Gulyás Gergely elmondta, szerinte miért ilyen gyenge a forint és Európa-bajnok az infláció
„Senkinek semmilyen tulajdonrészt nem ajánlottunk. Ez hazugság. Az államadósság finanszírozás évtizedek óta változatlan formában, nyilvános aukciókon történik, amin mindenki részt vehet” – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az atv.hu-nak adott interjúban arra a kérdésre, hogy igaz-e: a magyar kormány részéről tárgyalásokat folytattak közép-ázsiai országokkal, katariakkal, és Kínával is, hogy hitelhez jussunk, ha nem érkeznének az uniós források, és a kormány olyan nemzetstratégiai fontosságú nagy cégekben mint például az MVM tulajdonrészt kínált a tárgyalások során ezen államoknak.
Arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem emel most a saját költségvetési forrásból 21 százalékot a tanárok fizetésén, a miniszter a magas energiaárakat hozta fel. „Jövőre több mint 2600 milliárd forintot kell fordítsunk a rezsicsökkentés fenntartására, az energiaszámlák kifizetésére az állami szektorban. Természetesen jobb lenne még több bért emelni, de ilyen energiafelár mellett máshol van a költségvetés teljesítőképességének a határa.”
Mindenesetre Gulyás szerint a tanároknak nagyon is jár a béremelés, és ezt akár visszamenőlegesen is megkaphatják: „Nem nagyon tudok elképzelni olyan jellegű béremelést vagy plusz juttatást, ami ne lenne indokolt a tanárok esetében. Mi úgy állapodtunk meg a Bizottsággal, hogy ha ezeket a forrásokat megkapjuk, január elsejétől tudunk emelni. Ha ők január 1-jére visszamenőlegesen bocsátják rendelkezésre ezeket a forrásokat, akkor ennek semmi akadálya.”
A kormány az országgyűlést megkerülve rendeleti úton módosította a 2023-as költségvetést, a már életbe lépett módosítást azonban jövőre beterjeszti az országgyűlés elé. Gulyás szerint „január közepéig a parlament elé terjesztjük a módosításokat, melyeket februárban elkezd tárgyalni az országgyűlés és márciusban tudja elfogadni azokat. Fontos, hogy a rendkívül jogrend arra lehetőséget ad, hogy gyorsan cselekedjünk, de arra nem, hogy parlamenti hatáskört véglegesen elvonjunk.
Az Országgyűlés elnöke erre vonatkozó egyértelmű igényét is megfogalmazta,
amivel a kormány egyetértett.”
Az inflációról a miniszter a következőket mondta: „Az elmúlt két hónapban a magyar infláció Európában az egyik legmagasabb, majd a legmagasabb volt, azt megelőzően pedig hosszú ideig a középmezőnyben volt. Már a koronavírus-járványból való kilábalás a kereslet élénkülésével komoly inflációval járt és ehhez társultak még a háború és a szankciók hatásai: a brutális energiaárak, illetve a forint árfolyamának gyengülése is. Ebből a három okból legalább kettő mindenhol fennáll. Az árstabilitás és a 3 százalék alatti inflációs cél elérése a jegybank feladata, de ennek elérése távolról sem csak tőle függ. Tehát
ha a felelősöket keressük, akkor először meg kellene találni a felelőst, aki miatt kirobbant a koronavírus, másodszor pedig megnevezhetjük az oroszokat, akik megtámadták Ukrajnát,
harmadszor a brüsszeli szankciókat követelő tagállamokat. Ezek azok a hatások, amelyek miatt az Egyesült Államoktól Németországon át Spanyolországig az elmúlt négy-öt évtizedben a legmagasabb, a hetvenes évek olajválsága óta nem tapasztalt infláció van mindenütt.”
Gulyás Gergely nem fejtette ki, hogy a háború vagy a szankciók miatt miért gyengült a forint még a lengyel zlotyhoz vagy a cseh koronához képest is.
Megjelent az egészségügy átalakításáról szóló kormányrendelet, amiből kivették, hogy a magánorvosoknak havi 20 órát kell a közegészségügyben is dolgozniuk. „A rendelet társadalmi egyeztetése során számtalan jogos kritika és kétség merült fel a magánegészségügyi ellátásban dolgozó orvosok kötelező állami szerepvállalásával kapcsolatosan. Ezért a kormány ennek az elhagyásáról döntött azzal, hogy a kérdésre a lehetséges alternatív javaslatokat is megvizsgálva a januári kormányülésen térünk majd vissza” – mondta Gulyás.
