Ezért veszélyes, hogy Moszkva egyre gyakrabban beszél a radioaktív „piszkos bombáról”
„Megbízható forrásokból olyan hírek érkeznek, amelyek szerint a kijevi rezsim egy radioaktív anyagokkal töltött piszkos bomba felrobbantását tervezi. Ennek a szörnyű provokációnak egyértelmű a célja megvádolni Oroszországot a tömegpusztító fegyverek bevetésével. Az ukrán hatalom és a nyugati támogatók úgy vélik, ezzel újabb komoly oroszellenes kampányt lehet indítani és el lehet szigetelni Moszkvát” – állította a napokban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Előtte már többen is – Szergej Sojgu védelmi miniszter és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke – hasonló vádakkal illették Kijevet, a szóvivő viszont részletesebb verziót adott elő: szerinte Kijev többek között az ukrán fővárosban lévő nukleáris kutatóintézetben, valamint a Zsoltije Vodi településen található, urándúsítással foglalkozó kutatóközpontban készíti a robbanóeszközt pusztítóbbá tévő radioaktív köpenyt.
Az orosz külügyminisztérium szerint Ukrajna ugyanolyan „provokációra” készül, mint áprilisban Bucsában, ahol – legalábbis a Moszkva által megfogalmazott és terjesztett történet szerint – az ukránok maguk ölték meg a Kijevhez közeli település polgári lakosait, hogy a bűncselekményt a néhány nappal korábban kivonult orosz megszállókra hárítsák. Bucsa ügyében egyébként egyértelműen kiderült, hogy a háborús bűncselekményeket az orosz hadsereg katonái követték el.
Cáfol a NAÜ
A nukleáris eszközökkel kapcsolatos orosz vádakat mindenki azonnal cáfolta. A kijevi politikusok mellett az amerikai, német, brit és francia vezetők is átlátszó álhírnek nevezték az orosz bejelentést, s ami még fontosabb, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) már néhány héttel ezelőtt – amikor csak meg nem erősített forrásokból kerültek elő az állítólagos ukrán „piszkos bombával” kapcsolatos hírek – átvizsgálta az említett intézeteket és semmi jelét nem találta ilyen irányú próbálkozásoknak. A NAÜ vezetői most bejelentették, Kijev kérésére ismét ellátogatnak a helyszínekre, hogy újra kivizsgálják az orosz vádak valóságtartalmát.
Gyengítette az orosz érvek súlyát egy, az orosz televízióban megkérdezett szakértő, orosz Viktor Olevics, az Aktuális Politika Központja nevű intézet vezető elemzője. „A provokációk megakadályozásának az a legjobb módja, ha a bizonyítékokat nem csak a külföldi politikusokkal folytatott telefonbeszélgetésekben ismertetik. Ha vannak valós információk és bizonyítékok arra nézve, hogy hol van ez a piszkos bomba, hol akarják azt bevetni, akkor itt az ideje annak, hogy azokat megmutassák. Ahogyan azokat a dokumentumokat is, amelyek alapján végrehajtanák a bevetésről szóló parancsot” – mondta az elemző az előtt, hogy belefojtotta volna a szót az NTV csatorna műsorvezetője.
Bár Kijev aligha készül arra, hogy saját területén „piszkos bombát” robbantson, maga az orosz propagandaakció ettől még igencsak veszélyes. Elsősorban azért, mert az beleillik az utóbbi hónapok orosz politikájába, melynek célja, hogy tovább növelje az Ukrajnát támogató nyugati közvélemény félelmét a nukleáris háborútól. Az orosz politikusok – annak ellenére, hogy Szergej Nariskin szerint Moszkva nem fenyegetőzik semmiféle atomfegyver bevetésével – több alkalommal is burkoltan, vagy egészen nyíltan felvetették a nukleáris eszközök ukrajnai bevetésének a lehetőségét, sőt a Nyugat és Oroszország közötti általános atomháború kitörésének a veszélyét is. Többek között Dmitrij Medvegyev volt kormány- és államfő, az orosz Biztonsági tanács jelenlegi alelnöke is beszélt erről, a Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik fő szövetségesének számító Ramzan Kadirov, Csecsenföld elnöke pedig hétfőn is szorgalmazta a taktikai atomfegyverek Ukrajna elleni bevetését.
Ezért piszkos a „piszkos bomba”
A „piszkos bombáról” való elmélkedés fő veszélye, hogy még lejjebb viszi az „atomküszöböt”: nem városokat elpusztító hatalmas nukleáris rakétákról, illetve az azoknál kisebb rombolást okozó taktikai eszközökről van már szó, hanem olyan fegyverekről, amelyek a szó valódi értelmében nem számítanak nukleáris fegyvernek. A „piszkos bomba” ugyanis olyan hagyományos robbanószerkezet, amelynél a pusztítást a rá erősített radioaktív anyagok fokozzák, de a fegyver bevetésekor nem zajlik le nukleáris láncreakció.
Elemzők szerint a mostani orosz kampány egyik célja, hogy teszteljék, miként reagál a Nyugat egy „piszkos bomba” bevetésére. Akadnak, akik azt gondolják, éppen Moszkva az, amely fontolóra vette egy ilyen eszköz felhasználását, hogy megállítsa az ukrán hadsereg dél-ukrajnai, Herszon környéki előretörését. Ők úgy vélik, a februárban indított orosz offenzíva első napjaiban orosz kézre került Herszon városának gyors kiürítése éppen azt a célt szolgálja, hogy minimalizálják a polgári áldozatok számát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy az orosz történelemben több alkalommal is előfordult már, hogy Moszkva olyan akciók elkövetésével vádol meg más államokat, amelyekre saját maga készül. A félelmeket tovább erősítheti, hogy a The New York Timesnak nyilatkozó, neve mellőzését kérő Pentagon-képviselő részletek említése nélkül arról beszélt, hogy az USA aggasztó fejleményeket tapasztalt az orosz atomarzenál kezelésében.
Egy új Sztálingrád?
Azért lehet egy „piszkos bomba” bevetésének célpontja a Dnyeper folyó nyugati partján lévő város mert az egyfajta jelképpé változott. A keményvonalas orosz politikai és katonai vezetők ugyanis súlyos kudarcként élték meg, hogy az orosz hadsereg szeptemberben gyakorlatilag harc nélkül adta fel a Harkivhoz közeli Izjumot, s most azt kérdezik, hogy Herszon egy újabb Izjum lesz-e, vagy éppen egy olyan új Sztálingrád, amelyet a végsőkig védenek az orosz katonák.
Az orosz „üzenetek” alapján azt sem lehet kizárni, hogy Moszkva éppen az állítólagos ukrán „piszkos bomba” bevetését akarja megakadályozni azzal, hogy „preventív jelleggel” maga vet be egy taktikai atomtöltetet. Ezt látszik alátámasztani Vaszilij Nyebenzija orosz ENSZ-nagykövet bejelentése, aki az ENSZ Biztonsági tanácsának zárt ülése előtt közölte: ha Kijev felrobbant egy „piszkos bombát”, azt Moszkva nukleáris terrorizmusként kezeli majd.
