Felbecsülhetetlen érték pihent II. Erzsébet koporsóján
II. Erzsébet Westminster Hallban napokon át felravatalozott koporsóján a jogar és az országalma mellett egy sötétlila bársonypárnán volt kiállítva a birodalmi állami korona, angol nevén az Imperial State Crown. Bár a parlament épületébe tiszteletét leróni érkező több százezer embert valószínűleg nem az ékszer érdekli legjobban, annak sok száz éves története mindenképp említést érdemel.
Általánosságban elmondható a koronaékszerekről, hogy nagyon ritkán kerülnek elő, a nagy nyilvánosság leginkább a londoni Tower állandó kiállításán tekintheti meg. A múzeum honlapja szerint a leggyakoribb kérdés, amit a látogatók feltesznek az, hogy valódiak-e az ékszerek. A válasz természetesen az, hogy igen.
A temetések és koronázások kivételével a birodalmi állami korona csak évente egyszer, a parlamenti ülésszak megnyitásán hagyja el a korábbi börtön épületét, ahonnan külön kocsival a Westminster palota öltözőszobájába szállítják, itt veszi azt fel a palásttal együtt az uralkodó – 70 éven keresztül, néhány kivételtől eltekintve, II. Erzsébet királynő.
Érdekesség, hogy a korona akkor is állandó résztvevője a nyitó ülésnek, ha az uralkodó valamiért nem tud jelen lenni, vagy egyszerűen nem veszi fel. 2017-ben – valószínűleg a Brexit kritikájaként – egy kék kalap volt a királynő fején, 2019-ben egy gyémántokkal kirakott diadémot viselt, idén tavasszal pedig fia, Károly helyettesítette, de a korona mind a három alkalommal ott volt egy díszpárnán mellettük.
A birodalmi állami korona értéke felbecsülhetetlen – ennek részben az azt díszítő számtalan drágakő és történelmi jelentősége az oka, de az ékszer soha nem volt biztosítva, így tehát nem is kellett felbecsülni. Egyes szakértők valahol három és ötmilliárd font közé tippelik az értékét, ez Mészáros Lőrinc teljes vagyonának három-négyszázszorosa.
Emiatt a koronát mindössze három ember érintheti meg: az uralkodó, az általa kinevezett koronaékszerész és koronázáskor a Canterbury érsek – írja a CNN. Igaz, a koronázás pillanatában nem ezt, hanem a Szent Eduárd koronát használják, de a Westminster apátságot már a birodalmi koronában hagyja el az új uralkodó.
Az aranyból készült ékszert 2886 gyémánt, 17 zafír, 11 smaragd 269 gyöngy és 4 rubint díszíti, közepén lila bársony, peremén pedig hermelinprém tölti ki. A birodalmi koronán több is látható a leghíresebb királyi kincsek közül: a keresztpánt elejét díszítő Black Prince’s Ruby (fekete herceg rubintja), alatta a Cullinan II. gyémánt – a világ legnagyobb gyémánttömbjéből hasított második drágakő, melynek nagytestvére a királyi jogarban látható –, a hátulra berakott Stuart zafír és felső kereszt közepére illesztett Szent Eduárd zafír – szedte össze a BBC.
A korona súlya körülbelül egy kilogramm, néhány éve II. Erzsébet még egy viccet is elsütött ezzel kapcsolatban, miszerint a parlamenti beszédét csak úgy tudja felolvasni, ha a szöveget maga elé emeli, ugyanis, ha lenézne, eltörne a nyaka. Pedig a fejdíszt nem is olyan régen, 1937-ben csináltatták újra VI. György koronázására, kifejezetten azért, mert elődje szerint túl nehéz volt. Azt Viktória királynő 1838-as trónra lépésére készítették, azonban hét évvel később eltört, Argyll grófja elejtette a koronát, amikor az 1845-ös parlamenti ülésszak megnyitójára vitte be.
A birodalmi állami korona története a 17. századig nyúlik vissza, a drágakövek némelyike még ennél is régebbi. Ezalatt az idő alatt nagyjából tízszer módosították vagy másolták, legutóbb II. Erzsébet koronázása előtt, 1953-ban. Nagy változtatásokra nem volt szükség, az ékszerész csak a keresztpántok ívét laposította, hogy az ékszernek nőiesebb formája legyen és a körméretet is csökkentette. A királynő szerint ennyi épp elég volt, ugyanis a szerinte ormótlan fejdísz stabilan állt a fején, mert nagyjából ugyanolyan formájú feje volt, mint apjának.
