Ezermilliárd forinttal több pénz folyt ki a tervezettnél Palkovics tárcájából
A 2022-ben megalakult ötödik Orbán-kormány ezt új szintre emelte, de már a negyedik is salátakormány volt, ha azt vesszük, hogy a miniszterelnök a különféle minisztériumok portfolióit nem szakpolitikai területek mentén alakította ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a másik nagy salátaminisztérium a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium volt (amelynek utódja, a Technológiai és Ipari Minisztérium épp most szűnik meg Palkovics távozásával).
Nagy salátaminisztériumként az ITM súlya a 2021-es költségvetésben is nagy volt, ám év végére még hatalmasabbra hízott:
a tárcához az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben még csak 1,44 ezer milliárd forint kiadás volt betervezve, a cech év végére 2,38 ezer milliárdra hízott.
A túlköltekezés persze nem csak az ITM-re volt jellemző, az egész költségvetés nagyon nem úgy alakult, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna.
A jelentős túlköltés nem a minisztérium és az alá tartozó cégek, intézmények, előirányzatok felelőssége, a kormány egyedi döntésekkel emelt meg számtalan irányzatot, csoportosított át pénzeket a büdzsében. Továbbá a tervezettnél magasabb kiadások egy jelentős része olyan, társadalmilag indokolható feladatokra ment el, mint a felsőoktatás fejlesztése, illetve közlekedési fejlesztések és -üzemeltetés.
Pár milliárd ide, pár milliárd oda
Ezzel együtt akadnak olyan tételek, amelyek már vitathatóbbak. A híres-hírhedt vadászati világkiállítás projektcége 18 milliárd forintot kapott, ebből 10,6 milliárd jutott magára a vadászkiállításra, 7,3 milliárd a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, 0,5 milliárd a Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajnokság megrendezésére.
„Kormányzati szakpolitikák” címszóval mindenféle célokra mentek hatalmas összegek az ITM-en keresztül. Kiemelhető az EU-FIRE Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részére, a nitril vizsgálókesztyű gyártósorok befogadására, üzembe-helyezésére alkalmas üzemcsarnok létrehozására biztosított 4 milliárd forint – az állami támogatások bezsebelésében rendkívül sikeres cégről itt írtunk bővebben.
A „kormányzati szakpolitikák” keretében amúgy „a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring, belföldi hírfigyelés, belföldi médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat nyújtása, közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok, továbbá a szolgáltatások során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok kerültek megvalósításra” – olvasható a tárca fejezetében.
A kormányzati szakpolitikákra az Országgyűlés eredetileg 6,3 milliárd forint kiadást hagyott jóvá – év végére 26 milliárd forint kifizetést sikerült abszolválni.
Az oktatásra rákanyarodva, de a vitatható tételeknél maradva: az „egyetemi városnegyed fejlesztések támogatása” címsoron elköltöttek 5 milliárd forintot (törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra). A kiadás teljes egészében a kínai Fudan Egyetem alapítványának vagyonjuttatását takarja.
Rengeteg pénz ment el a nem állami felsőoktatásra
Oktatásra egyébként hatalmas összegek folytak ki az ITM-ből 2021-ben, a költségvetési törvényben meghatározottakhoz képest is hatalmas összegek. A 2021-ben egyébként még zajlott a felsőoktatási struktúra átalakítása (vagyis a felsőoktatási intézmények kiszervezése állami vagyonelemekkel felpumpált, Fidesz-közeli, sőt sok esetben fideszes politikusok által vezetett kuratóriumok irányította alapítványok alá), amelynek keretében összesen tizenhárom egyetem modellváltása valósult meg. A „modellváltás” egyik fő indoka a Fidesz részéről az volt, hogy az egyetemek fenntartása az új rendszerben jóval kisebb megterhelést fog jelenteni a költségvetés számára.
A költségvetési törvény a felsőoktatási intézmények 2021. évi kiadási előirányzatát 476 milliárd forintban határozta meg, amely az évközi változások eredményeként 2021. év végéig 896 milliárd forintra módosult. Ebből 726 milliárd forintnyi kiadás teljesült.
A felsőoktatási intézmények beruházások eredeti előirányzata 4 milliárd forint volt, a felújításoké 7 milliárd forint. A beruházások előirányzata év közben 85 milliárd forintra, a felújítások előirányzata 17 milliárd forintra növekedett. A beruházási kiadások végül 50 milliárd forintra teljesültek (ebből az új ingatlanok létesítése volt 20 milliárd).
A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására az Országgyűlés által elfogadott eredeti költségvetés 59 milliárd forintot irányzott elő. Év végére 224 milliárd forint kifizetése történt meg különféle címsorokon és indokokkal. Néhány tétel a teljesség igénye nélkül:
