És akkor izgulnak a bankoknál, hogy 2023 után ne 2008 jöjjön
Milyen régen hallottuk már azt a szót, hogy bankmentés – erre rögtön a Credit Suisse-t kell elrántani a szakadék elől. A svájci jegybank és a pénzügyminisztérium még múlt vasárnap gyorsan elrendezte, hogy a bajba került bankot megszerezhesse az UBS, így a hétfői tőzsdei kereskedés már úgy indulhatott el, hogy legalább pánik nem volt, csak idegeskedés. Az üzenet egyértelmű – és hasonlóról szól az amerikai Fed lépése is, amikor a vártnál kisebb mértékben emelte a kamatait, viszont nem állította le az emelési ciklusát –: nem fogják hagyni, hogy megismétlődjön a tizenöt évvel ezelőtti krízis. A Deutsche Bank részvényeinek zuhanása a hét második felében azért megmutatta, hogy finoman szólva sincs nagy nyugalom.
A Credit Suisse történetén egyszer még nagyon sokat fog kaszálni valaki, aki megfilmesíti az utolsó éveit. Volt ott minden, a részegen összeverekedő bankvezetőktől kezdve a karanténból wimbledoni döntőt nézni kiszökő vezérigazgatóig, a bolgár drogmaffia sem maradt ki, eközben viszont lassan, de megállíthatatlanul párolgott el a befektetők bizalma, ahogy világos lett, mennyire gyenge volt a védelem a kockázatos ügyletek ellen. Ami pedig a téma pénzügyi része, azt a Fülkében beszéltük ki: hogy történhetett meg mindez, és mire számíthatunk most?
Az eddig megtett lépések üteme és mértéke, valamint a jelenlegi tervek nem elegendőek az éghajlatváltozás kezeléséhez – olvasható az ENSZ éghajlattudományért felelős testületének friss jelentésében. A jelentés szerint „egyre sürgetőbb, hogy ambiciózus lépéseket tegyünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ugyanis ha még most cselekszünk, biztosíthatjuk az élhető, fenntartható jövőt mindenki számára.” Hiába mondják a politikusok azt, hogy az ipari forradalom előtti szint felett másfél fokkal megállítanák a felmelegedést, a mostani állás szerint ezt a 1,5 fokos növekedést már 2030-ra elérheti a világ, 2100-ra pedig 2,8 fokos volna a plusz. Ami azt jelentené, hogy még a mostaninál is sokkal több szélsőséges időjárási jelenségre kellene felkészülni.
És ha már környezeti ügyek: a víz világnapján ültek össze az ENSZ tagállamainak képviselői, hogy megvitassák, hogyan kezeljén a vízzel kapcsolatos bajokat. Volt miről beszélniük, hiszen a globális vízellátás és vízigény közötti különbség 2030-ra eléri a 40 százalékot, ha a jelenlegi mederben folyik minden tovább.
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank. A kormány bejelentette, hogy legalább június 30-ig fenntartja a nagybetétek kamatstopját. A jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozta azzal, hogy megtiltotta ezeknek a korlátlan ártuházását. A Monetáris Tanácsba hamarosan pedig két új tag kerül majd, így kikerül onnan Parragh László felesége is.
Matolcsy György a saját könyvének bemutatóján arról beszélt: a 2020-as évtized gazdaságpolitikai hibái olyanok, mint amikor 2002-2003-ban Medgyessy Péter vezetésével felborították a költségvetési egyensúlyt. Azt is hozzátette, hogy Magyarországnak jelenleg nincs jövőképe, és a miniszterelnök nem is akar mérhető célokat, mert „mi van, ha nem teljesül”.
A hét képe: az EU-pénzből megépült lombkoronasétány Nyírmártonfalván, amelyre a falu polgármestere magánszemélyként nyerte el a támogatást, majd az erdőt tarra vágták
A cégek most abban reménykednek, hogy a második félévtől részlegesen újra engedélyezi a kormány a háztartási méretű napelemes rendszerek hálózati csatlakozását. Persze nagy kérdés, pontosan mikortól, az ország mekkora területére, milyen ütemezéssel. Az uniós helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében a kormánynak ezt kell pontosítania a hónap végéig.
Utánaszámoltunk, mennyi a realitása annak, hogy igaz legyen, amit Orbán Viktor ígért, és tényleg 500 ezer új munkahelyre legyen szüksége a magyar gazdaságnak néhány éven belül. A miniszterelnök elsősorban a belföldi munkaerő-vándorlást pörgetné fel, de a mostaninál sokkal több, egyelőre inaktív, és költözni vágyó magyarra volna szükség ehhez. Nélkülük maradna lehetőségként még több vendégmunkás behívása, de az 500 ezres álomszinthez sokkal többre lenne szükség belőlük is, mint eddig.
A nagy álmokig azért érdemes foglalkozni a jelennel is: mint kiderült, az elmúlt egy évben több magyar talált munkát külföldön, mint Magyarországon belül. A foglalkoztatottság 15 ezer fővel nagyobb most, mint egy éve volt, de már hónapok óta lassan, ám folyamatosan csökken.
Hamarosan lejár a kutak legalizálására adott türelmi idő. Ez a háztartásokat is érinti, de a mezőgazdasági termelők számára még nagyobb baj, hogy lassan vége a 2016-ban megadott türelmi időnek, és hét éve nem sikerült új szabályozást hozni.
Ráadásul az új uniós ciklusban a támogatások egy részéhez is csak bejelentett kutakkal lehet hozzájutni. A regisztráció több százezer forint, és pár héten belül rendelkeznie kellene vele a gazdáknak, a hatóságok pedig arra biztatják őket, hogy majd megoldják okosban.
Újra itt az óraátállítás – ugyan pár éve az EU vezetői már megígérték, hogy legkésőbb 2021-re eltörlik, azóta is áll valahol a terv az uniós bürokrácia útvesztőiben. Nem egyszerű az óraátállítással kapcsolatos döntéshozatal máshol sem, az USA-ban is elhalt a nyári időszámítás egész évessé tételét szabályozó törvény.
A kora reggeli imájukhoz a napsütést féltő vallási felekezetek mellett a kereskedők is beszálltak a vitába – nekik van ebben rutinjuk, az USA-ban például ők lobbizták ki, hogy Európával ellentétben ne október végéig, hanem november elejéig tartson a nyári időszámítás, így a halloween még beleférjen. Mondjuk ez még mindig sokkal jobb érv, mint az, hogy Spanyolország 1940-ben a Hitler iránti tiszteletből csatlakozott a közép-európai időhöz, aztán ott is ragadt.
