Független korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány, hogy jöjjenek végre az EU-pénzek
Független hatóságot hoz létre a kormány a korrupcióellenes harc jegyében – az erről szóló kormányhatározat a hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat nem titkolja: a lépés a Magyarország ellen az Európai Bizottság által, az uniós források kezelésével kapcsolatos problémákra irányuló, úgynevezett jogállamisági eljárás lezárását szolgálná. A független hatóság az Orbán Viktor kormányfő által szignált kormányhatározat szerint „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A hatóság létrehozása, illetve függetlenségének garantálása érdekében a kormány szeptember végéig tesz javaslatokat az Országgyűlés számára, ha ezeket elfogadja a plénum, akkor a tervek szerint az intézmény 2022. november 21-e előtt megkezdheti munkáját.
A kormány ugyanakkor kötelezettséget vállal egy új Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására is december előtt. Ebben a határozat alapján „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.
Nem ez az egyetlen határozat, amely a jogállamisági eljárás lezárását, ennek köszönhetően pedig az egyelőre zárolt uniós források feloldását célozza. Egy másik, szintén a hétfői Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatban Orbán Viktor „felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket”.
Emlékezetes, hogy a kormány a tárgyalások keretében vállalta azt, hogy az uniós forrásból és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében is vállalta azt, hogy az egyszereplős tenderek arányát 15 százalékra csökkenti. A létrehozandó keretrendszernek vizsgálnia kell többek között az eredménytelen eljárások szintjét és okait, a megszüntetett szerződések számát és arányát, a késedelmes teljesítéseket, a költségtúllépések arányát és mértékét, a mikro- és kisvállalkozások sikeres közbeszerzési részvételének arányát, azokat a szerződéseket, ahol figyelembe vették az életciklusköltségeket, illetve azt, hogy mekkora az egyajánlatos tenderek aránya. Erre a miniszter, vagyis Navracsics Tibor november 30-ig kapott határidőt.
A határozat arról is rendelkezik, hogy a teljesítménymérési keretrendszer létrehozásánál és működtetésénél független nem kormányzati és közbeszerzési szakértők is vegyenek részt. Az is fontos, hogy kiválasztásuk során figyelembe kell venni, hogy
A határidő ebben az esetben október 10., a teljesítménymérési keretrendszer eredményeinek közzétételéről pedig az elektronikus közbeszerzési rendszer felületén minden év február 28-áig kell gondoskodnia.
A kormány jelenleg több tárgyalást is folytat annak érdekében, hogy az ország hozzáférjen az őt megillető uniós forrásokhoz. A Covid utáni helyreállítást segítő alap (RRF) forrásai mellett a hétéves költségvetés (MFF) keretében meghatározott pénzeket is visszatartja Brüsszel. Navracsics Tibor hétfőn úgy nyilatkozott, a kormány reményei szerint novemberre lezárulhatnak az egyeztetések, és jövő év elején érkezhetnek pénzek Brüsszelből.
