, hogy a projekt belefér-e még az eredeti költségkeretbe. A Roszatom a hatályos szerződések szerint kulcsrakész kivitelezést vállalt fix áron, vagyis a költségtúllépések nagyrészt őt terhelnék. Kérdés, hogy ha a Roszatom hátrébb lép a fővállalkozói szerepből, továbbra is kész-e vállalni az esetleges költségtúllépésekkel kapcsolatos kockázatokat.
