És akkor szigorúbb KRESZ-vizsgával mehetnének műteni a 70 év feletti orvosok
Finoman szólva is nyugtalanító hírek érkeztek a bankok környékéről. Összeomlott az amerikai Silicon Valley Bank, az USA 16. legnagyobb pénzintézete és a Signature Bank, majd a Crédit Suisse is kénytelen volt eladni a részvényeiből, miután a legnagyobb befektetője jelezte, hogy nem tud további pénzügyi segítséget nyújtani. Utóbbinál a svájci jegybank jelezte, hogy kész kölcsönt nyújtani a pénzintézetnek, nem sokkal később abban állapodtak meg, hogy 54 milliárd dolláros hitel lesz ebből – ez vol 2008 óta az első eset, hogy egy nagy globális bank pénzügyi mentőövre szoruljon.
Mindenki igyekszik hűteni a kedélyeket és megnyugtatni a befektetőket - meg a politikusokat is -, hogy ez most nem olyan, mint ami 2008-ban történt. A Silicon Valley Bank összes betétesének megígérték, hogy teljes körűen kártalanítják őket, és a Crédit Suisse-nél is hasonlóra lehet számítani. Úgy tűnik, azt a tanulságot vonják le a tizenöt évvel ezelőtti válságból, amiért tavaly közgazdasági Nobel-díj járt: még mindig jobb ötlet megmenteni a felelőtlen bankokat, mint hagyni, hogy továbbgyűrűzzenek a hatások és teljes káosz jöjjön.
A rossz hírek pedig úgy fújták el a forintot, mint a tavaszi szél (ha már vizet árasztani nem tud, mert akkora az aszály). Már a március eleji 372-es szint is a távolba került, miután a hónap elején világos lett, hogy sokáig marad még velünk a magas infláció, nagy az államadósság és az MNB, valamint a kormány összhangja finoman szólva sem ideális.
De hétfőn 381-ről 393-ig gyengült a forint, az elmúlt 24 év hatodik legnagyobb egy napon belüli zuhanását bemutatva, majd 400 körül ingadozott napokon át, jókora napi kilengésekkel. Minden kockázatkerülő befektető viszi el a pénzét a kicsit is rizikósabb devizákból, úgyhogy újra kiderült, amikor baj van, hogy a forint megítélése eléggé rossz.
Az elmúlt hónapokban egyébként is kimondottan sok baleset történt. Ennek egyik kínos mellékszála az, hogy a MÁV motorvonat-állományának tizedét javítani kellett vagy kell, miután egy-egy autós azt gondolta, hogy még átér előttük. Viszont mivel az alkatrészek Ukrajnából és Oroszországból érkeznek, a szokásosnál sokkal döcögősebb a javítás, emiatt a MÁV-nak már döntenie kell, hogy melyik vonalon állítsák le a forgalmat.
A közlekedési szabályok változtatása egyébként is egyre gyakrabban kerül szóba mostanában. Az EU például azt tervezi, hogy a 70 év fölötti autósoknak ötévente kelljen igazolniuk, hogy alkalmasak a vezetésre – ebből a magyarok nem biztos, hogy nagy változást észrevennének, itt már most kétévente orvosi alkalmassági kell 70 fölött. A magyar döntéshozók eközben azon gondolkoznak, hogy az e-rollerekkel mit kezdjenek, hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy ez gépi meghajtású járműnek számít, ha bármilyen ügybe keveredik egy e-rolleres, az épp odaérő rendőrön múlik, hogy segédmotoros kerékpárnak, biciklinek vagy motornak minősíti, miközben nyilván mindegyik kategóriába csak nagy valóságtorzítással erőltethető be.
Sikerült elérni a célt, egyszámjegyű lett az infláció – már persze nem nálunk, hanem az EU átlagos drágulásának üteme ment le most 9,9 százalékosra. Az Eurostat számítása szerint a magyar drágulás 25,8 százalékos volt egy év alatt, ami ugyan csökkenést jelent, de toronymagasan a legnagyobb az egész EU-ban.
Az azért nem rossz hír, hogy néhány étel árának csökkenése megáll lassan, például a vaj és a sajt ára már esik a nagy boltláncoknál – persze az infláció a 12 hónappal korábbihoz képest viszonyít, ahhoz képest még nagy az áremelkedés. Az alapanyagárak csökkennek, a boltok pedig árversenyben vannak, úgyhogy lassú javulás várható. Az árstopok eltörlése viszont még jobb lenne: a boltoknak ezek akkora veszteségeket okoznak, hogy emiatt kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni. A cégek pedig kénytelenek bért emelni az általános drágulás miatt, de így is nehezen tartják a lépést az inflációval.
A hét ábrája: infláció az EU-ban
Magyarországon alapít bankot a világ leggazdagabb magyar embere – és bármilyen sokan is tippelnék őt, nem Soros György az illető. Péterffy Tamás, angolosan Thomas Peterffy, most épp a világ 60 leggazdagabb embere között van, a vagyona 24 milliárd dollár. Magyarországon nőtt fel, osztálytársak voltak Demján Sándorral, majd 1965-ben, 21 évesen ment ki az Egyesült Államokba. Előbb rajzoló mérnökként, majd a számítógépek elterjedésekor programozóként dolgozott, az 1980-as években pedig ő alkotta meg a mai formájában ismert tőzsdézést, amikor számítógépekkel és automatizált algoritmikus kereskedési rendszerekkel folyik a munka.
Mint mondta, régi vágya, hogy Magyarországon céget alapítson – ebben most segít az, hogy erősen szimpatizál a magyar kormánnyal (az USA-ban is nagy támogatója volt Donald Trumpnak, igaz, 2024-re már más republikánus elnökjelöltet pénzelne). Az Interactive Brokers nevű befektetési cége európai központjául végül a Brexit után választotta Írország mellett Magyarországot, a most bejegyzett bankja – amely egy éven belül kaphat működési engedélyt – e cég ügyfeleinek nyújthat pénzügyi szolgáltatásokat.
Miskolcon és Veszprém megyében is törvénytelen eszközökkel próbálják rávenni az orvosokat arra, hogy vállaljanak elvileg önkéntes többletmunkát – állítja a Magyar Orvosi Kamara. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek többsége úgy gondolja, nem igaz, amit a kormány állít, hogy az ügyeleti rendszer elleni tiltakozással a kamara veszélyeztetné a biztonságos betegellátást. A magyarok többsége egyébként még most is csak akkor akar orvoshoz menni, ha akut panasza van, de a céges juttatásoknak köszönhetően egyre népszerűbbek a rendszeres hozzájárulást követelő egészségbiztosítások.
Most épp az a cél, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségének 90 százalékát, legalábbis Nagy Márton ezt mondta a gazdasági évadnyitón. Mi pedig ennek örömére összegyűjtöttük, mi mindent ígértek a politikusok, hogy 2030-ra megvalósul majd – olyan ígéretcunamit zúdítottak ránk, mint ha el sem hinnék, hogy odáig már csak hét év van, szóval egyhamar számonkérhető lesz.
Elhangzott már például, hogy 2030-ra az EU öt legélhetőbb országa közé fogunk kerülni, több pénzt fizetünk be az EU-kasszába, mint amennyit onnan kapunk, a születésszám pedig a mostani 88 ezresről felugrik 110 ezerre vagy akár 120 ezerig. A villamos energiát nézve már önellátó lesz Magyarország, de egyébként is Közép-Európa tudásközpontjává válunk, a magyar foci újra a régi fényében fog ragyogni, ha megvalósulnak az ígéretek, Orbán Viktor pedig nyugdíjba megy.
