És akkor megint arrébb csúszott a dátum, amikor már biztosan jön az EU-pénz
A Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmén túl még egy születésnapunk volt a héten: a Magyarország elleni jogállamisági eljárást egy éve jelentette be az Európai Bizottság. És túl vagyunk egy újabb határidőn is, a kormány eddig március 31-ig akart megállapodni az EU-s döntéshozókkal, de csak az időjárás ugrott vissza néhány hetet, a naptár nem. A határidő átlépése önmagában nem tragédia, annál kínosabb az, hogy ma már alig érezhető a bizalom a felek között. Így aztán Navracsics Tibor kénytelen volt bejelenteni, hogy ha nem jön a pénz, akkor mégsem leszünk az EU öt legélhetőbb országa között 2030-ra.
Podcastünkben azt jártuk körbe, hogy hol akadtak el a tárgyalások, miért értelmetlen a magyar diplomácia minden és mindenki ellen folytatott harca, és mi lehet most a pénzekkel. Választ kerestünk arra is, meddig éldegélhet el a kormány az uniós források nélkül, érdemes-e zsarolnia a svédeket, és mi a végső dátuma az egyezkedésnek, amikortól már tényleg eurómilliárdokat bukna el az ország.
Jól indult az év a mezőgazdaságban, de március végén és április elején kétszer is visszatértek az éjszakai fagyok. Ez pedig nagyon rossz hír a gyümölcstermesztőknek, főleg úgy, hogy hidegbetöréssel érkezett a rossz idő, nem pedig csak a felhőtlen éjszakákon sugárzik ki a talajből a hideg. Az ilyen ellen sokkal nehezebb védeni a gyümölcsöket, 10-20 km/h erejű szél fölött pedig már szinte lehetetlen.
A kajszibarack például most éli a fővirágzását, ennél mínusz 5,6 fokos éjszakai fagynál már a virágok 90 százaléka elfagy, de az őszibarack is veszélyben volt. A leghidegebb helyeken, ahol akár mínusz 6-8 fok is lehetett pár éjszaka, a virágzó gyümölcsös gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Ahol ennyire nem volt kemény a tavaszi fagy, ott van remény, egy jó virágzás esetén - mint amilyennek a mostani is tűnik eddig - az is elég a jó terméshez, ha a virágok 10-30 százaléka megmarad.
Úgy tűnik, a német kormány – amely az orosz-ukrán háború kezdete óta jelentősen csökkentette az orosz gázimportját – azt a lehetőséget azért szeretné fenntartani, hogy ha egyszer véget érnek a harcok, újrainduljon az Északi Áramlat. Nem ellenezte legalábbis, hogy a két legnagyobb német biztosító, az Allianz és a Munich Re megújítsa fedezetét a tavaly szeptemberben felrobbantott Északi Áramlat I. gázvezetékre, miközben más külföldi biztosítók és a legtöbb nyugati befektető leírták részesedésüket abban.
Európa orosz gázimportja az EU gázellátásának nagyjából 40 százalékáról kevesebb mint 10 százalékára csökkent tavaly február óta. Az oroszok közben nem várnak arra, hogy Európa ismét felpörgeti gázimportját, ehelyett Kínának próbáljék értékesíteni a kieső mennyiséget. Európa mint fő gázfogyasztó helyét azonban az infrastruktúra hiányosságai miatt egyik napról a másikra nem lesz képes átvenni Kína.
A hét képe: szenzációszámba menő hörcsögtelepet fedeztek fel a Dunántúlon
A kóla közel sem olyan fontos, mint a gáz, de azért emlékezetes pillanat volt, amikor tavaly tavasszal sok más cég mellett a Coca-Cola is kivonult az orosz piacról. Ehhez képest orosz boltokban ma is lehet kapni kólát – méghozzá olyat, amelyet a Coca-Cola HBC Magyarország dunaharaszti gyárában palackoztak. Megkeresésünkre a cég azt mondta: a márkatulajdonos nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszországban forgalmazzák az italt. Csakhogy azt már nem tudják ellenőrizni, hogy ha egyszer szabályosan eladtak egy üveg üdítőt, akkor azt nem viszi-e tovább valaki az orosz piacra.
Nem a dunaharaszti kóla az egyetlen magyar termék, amihez több mint egy évvel a háború kitörése után is hozzá lehet jutni Oroszországban: egy orosz apróhirdetési oldalon többen is árulnak Hellt. Az energiaital-gyártó kérdésünkre csak annyit mondott, egyelőre nem kíván a témában nyilatkozni.
Az élelmiszerek ára az egekben jár, a vásárlók pedig ott spórolnak, ahol tudnak. Ennek sok szála van, most jött ki például az adat, hogy februárban akkorát esett vissza a boltok forgalma, aminél nagyobb zuhanást csak a Covid megérkezésekor mértek. Persze mindenki az ételekkel van elfoglalva, de eközben már betegségmegelőzésre is egyre kevésbé költenek. C-vitaminból például túlkínálat van, mert még a korábbi kereslet alapján rendeltek meg az üzletek raktárra termékeket, viszont azóta visszaesett a kereslet. A D-vitaminnál pedig néhány hónap alatt a felére esett a kereslet.
A gyógyszertárakban a támogatott vényköteles szereknél alig egyszázalékos visszaesést mértek az elmúlt egy évben, a gyógyszernek nem minősülő vitaminok és táplálékkiegészítők között viszont már látszik, hogy az olcsóbb készítmények felé fordultak az emberek.
Tíz hagyományos magyar füstölt kolbászt teszteltünk a hvg.hu szerkesztőségében – legalábbis így indultunk neki, aztán az egyik inkább nem került be az értékelésbe, mert a csomagolása nem zárt megfelelően.
Olyan kolbászt nem találtunk, amelynek egy emberként vált volna rajongójává a szerkesztőség, cserébe egyetlen olyan sem akadt, amelyet mindenki egyöntetűen utált volna. A győztes az ötös skálán majdnem négy pontot szerzett, a legrosszabb pedig hármat.
