Fenntarthatóság itthon: kihagyott ziccerek, biztató ötletek – videó
Az ikonikus budakeszi mamutfenyők törzsénél vettük sorba a fenntarthatóság megvalósításának legfőbb hazai akadályait, a kihagyott ziccereket és a lehetséges megoldásokat Hankó Gergellyel, aki közgazdász és természetvédelmi mérnök is egyben. Vajon elég-e ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mennyire működik a körforgásos gazdaság, van-e alapja az apokaliptikus jövőképeknek?
A fél éven keresztül havi rendszerességgel jelentkező Jövőteremtők powered by BMW című TEDx-videósorozatban hat nagy témakörben – természet, közlekedés/szállítás, energetika, élelmiszer, anyaghasználat, jövő – járják körül felkért előadók azokat a kihívásokat, amelyekkel a fokozatosan felmelegedő Föld erőforrásait egyre nagyobb ütemben felélő, mind népesebbé váló emberiség szembesül. Az első részben Litkai Gergellyel beszélt arról, lehet-e humorral küzdeni a klímakatasztrófa ellen:
Az eredetileg sok-sok utazásra készülő idegenforgalmi közgazdász külföldi gyakorlata alatt szembesült a szállodaipar hatalmas ökológiai lábnyomával, ami miatt figyelme előbb a falusi és ökoturizmus felé fordult, majd a legjobb hazai természet- és környezetvédők előadásai vezették tovább környezetvédelem és a fenntarthatóság területére. “Mellettük nem lehetett kicsit álmodni” – mondta a természetvédelmi mérnöki képzést is elvégző szakember, aki 15 éve kiemelkedő szerepet játszik a hazai környezetvédelmi projektekben. Hankó Gergely maga is igazi treehuggernek mondja magát –, ám környezetttudatos életmódjának több elemét is fel kellett adnia a családalapítás után.
Így is nagyon fontos a szelektív hulladékgyűjtés, a tudatos fogyasztás, a komposztálás, de hiába szakítjuk le a fenntartható életmód alacsonyan függő gyümölcseit, miközben saját kényelmünkből csak keveset adunk fel, az igazi fenntarthatósághoz ez kevés. Hankó Gergely Felidézi Gelencsér Andrásnak, a Pannon Egyetem rektorának emlékezetes, apokaliptikus hangulatú interjúját, aminek fontos tanulság szerinte, hogy
A mostaninál jóval messzebb kell menjünk családi, céges és döntéshozói szinten is.
A környezetvédelmi szakember azonban optimistának tartja magát, aki szerint vannak jó eredményei a hazai környezetiparnak, de lát sok elodázott lehetőséget:
Jellemző példaként említette, hogy még nincs központi honlap, ahol mindenki megtudhatná, hogy nagyobb mennyiségű hulladékot – legyen szó építésből megmaradt hungarocell-szigetelésről vagy épp összegyűjtött sütőolajtól – hol és miként tud letenni.
Ezek az információk szerteszét vannak, ami 2022-ben a big data, a digitalizáció idején legalábbis furcsa.
– mondja Hankó Gergely, aki hiányolja az együttműködést is. Ez lokális szinten még működik, de a felsőbb szinteken már többnyire hiányzik. Szerinte ennek alapvető humán gátjai vannak, és amit csak úgy lehet eldönteni, ha megfelelő társadalmi textúra jön létre, amire fel lehet építeni a fenntarthatóságot.
A megoldások között társadalmi projekteket, szemléletformálási stratégiákat lát, amiket 10-20 évre előre terveznek, ciklusokon átívelve, az európai uniós célok figyelembevételével. Ilyenek jelenleg nincsenek, ami hasonló létezik, azt pedig állandóan átalakítják.
Az egyes emberek mellett szerinte a vállalkozásokat is segíteni kell, amelyeknél egyre nagyobb a nyitottság a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság felé, hiszen sokan rájöttek, hogy mindezekkel versenyelőnyhöz is juthatnak, de a szakértők nélkül kitűzött vállalások teljesítése nehézségekbe ütközik.
Ezért nagyon fontos, hogy legyen elég körforgásosgazdaság-menedzser, környezetvédelmi és biomérnök, klímareferens, valamint egy sor olyan szakember, akiknek a titulusa ma még nem is létezik. Ők lesznek azok, akik kidolgozzák a társadalmilag és a fenntarthatóságot tekintve is felelős szemléletű vállalatirányítás rendszertanát, a fenntartható pénzügyeket, a klímasemlegesség elérésének módját, a megújuló energiaforrások alkalmazását termelő-gyártó cégek számára, vagy épp, akik részt vesznek az esetleges környezetvédelmi katasztrófák esetén a kármentésben. Nagyon érdekes verseny lesz, hány ilyen szakembert tud megnyerni egy-egy iparág ezek közül.
Alapvető azonban, hogy minden területen csökkenteni kell a felhasználást: fogyasszunk kevesebbet energiából, anyagból és humán erőforrásból, el kell érni, hogy rájöjjünk,
miért jó, ha nem habzsoljuk fel a jövő generációk erőforrásait.
A beszélgetésben szóba kerül még a technológiai és a természetközeli megoldások közötti egyensúly megtalálásának fontossága, a hazai környezetvédelem adataival kapcsolatos hiányosságok, a vízvisszatartás és az ártéri erdők jelentősége, illetve az idén 10 éves PET Kupa, aminek legfontosabb eredménye a szemétszedésen túl: az együttműködés a Tisza ügyében az érintett sokféle állami, civil, és gazdasági szereplő között.
Kitérünk az újrahasznosítás problémáira, hogy miért kulcskérdés, hányféle anyagból készülnek a csomagolások, valamint a koronavírus-járványra, amelynek egy fontos tanulságáról nem esik elég szó: hogy azért tört ki, mert egyre szűkebb területre szorítjuk vissza a természetes élővilágot, eltűnnek a pufferzónák, és ha ezen nem változtatunk, garantáltan számíthatunk további hasonló járványokra is.
Szó esik Magyarország különleges helyzetéről: itt még léteznek természetes élőhelyek, ahova nyugati kutatók azért jönnek, mert a saját országukban már eltűntek. Hankó Gergely szerint ezért különösen káros és téves irányba visznek a zöldmezős beruházások, amelyek tovább szűkítik a természetes élőhelyeket, miközben egy sor barnamezős terület várja a kármentesítést és a megfelelő hasznosítást.
Ettől függetlenül bízik abban, hogy megállítható a klímaváltozás kedvezőtlen folyamata, de hosszú lesz a kifutása, és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége korábbi elnöke, Kovács László szavait idézi:
Kemény idők jönnek,
és ha nem változtatunk, Hankó Gergely szerint 10-20 éven belül “limitáló tényezőkkel kell szembenéznünk".
