Felszámolja budapesti központját, elhagyja az EU-t az orosz „kémbank”
A teljes visszavonulással válaszolt a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) az elmúlt napok eseményeire: arra, hogy az Egyesült Államok kormánya szankciókat vezetett be a pénzintézettel szemben, majd ennek hatására az EU-s, budapesti székhelyüket biztosító Magyarország is kilépett a bankból.
Az mfor.hu vette észre a bank honlapjára felkerült friss közleményt, amely szerint az NBB „kimerítette a további működési alapjait budapesti és Európai Uniós központjából”, ezért megkezdte működésének és székhelyének áthelyezését Magyarországról Oroszországba.
A közleményből az is kiderül, hogy a „budapesti orosz kémbankként” is gyakran emlegetett pénzintézet azt javasolja az Orbán-kormánynak, hogy bontsa fel velük a bank budapesti székhelyéről szóló 2019-es megállapodást.
Azt is közlik, hogy minden kötelezettségüket teljesítik, de minden rendelkezésre álló erőforrást felhasználnak jogos érdekeinek védelmére. Ugyanakkor az Egyesült Államok szankciói miatt a bankot jelenleg megfosztják a pénzügyi műveletek végzésének lehetőségétől.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, a kormány látványos hátraarca, vagyis a bankból való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy volt a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül, pedig nyilvánvalónak tűnt: Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.
A hvg.hu még múlt héten pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széles körű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
Eddig a bank is hallgatott arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei. A mostani közleményükből kiderül, hogy visszavonulnak Oroszországba, itthagyják a budapesti székhelyüket, és talán impozáns irodaházukat, a Lánchíd palotát is eladják. Kiderül a közlésből az is, hogy kezdeményezik a 2019-es törvény visszavonását a kormánynál,
ez pedig a bank Magyarországon élvezett, gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket jelentő kiváltságai megszűnésével is jár.
Arról viszont továbbra sem tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható. A mintegy 74 milliárd forintot jelentő összeg sorsa már csak a nagyságrendje miatt sem mindegy, és intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből.
