Ez a rágcsáló alig hosszabb egy golyóstollnál, de az idei az ő éve lesz
A vakondot – szemben a tavalyi év emlősével, a szinte láthatatlan törpeegérrel – senkinek nem kell bemutatni, hiszen nagy népszerűségnek örvend a zsebes nadrágos csehszlovák rajzfilmfigura ihletőjeként is.
Azért a Herman Ottó Intézet keddi közleménye segít azoknak is, akik hirtelen nem tudnák felidézni, mi a különbség a mesebeli és az igazi vakond között, az utóbbiról azt írják:
tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlősünk rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll.
Élete jelentős részét a föld alatt tölti, apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyei.
Magyarországon több mint százhúsz éve, 1901 óta védett állatnak számít. Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével egész Európában elterjedt, Magyarországon a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántóktól eltekintve szinte minden élőhelyen megtalálható.
Igaz, a mozgékony állatkával sokkal ritkábban találkozhatunk, mint a jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal. Ezek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai.
Azokat, akiket esetleg bosszantana egy-egy, a kertjükben felbukkanó vakondtúrás, a HOI arra figyelmezteti, hogy az ezzel járó kellemetlenségek eltörpülnek, ha a vakond talajlazító, valamint rovarkártevő-gyérítő szolgáltatásait is figyelembe vesszük.
A korábbi „év emlőse" címmel kitüntetett állatokról itt olvashat.
