És akkor konténeres kazánokkal fűtünk be Brüsszelnek
A múlt héthez képest még magasabb lett az infláció, az Eurostat a rezsidíjak emelése miatt már 18,6 százalékkal számolt augusztusban, ami az egész EU-ban a negyedik legmagasabb érték. A forint sem az izmosabb oldalát mutatta: a hét közepén 400 fölé szaladt az euróárfolyam, ami azóta sem akar lejjebb jönni, de ez nem hatotta meg az MNB-t maradt az egyhetes betéti tender kamatszintje.
A magyar gazdaság kilátásai tehát borúsak, a sötét fellegeket – amik déli szomszédunkra már le is csaptak – csak az uniós támogatások bebiztosítása űzheti el. A kormány ezért olyat tett, amit 12 éve nem: érdemi törvénymódosításra készül a rendszerszintű korrupció csökkentésére és az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére, hogy kiengesztelje Brüsszelt. Kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy mégse vonjanak el, 6400 milliárd forintnyi támogatást attól az országtól, amiről az Európai parlament kimondta, hogy „hibrid választási autokrácia”.
Brüsszelben maradva, úgy tűnik, hogy folytatódik a huzavona a gázársapkáról, és az energiaipari különadókról amiket a magyar kormány itthon büszkén alkalmaz, de uniós szinten erősen fúr. Hogy ebbéli igyekezete eredményes lesz-e, még erősen kétséges, az viszont a szombati kormányülés után biztossá vált, hogy az ársapka megmarad egészen év végéig, ahogy a hitelmoratóriumot is fenntartják jövő nyárig.
Európa közben igyekszik diverzifikálni a gázellátást: már ide irányuló izraeli gázexportról is érkezett hír. Ahogy gázexportilalomról is: a horvát kormány konkretizálta a múlt héten belengetett tilalmat, és kiderült, a Mol-leány INA csak a horvát állami energiacégnek adhatja el a helyben kitermelt földgázt.
A földgázt, amivel annyira szeretne a magyar kormány is spórolni – a belengetett 18 fokos hivatali hőmérséklet nem biztos, hogy elég lesz ehhez –, hogy biomassza alapú konténeres kazánokkal fűtené az intézményeit. Még az is lehet, hogy olcsóbb lesz így, mint földgázzal, de mélyen zsebbe kell nyúlni, hogy megvehessék a vágyott 400 mobil hőközpontot. Az állam a távhőnél is próbálja megfogni a költségeket: úgy tűnik, ennek az ára valóban nem változik, de a hőmérséklete igen – legalábbis a lakosság esetében –, a távhőt használó önkormányzatoknál viszont semmi sem biztos.
A hét képe: lekerült az állványzat a Corvin áruház felújítás alatt álló épületéről:
A rezsiemelés és az infláció miatt – már lottózni is drágább – az emberek maguk is kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat, lemondanak a kikapcsolódásról, ruhavásárlásról.
Hogy az utazásról hányan fognak lemondani, nem tudni, mindenesetre Michael O’Leary Ryanair-vezér arra számít, hogy többen inkább olcsóbb repülőjegyeket keresnek, ami náluk éppen akad. Egy fapadostól elvárható, hogy mindenen spórol, a héten Budapesten járó O’Leary itt a járatok számát csökkenti, az újfent keresetlen szavakkal illetett magyar kormány lépéseire hivatkozva.
Nem spórolnak viszont a bankok – legalábbis dolgozóikon: az Erste Bank és a CIB Bank is rendkívüli béremelésekkel és támogatásokkal igyekszik megsegíteni alkalmazottait a szárnyaló infláció és a rezsiáremelés miatt. És nem spóroltak a katások sem, legalábbis a kiadott számlamennyiséget tekintve.
Viszont alighanem további spórolásra kényszerül Oroszország – ahol újabb oligarcha hunyt el furcsa körülmények között –, miután jelentősen visszaesett az energiaexportból származó profitja.
Kérdés, vajon a spórolást a kenőpénzeken kezdik-e, amivel a nyugati demokráciákban is igyekeztek hű barátokat vásárolni maguknak. Ebbéli igyekezetük amerikai megszellőztetése mindenesetre az olasz választásokat is megzavarhatja.
