Észtország minden elkobzott orosz vagyont Ukrajnának adna, de jogilag ez nem olyan egyszerű
“Páneurópai megoldást akarunk, ezért minden országot ösztönözni szeretnénk a példánkkal” – hangsúlyozta Észtország külügyminisztere. Urmas Reinsalu találkozott lengyel, lett és litván kollégájával, hogy együtt buzdítsák az Európai Unió vezetőit: az elkobzott orosz vagyont mielőbb juttassák el a háborúban álló Ukrajnának.
Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia állam és kormányfői ezért levelet intéztek az uniós csúcstalálkozó résztvevőihez. “Nem várhatunk a háború végéig, addig amíg a békeszerződést aláírják” – hangsúlyozzák a négy uniós tagállam vezetői abban a levélben, melyet a Politico megszerzett.
Más országokban, elsősorban Franciaországban és Németországban jogi aggályokat hangoztatnak, mondván a tulajdon szentségét nem lehet egy Robin Hood-akcióval eltörölni.
Meg lehet csinálni – érvel ugyanakkor Észtország külügyminisztere: “Törvényjavaslatot terjesztünk elő, mely minden nemzetközi jogi előírásnak megfelel. Heteken belül ezt bemutatjuk az Európai Unió többi országának.”
Az Európai Unióban ez lesz az első ilyen konfiskálás. Tegyük hozzá, hogy Észtországban nem nagy összegről van szó: 20 millió dollárról, és ezek nem állami pénzek.
Amerikai precedens
Malofejev orosz oligarcha vagyonának kisajátítása és átutalása előtt Joe Biden amerikai elnök döntése volt a precedens az afgán nemzeti bank valutatartalékát illetően. A hétmilliárd dollárt a Federal Reserve Board őrizte, hiszen Afganisztánban bizonytalan volt a helyzet akkor is, amikor még ott állomásoztak az amerikai és a szövetséges csapatok.
A kivonulás után Biden két részre osztotta a hétmilliárd dollárt. Az egyik felét egy olyan alapban helyezte el Svájcban, melyet visszakaphat Afganisztán, ha a tálibok betartják a civilizációs szabályokat. A hétmilliárd másik felét abban az alapban helyezték el, amely kárpótolja a szeptember 11-i merényletsorozat áldozatait. Az iszlamista merénylők, élükön Oszama bin Ladennel ugyanis Afganisztánban találták ki a tervet, amely ledöntötte a Világkereskedelmi központ épületeit New Yorkban, és másutt is támadásokat hajtottak végre az Egyesült Államokban.
Jogilag nagy a különbség az állami és a magánvagyonok kisajátítása között
Az Egyesült Államok és szövetségesei – Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztria – befagyasztották az orosz nemzeti bank 300 milliárd dolláros követelését Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az Európai Unió ezzel kapcsolatban decemberben előállt egy olyan javaslattal, hogy hozzanak létre a 300 milliárd dollárból egy alapot, mely aktív piaci politikát folytathatna, és a nyereséget át lehetne utalni Ukrajnának, miközben az alapösszeg megmaradna Oroszország nevén. Moszkva azt visszakaphatná a békeszerződés aláírása után.
Észtországban nem foglaltak le orosz állami vagyont, de a külügyminiszternek az a véleménye, hogy nem szabad különbséget tenni az állami és magánvagyonok között. “Előre kell lépnünk hiszen több száz milliárd dollár van befagyasztva. Ha ezt Ukrajna megkapná, akkor az komoly segítség lenne a számára” – hangsúlyozta az észt külügyminiszter. A brüsszeli Politico megkérdezte az uniós szóvivőt, hogy a csütörtöki csúcson megvitatják-e ezt a javaslatot, de egyelőre nem kapott választ.
