Gloviczki Zoltán, Hoffmann Rózsa egykori helyettese: Magyarországon megszűnt az oktatáspolitika
A tankerületi rendszer alkalmas lenne a szakmai irányításra, ha arra használnák, amire annak idején kitalálták – állítja Gloviczki Zoltán, a második Orbán-kormány volt közoktatásért felelős helyettes államtitkára a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban. Gloviczki, aki ebben a minőségében a köznevelés átalakításával megbízott Hoffman Rózsa helyettese volt, majd 2020-ig az Oktatási Hivatalt vezette, 2012-ben azért mondott le pozíciójáról, mert szerinte az átalakításhoz szükséges anyagi háttér nem állt rendelkezésre. Most azt is hozzátette mindehhez, hogy az elmúlt tíz év hatására az is elmondható, hogy
nem nagyon van oktatáspolitika Magyarországon”.
Az interjúban, bár emlékeztetnek, hogy Gloviczki felelős vezetőként megkerülhetetlen szereplője volt a közoktatás teljes átformálásának – a rendszer államosítása, az új köznevelési törvény, a pedagógus-életpályamodell, a túlzsúfolt tananyagot leíró Nemzeti alaptanterv jogszabálokban rögzítése mind az ő idejében volt –, ám jótékony homályban marad a felelőssége ebben. Ez már csak azért is fájóan hiányzik, mert a minisztérium által megrendelt háttéranyag bebizonyította, hogy a köznevelési törvénynek számos negatív hatása lesz, ha elfogadják, ám ezt Hoffmann Rózsa próbálta letagadni, végül magának Gloviczkinek kellett kínos magyarázatokban elismerni a hazugságot. A törvényt úgy fogadták el, hogy annak előre látható káros következményei voltak.
Gloviczki most arról beszélt, hogy a politikai vezetésnek még csak problémaérzete sincs a közoktatás miatt. Ezt egyfelől a sikerpropaganda hatásával (ez mellesleg a Hoffmann-érában szintén csúcsra volt járatva), másfelől az általa a magyar oktatás „mintagazdaságainak” nevezett jó gimnáziumok eredményeivel magyarázott, ugyanakkor hozzátette, hogy gyanítja: a politikai elit gyerekei nem a borsodi zsákfalvak iskoláiba járnak, de még csak nem is egy átlagos budapesti felső tagozatba.
A volt szakpolitikust Parragh László azon kijelentéséről is kérdezték, hogy Magyarország versenyképességének alapját az olcsó munkaerő adja, illetve a Válasz Online azt is felvetette, hogy nincs-e ennek köze az oktatás elhanyagolásához. Gloviczki szerint a helyzet ennél rosszabb, hiszen ha lenne egy szakmunkásképzésre épülő oktatáspolitikai koncepció, azzal szemben legalább el lehetne mondani, hogy felelőtlenség, meg hogy történelmi hiba, de nincs ilyen koncepció, sőt egyáltalán semmiféle koncepció nincsen.
A pedagógus-béremelés kérdéséről Gloviczki azt mondta, hogy „a bér nem megoldás, hanem feltétel”, azaz a közoktatás bajaival csak azt követően lehet foglalkozni, hogy biztosították a pedagógusok tisztes megélhetését, hiszen csakis velük együtt lehet kezdeni valamit az oktatással. Ez a remény vitte Gloviczkit az Oktatási Hivatal élére is, ahová már Palkovics László hívta 2017-ben, ám ismét csalódnia kellett és a 2020-ban megjelent új, politikai nyomás alatt készült tankönyvek láttán távozott posztjáról.
