És akkor olcsó rakott krumplit adhatnak Palkovics búcsúbuliján
Hosszú várakozás után csak bejelentette a kormány, mi lesz a két új árstopolt termék: a tojás és a krumpli. Nem ment egyszerűen, előbb a kormányinfón bemondták ezt az ígéretet, majd kérdésünkre azt, hogy az M-es méretű tojás lesz érintett, egy órával később szóltak, hogy mégsem pontosan ez történik, minden tojás az lesz, de krumpliból csak az étkezési. Aznap este aztán bejelentették, hogy másnaptól életbe lép az új szabály, ki is jött a közlönyben, így a boltosoknak az éjszaka közepén kellett volna mindent átárazni, de a Magyar Tojásszövetség is csak ekkor találkozott először a rendelet hivatalos szövegével. Majd újabb egy nap múlva a kormány mégis türelmi időt adott a kereskedőknek. Nem ez volt az első alkalom, amikor ennyire kaotikus volt a jogalkotás, összegyűjtöttük az elmúlt évekből a legfontosabb hasonló eseteket.
Így aztán vissza lehet térni a magyar konyha korábbi hagyományaihoz, már amíg van miből elkészíteni az ételeket. Nem nehéz ugyanis kitalálni, mi következett ez után: néhány üzletben már korlátozzák, mennyit lehet vásárolni az árstoppolt tojásból.
A magyar kormány amúgy segít olcsóbbá tenni a krumplit Üzbegisztánban is – jöttünk rá, amikor megnéztük, hogyan áll a tavaly nagy hírveréssel elindított Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ. Orbán Viktor és magyar cégvezetők épp ezen a héten jártak az üzbég fővárosban, a türk államok csúcstalálkozóján, és úgy tűnik, hamarosan ottani magyar üzleteket is bejelenthetnek.
Hogy az eddigi árstopok mennyire nem működtek, az azon is látszik, hogy az októberi infláció már 21,1 százalékosra nőtt. A gáz 121, a tojás 87, a kenyér 81 százalékkal drágult, és ez csak néhány példa – itt mutatjuk mind a 140 termékcsoport számait, amiből a KSH kalkulál –, az élelmiszereknél 40, a háztartási energiánál 64 százalék az átlag. Az is kiderült, hogy az élelmiszereken már spórolnak a magyarok, azokból kevesebbet vásárolnak, mint egy éve.
© Juhász István András
A kormány a valós okokról nem beszél, akkor ugyanis kiderülne az, hogy nem lehet mindenben Brüsszelre mutogatni, a kormányzati felelősség napnál világosabb. A problémák megoldására pedig annál többet nem találtak ki, mint hogy újabb árstopokat vezetnek be, szinte teljesen hatástalanul.
Lemond Palkovics László – írta meg nagyjából a teljes magyar média, épp csak a kormány nem kommentálta az értesülést. Úgy tudni, a miniszter távozásának oka az, hogy az energetikát elvennék a minisztériumától.
A terület szakértői szerint tényleg időszerű lenne egyetlen minisztérium alá rendelni minden energiakérdést, de valószínűleg önmagában az sem fogja rendezni a helyzetet, ha megalakul az új tárca. A magyar energiapolitika ugyanis annyira alárendelt a kormány bel- és külpolitikai érdekeinek, hogy az rendre akadályozza a valóban szakmai alapú működést.
A hét képe: Orbán Viktor és közép-ázsiai országok vezetői a türk államok csúcstalálkozóján.
Újabb fejezettel gazdagodik az EU-s gázársapka végtelen története. Két és fél héttel azután, hogy a tagállamok legalább abban megegyeztek, hogy kidolgozzák a mechanizmust, brüsszeli értesülések szerint az Európai Bizottság már nem az ársapkát látja a legcélravezetőbb eszköznek a drága gáz olcsóbbá tételére.
Ehelyett a testület állítókag olyan tervezetet javasolt, amely halasztott fizetéssel simítaná el a gázvásárlások többletköltségét. Október elején pont ilyen alapon kötött megállapodást a Gazprom és az MVM Csoport. A magyar–orosz módszerhez legalábbis elvben biztosan hasonló új, EU-s koncepciót a hírek szerint Németország és Hollandia támogatja erősen.
4,7 ezermilliárd forintos hiánnyal zárta 2021-et Magyarország államháztartása – derül ki a költségvetés tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból. A pénzforgalmi szemléletű hiány a GDP-hez viszonyítva így 8,6 százalék volt. Ezek nem apró különbségek, a hiány duplája a tervezettnek, a bevételi oldalon 10 százalékos eltérés mutatkozik, a kiadási oldalon 17 százalékos.
Pedig az államháztartás bevételi oldala sokkal jobban alakult a vártnál: a bevételi főösszeg 28,4 ezermilliárd forint volt, nem 25,8, ahogy várták. Ám a kiadások még a bevételeknél is nagyobbat nőttek, meghaladták a 33,1 ezermilliárd forintot az eredetileg tervezett 28,3 ezermilliárd helyett.
„Észrevétlen módszerekkel torzítják el a fogyasztók döntéseit” – írta a GVH a légitársaságok online jegyértékesítése körüli problémáiról. A sötét minta kifejezéssel nem biztos, hogy sokan találkoztak, pedig valószínű, hogy mind estünk már az áldozatául, nem csak a repülőjegy vásárlásánál, hanem bármilyen wesbhopnál. Ez az a fajta rosszindulatú befolyásolás, amit a fogyasztó gyakran észre sem vesz, és aminek a hatására viszont olyan döntést hoz, amit amúgy nem hozott volna meg.
A karácsonyi időszakban jellemzően gyakrabban találkozunk ilyen esetekkel – mondta kérdésünkre Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi szakértő ügyvédje. Jó technika mindig távolságtartóan hozzáállni a hirdetésekhez, az alapértelmezett beállításokat is végignézni. Elgondolkoztató az is, amikor már hónapok óta tart készletkisöprést egy cég.
Összeurópai sokkot hozott a műtrágyagyártásban a gázárak nyári megvadulása. A nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor.
© Túry Gergely
Magyarországon a Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése Európában azt eredményezheti, hogy kevesebb kenyér és sör lesz, Afrikában pedig éhínségekhez vezethet.
