És akkor megdöbbentünk, hogy Brüsszelben elviszik a rendőrök azt, aki korrupt
Nagy nehezen csak sikerült megegyezni az EU-pénzek sorsáról. Ahogy szinte minden fontos uniós döntésnél, ezúttal is olyan a megfogalmazás, hogy mindenki el tudja adni sikerként, így a magyar kormány is, de valójában túl nagy örömmel nem töltheti el, ami történt.
A kormány számára annyi azért mindenképp jó hír, hogy végleg nem buktunk el minden pénzt, ráadásul az Európai Bizottság eredeti előterjesztéséhez képest 500 milliárd forinttal mérsékelték a forrásmegvonást – de azért, hogy pénzhez jussunk, sok feltételt kell még teljesíteni. Kimondták viszont, hogy a jogállami mechanizmus rendszerszintű korrupciós kockázatokat tárt fel, ezek orvoslására pedig a kormány elégtelen reformlépéseket tett, így 2500 milliárd forintot tartanak vissza a magyar uniós forrásokból.
A magyar kormány pedig feladta az egy nappal korábban még elvinek és megmásíthatatlannak mondott ellenállását az Ukrajnának szánt uniós támogatással, valamint a globális minimáladó bevezetésével szemben. Utóbbiról úgy kommunikálnak hazai használatra, mint ha az csak egy mellékes részlet volna, pedig komoly gyakorlati következményei lesznek még.
És persze így legalább ahhoz közelebb kerültünk egy lépéssel, hogy a 2023-as költségvetést végre összerakják, majdnem fél évvel az után, hogy az eredeti, azóta gyakorlatilag használhatatlanná vált verziót a kiszámíthatósággal magyarázva átnyomták a parlamenten.
600 ezer euró készpénzt, mobiltelefonokat és laptopokat foglalt le a brüsszeli rendőrség, zár alá vett több brüsszeli irodát, és több embert őrizetbe vett, bűnszervezetben elkövetett korrupció és pénzmosás vádjával. Már önmagában ez is nagy hír lenne, hát még amikor kiderült: Eva Kailit, az Európai Parlament egyik alelnökét és a testület több munkatársát állították elő azzal a váddal, hogy politikai erejüket latba vetve Katar érdekében jártak el az EU-ban kenőpénzért és ajándékokért cserébe.
Az EP-ben a lobbizás teljesen természetesnek számít, de a szabályok eddig meglehetősen rugalmasak voltak. A testületbe most a teljes sokk mellett a bizalmatlanság is beférkőzött, a munkatársak a gyors fellépéstől és a szabályok szigorításától várják a megoldást.
Az EU második legszegényebb országa lett Magyarország már 2021-ben – számolt az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának számítása szerint a magyaroknál csak a bolgárok tudtak kevesebbet költeni (ráadásul ebben az idei durva drágulás még nincs is benne, igaz, az év elején kiszórt közpénzmilliárdok hatása sem).
A héten biztossá vált az is, amit az előzetes adatokból már sejteni lehetett: a mienk volt novemberben az EU legnagyobb inflációja. Ráadásul míg sok más országban már csökkent a drágulás üteme, nálunk tovább nőtt.
A hét képe: A felújítás után átadott Lánchíd
Annak ellenére, hogy az árstop nem tudta megállítani az inflációt, az élelmiszerekét most négy hónappal meghosszabbították. Úgy tűnik, az sem igaz, hogy az árstop működik, az sem, hogy a kormány a termékhiányhoz köti a kivezetését, és még csak az sem igaz, hogy a kormány mindent megtenne az árstopok fenntarthatóságáért.
Ami pedig a már kivezetett árstopot, a benzinét illeti: a lakosság elkezdte visszafogni a tankolásait, így legalább a túlfogyasztás enyhül. Ez azonban csak részben vigasztalja a közúti fuvarozó szakma képviselőit, akik egyszerre továbbra is csak a tizedéig tölthetik a kamionok tankját, épp a karácsonyi roham idején. És mire helyreáll az ország üzemanyag-ellátása, újra nehéz, árfelhajtó időszak jön az orosz olajból finomított termékek exporttilalma miatt.
Januárban vagy februárban érhet el az infláció a csúcsára, 25-27 százalékra – számolt Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elmondta, a kormány azt tervezi, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen, a gazdasági növekedés pedig 1,5 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy vagy jelentős megszorításokra készülnek, vagy adóemelésekre.
A kormány legalább 15 százalékos inflációra számít 2023-ban is – ezt is jelenti az a bejelentés, hogy januártól ennyivel emelik a nyugdíjakat. Ez pedig jó eséllyel az egész évben az EU legmagasabbja lehet.
Eközben létrejött a megállapodás a 2023-as minimálbérről és garantált bérminimumról, a minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, bruttó 232 ezer, illetve 296 400 forintra. Ez alapján a minimálbér nettója 154 280 forint, a garantált bérminumé pedig 197 106 forint lesz. Azt is bejelentették, hogy az új év elejétől élő lakossági rezsidíjak március helyett áprilisig lesznek érvényesek – persze logikus is, hogy ne a naptári negyedév számítson, hanem a fűtési szezon végéig maradjanak az árak. A törlesztési moratóriumot viszont januártól megszüntetik.
Ahogy Európa nagy lendülettel próbálja felszámolni az orosz gázfüggőségét, egyre fontosabbá válik a cseppfolyósított gáz, vagyis az LNG. Ez azonban még okozhat bajokat: ha nem áldozunk rá eleget, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.
Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben. Emiatt még a Világbank is arra jutott, hogy az LNG mint üzemanyag igazából még a zöldítés átmeneti megoldásaként sem jó, maximum nagyon korlátozott használata lenne indokolt, és sokkal jobb lenne a hajókon biometánt vagy a szintetikus metánt égetni.
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szállót is birtokló cégcsoport megvételéről. Ezzel a Tiborcz István tulajdonában lévő cég már legalább 9 hazai és 3 külföldi épületet, többnyire szállodát üzemeltet.
