Évtizedekre előre kell gondolkodnunk, ha fát ültetünk
A klímaváltozás miatt és a fenntarthatóság jegyében a városok “zöldesítése” az egyik legalapvetőbb cél lett. A fákkal, parkokkal, vagyis kisebb-nagyobb zöldövezetekkel tarkított városok levegője sokkal jobb, amely jelentősen hozzájárul a városlakók egészségének megőrzéséhez, illetve annak javításához. A parkok, városi erdők, fákkal szegélyezett utcák és folyópartok támogatják a városi jóllétet, mivel teret adnak pihenésre, kikapcsolódásra és testmozgásra, valamint alacsonyan tartják a hőmérsékletet. A városban ültetett növények eredményesen szűrik meg a levegőt a szálló portól, oxigéntermelésükön keresztül tartósan frissítik a város mikroklímáját. A növényzet zajcsökkentő hatásai is közismertek, nem utolsósorban pedig esztétikus látványt nyújtanak.
A zöldesítés tehát egyértelmű cél, de a faültetés tipikusan az a tevékenység, amiről azt hisszük, bárki, bármikor képes rá. Ez talán így is van, de ha valóban azt szeretnénk, hogy az elültetett fa hosszú évekig éljen, elengedhetetlen egy szakember segítsége, legyen szó közparkosításról vagy egy irodaház udvaráról. Nem véletlen, hogy komplett szakmává nőtte ki magát, hogyan kell bánni a fákkal. A néhány évvel ezelőtt indult faápolói képzés egyre népszerűbb és szükségesebb is, amelynek köszönhetően egyre jobb kezekbe kerülnek a közterületek, parkok fái – mondja Hamarné Farkas Dóra, aki kertészmérnök diplomája mellett növényorvosi szakot is végez.
Nem minden fa szereti a várost
Azt, hogy a faültetés jóval komplexebb dolog, mint hisszük, a kertészmérnök is megerősíti. Már az ültetés előtt alaposan át kell gondolni, milyen fát érdemes a kijelölt helyre szánni, de mindezek előtt még a talajt is fel kell mérni, ha hosszú életű fákat akarunk nevelni. A kertészmérnök arra hívja fel a figyelmet, hogy sokat számít a talaj minősége: a sittes, kötött, tömör vagy éppen sós talajban nem sokáig maradnak meg a fák. Nem árt szakemberrel megvizsgáltatni még az ültetés előtt, hogy ne legyen szennyezett a föld – teszi hozzá Dóra.
Azt is figyelembe kell venni, hogy vannak fajták, amelyek kevésbé bírják a városi környezetet, sőt a klímaváltozás tényét is szem előtt kell tartani. Amíg néhány évtizede még a gesztenye- és tölgyfák árasztották el az útszéleket és a parkokat, addig a mostani, jellemzően magasabb hőmérséklet miatt ezek a fajták jóval kevésbé bírják a városi környezetet – bár tűrik.
Régebben a városképre jellemző volt a hársfa is, amelyet azonban ma már kerülnek, mert a szakemberek egyre inkább figyelembe veszik, hogy mely fák allergének, így azok egyre inkább kiszorulnak a városokból. Persze mindenkinek jót nem lehet tenni – mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy véleménye szerint az olyan területekre, amelyet jobban átjár a légmozgás, és a szél el tudja vinni az allergiát okozó termést, pollent stb., oda lehet ilyen fákat is ültetni. A kertészek arra is tekintettel vannak, hogy ha a közelben óvoda, iskola van, akkor oda kevésbé allergén fákat ültessenek.
Felmerül a kérdés, hogy gyümölcsfák valóak-e városi környezetbe. Hamarné Farkas Dóra véleménye szerint kertekbe tökéletesek, parkolókba, útsorfáknak vagy parkokba már kevésbé. Azonban sok olyan díszfa van, amiket gyümölcsfákból nemesítettek. Ezek a termések nem emberi fogyasztásra valók, inkább csak jól mutatnak.
A talaj kivizsgálása és a megfelelő fafajta kiválasztása, majd az allergiások szempontjainak figyelembevétele után a megfelelő terület kiválasztása következik, amelynél tanácsos előre gondolkodni arról, milyen és mekkora lesz a kiválasztott fa lombkoronája: egy vastag törzsű, nagy lombkoronájú fát ne ültessünk a kerítés sarkába. Mindezek után lehet kezdeni a gödröt ásni, amivel kapcsolatban ügyelni kell arra, mekkora a fa földlabdája vagy mekkora cserépben van: ezeknek nagyobb gödröt kell ásni, aminek az alját keverjük össze tápanyaggal.
Figyeljünk arra is – mondja a szakértő –, hogy mikor ültetünk. A legoptimálisabb időszak az ősz, esetleg a tavasz. Utóbbinál jobban kell figyelni az öntözésre, mint az őszi ültetéskor. Ha kiástuk a gödröt, érdemes tápanyagot – általában marhatrágyát – tenni bele, és azt is össze kell keverni a gödörben lévő földdel, különben a túl tömény tápanyag ki tudja égetni a fa gyökerét. Ezután jön a beiszapolás folyamata: a tápanyaggal dús gödörbe alaposan beleöntözünk. Ebben a vízbázisban kellően tud fejlődni a gyökér, és ez már meg is alapozza, hogy erős fánk cseperedjen – mondja a kertészmérnök. A gödör betemetése után is érdemes öntözni, sőt a fa törzsének védelméről is gondoskodjunk, ha lehet, főképp akkor, ha csemetét ültettünk.
A fa utógondozásának kritikus pontja az öntözés, ami persze időjárásfüggő. Szárazabb idő esetén, amikor nincs reggeli harmat, pára, érdemes locsolni, tavasszal pedig fokozottan ügyelni kell a megfelelő, többszöri vízpótlásra. Ősszel és télen viszont nem lehet kontroll nélkül locsolni: ha megfagy a víz, azt a növény nem tudja felvenni.
Sokan nem foglalkoznak a metszéssel
A növényvédelem is az utógondozás fontos része. Bár a dísznövényfák esetében kevésbé gyakori, hogy kórokozók támadják meg, azért erre is figyelni kell. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy megsérül a fa kérge és a természetes gyógyító mechanizmusa nem elég a számára. Ilyenkor közbe kell avatkozni, és le kell kezelni a sérült részt, mert ha nem tesszük, könnyen bejuthatnak a kórokozók. Szót kell ejteni a metszés fontosságáról is. A kertészmérnök kiemeli, hogy ezt sokan elfelejtik, és nem gondolnak bele, mennyire fontos a fa egészséges fejlődéséhez. Érdemes már ültetéskor úgy pozícionálni a fát, hogy a főágak arra nőjenek és arrafele terjeszkedjen maga a fa is, amerre mi szeretnénk. Fiatalkorban lehet alakító metszéseket végezni, de ugyanúgy fontosak az ápoló metszések is, hogy a nagyobb ágak ne vastagodjanak egymásba, ne dörzsöljék ki egymás kérgét. Egy másik típus a ritkító metszés is: ezek ideje nem kőbevésett, a fajtától és az időjárástól is függenek, párás, nyirkos időben nem érdemes, mert nagy az esélye, hogy a kórokozók megtámadják a fát.
Ezek a “szabályok” is jól mutatják, hogy bár sok mindent magunk is meg tudunk csinálni, érdemes rendszeresen, szakemberrel is megnézetni a fát ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, egészségesen fejlődik. Évente legalább egyszer, de lehet, hogy kétszer is hívjunk szakembert – javasolja a kertészmérnök.
