Ezért kerülhetett Rogán Antalhoz egy újabb fontos védelmi-biztonsági pozíció
A titkosszolgálatok és a kormányzati propaganda irányítása után egy újabb fontos területet kapott meg az a kormánytag, akiben valószínűleg a leginkább megbízik Orbán Viktor: egy friss kormányrendelet értelmében Rogán Antal vezeti majd a Védelmi Igazgatási Hivatalt.
Ez egy újonnan létrehozott központi szerv. Nem az a meglepetés, hogy létrejött, sokkal inkább az, hogy a honvédelmi és a belügyi tárcától teljesen különálló szervezetként jön létre, a vezetője pedig nem a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter, hanem Rogán Antal lesz.
A történet, amelynek a Védelmi Igazgatási Hivatal létrehozása csak egy apró kis fejezete, nem most kezdődött, hanem még 2020-ban. A parlament akkor módosította kilencedszer az alaptörvényt. Ezzel a módosítással Orbán Viktor egy olyan átfogó reformfolyamat első lépését tette meg, amely alapjaiban változtatja meg a jogrendszer védelemre és biztonságra vonatkozó szabályrendszerét.
A védelmi-biztonsági reformot 2023 júliusáig teljesen végig akarják vinni. Ám az, hogy pontosan mi is ez a reform, arról keveset tudni, a legtöbb ezzel kapcsolatos érdemi információ minősített adatnak, tehát államtitoknak számít. Vannak azonban olyan lépések, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak, ilyen például az alaptörvény-módosítás, a különféle jogszabályalkotások - ezek is ennek a reformnak a részei és legalább láthatóak, még ha különösebb médiafigyelem nem is kíséri őket.
Az például látható volt, hogy a kilencedik alkotmánymódosítással a különleges jogrendi szabályrendszer egyszerűsödött, a végrehajtó hatalom több jogosítványt kapott. Ennek és úgy általában a reformnak a szükségszerűségét azzal indokolja az állam, hogy a 21. század már más, sokkal komplexebb kihívást tartogat, mint amelyekkel egy nemzetnek korábban szembe kellett néznie.
Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszakok bővelkedtek biztonsági kihívásokban: jó példa erre a koronavírus-járvány, de az orosz-ukrán háború is, valamint a kibertérben tapasztalható fenyegetettségek. A kormány úgy látja, hogy ezekre a sokszor komplex veszélyekre már nem elegendőek ad hoc biztonsági válaszok, ehelyett olyan biztonsági szemléletre van szükség, amely az államigazgatás minden szegmensére vonatkozik, és amelyben a mindenkori kormányzat erős felhatalmazást, nagyobb mozgásteret kap. Egy olyan államban, ahol a hatalom birtokosainak önkontrollja egészségesen működik, egy ilyen reform nem az ördögtől való, mivel a kormány egy adott veszélyre gyorsan és hatékonyan tud reagálni.
Csakhogy az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a magyar állam szeret visszaélni ezzel. Legutóbb például a veszélyhelyzetre hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. De a veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán Viktor dallasi útjainak a költségét is. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára politikailag rendkívül kényelmes, hiszen a kormány dönti el, hogy mikor lép életbe, és addig tart, amíg az arra okot adó körülmények fennállnak.
De visszatérve a reformra, a kilencedik alaptörvény-módosítás után a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform második lépése az volt, hogy sarkalatos törvényeket hoztak, illetve meglévőket módosítottak. Így fogadták el tavaly a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt is, ami Vbö-nek rövidítettek.
A Vbö azért is fontos törvény, mert sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormánynak az elrendelhető rendkívüli intézkedések terén, mint a hatályos jogszabályok. Így például eltűnik a bevezethető intézkedések tételesen és egyes helyzetekhez kötötten előre meghatározott fokozatossága, ami azt jelenti, hogy egyes intézkedések valamennyi különleges jogrendben bevezethetők lesznek. Mindössze egyetlen korlátja lesz a hatalomnak, mégpedig az, hogy az intézkedésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie. Magyarul ha a kívánt cél elérhető kevésbé súlyos jogkorlátozással is, akkor azt a megoldást kell alkalmazni, nem a súlyosabbat.
A Vbö gyakorlatilag nem más, mint egy kerettörvény, amely jellemzően nem terjed ki a szabályozás részleteire, azokat más jogszabályokra tereli át. De ez a kerettörvény tette lehetővé, hogy a kormány egy olyan központi szervet hozzon létre egy kormányrendelettel, amely erős koordinációs és ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik. Amikor a kerettörvényt elfogadták, akkor még nem lehetett tudni ennek a központi szervnek a nevét, de ma már tudható: ez lett a Védelmi Igazgatási Hivatal, az irányítását pedig Rogán Antalra bízták.
Bár a rendeletből nem sok minden derül ki az új hivatal szerepéről, a kerettörvényből sok minden megtudható. A Rogán vezette új hivatal közvetít majd a reformban érintett, de egymással ilyen-olyan módon együttműködő szervezetek között, ez hangolja majd össze a végrehajtást és működteti a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszert.
Ez persze így mind túl általánosan hangzik, a részletei pedig titkosak, de a lényeg az, hogy jelentős biztonsági-hatalmi bázis összpontosul újfent Rogán alatt: a Védelmi Igazgatási Hivatal a különleges jogrend időszakában a döntéshozatal közvetlen támogatását élvezi majd, méghozzá az operatív irányítás központjaként.
Hasonló védelmi hivatal eddig is működött a honvédelmi tárca alatt. Most annyi történik, hogy a honvédelmi minisztertől ez a képesség átkerül ahhoz a propagandaminiszterhez, aki a jelenlegi kormányban a polgári titkosszolgálatok teljes felügyeletét-irányítását is megkapta.
Mindebből három dologra lehet következtetni. Az egyik, hogy Orbán Viktor sokkal jobban bízik Rogán Antalban, mint Pintér Sándor belügyminiszterben vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterben, ha ezt a területet teljes egészében rábízta, miközben alapvetően ez egy rendészeti-honvédelmi kérdés, még akkor is, ha a teljes államigazgatást érinti.
Másrészt a védelmi és biztonsági reform kidolgozása még javában tart, márpedig könnyen lehet, hogy annak részletes kidolgozása olyan területeket is érint majd, amely Rogán territóriumának számít. Ne feledjük, hogy a kormány a 21. századi biztonsági fenyegetettségek közé sorolhatja a dezinformációs műveleteket is, amelyek a sajtótermékeket és a hírközlési piacot is érintik – márpedig a média a propagandaminiszter felségterülete.
Végül nem mellékes, hogy a kormány egy ideje “veszélyhelyzetben” kormányoz, ennek minden előnyével együtt. Nem lehet kizárni, hogy a jövőben a különleges jogrendben rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki akarja majd használni a saját hatalmi-politikai érdekének megfelelően. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az a Rogán Antal kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal élére, aki eddig a legtöbbet tett azért, hogy a Fidesz hatalomban maradhasson.
