És akkor az oroszok már szépen kérik, hadd adhassanak el Európának egy kis gázt
Visszaesett a gáz ára az orosz-ukrán háború előtti szintre, legalábbis az Európában irányadó holland tőzsdén, ráadásul gázbőség is van a kontinensen. Mindez a szokatlanul enyhe európai tél, a visszafogott ipari fogyasztás és a háborús ellátáskockázatok miatt rohamtempóban feltöltött tárolók miatt történt. (A túl enyhe télnek a mezőgazdaságban azért finoman szólva sem örülnek.) A magyar fogyasztók ezt az olcsóságot most nem érezték meg, sőt, épp most lett nyilvános, hogy októberben a rezsicsökkentett ár húszszorosáért vette az ország az orosz gázt.
Kockázatok természetesen még bőven vannak. De az így is sokatmondó, hogy a korábban még zsaroló Oroszország maga pedzegeti, hogy szívesen küldene megint több gázt a kontinensre, ha mi is úgy akarjuk – aminél biztosabb jele nem nagyon lehet annak, hogy kezdik komolyan megérezni az európai piac elvesztését. Hosszú távon aztán majd úgyis kell találni valami jobbat a gáznál, kísérletek például épp most vannak arra, hogy tiszta hidrogént nyerjenek ki, de ebből nem a nagyon közeli jövőben lesz valószínűleg a jövő üzemanyaga.
Horvátország január 1-jével csatlakozott a schengeni övezethez és bevezette az eurót. Már-már természetes folyamat csúcsa volt ez számukra: a turizmus annyira fontos a horvát gazdaságnak, és emellett a lakossági, valamint céges megtakarítás olyan nagy része volt euróban, hogy túl nagy sokkot nem okozott az átlagos horvátok számára az új pénz bevezetése. Legfeljebb azon mérgelődtek, hogy több kereskedő ceruzája vastagabban fogott az átállás miatti átárazásokkor. Bemutattuk azt is, mit tehet egy magyar, ha valamelyik nyaralásáról még maradt nála horvát kuna.
Logikus a kérdés: mikor tarthatna itt Magyarország, ha egyáltalán akarna a kormányunk eurót? Most erre nem állunk készen, utoljára a 2010-es évek második felében indulhatott volna el a csatlakozási folyamat, akkor csupán annyit kellett volna tenni a bevezetés feltételeinek teljesítéséhez, hogy az inflációt kicsit lejjebb szorítsák és stabilizálják a forintot.
Magyarországot is elérte a gyógyszerhiány: összesen 1551 hiányzó gyógyszer szerepel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján is elérhető adatbázisban. Hiánycikként jelennek meg egyes ibuprofen és amoxicilin hatóanyagtartalmú gyógyszerek, de sokak által használt clonazepam hatóanyagtartalmú szorongáscsökkentő készítményt sem lehet kapni a patikákban. Jellemzően gyártási gondok, megnövekedett igény, piaci megfontolás, hatóanyag- vagy egyéb ellátási probléma, szállítási vagy raktározási gondok, illetve a megnövekedett piaci igény okozza a hiányt.
Az OGYÉI kérdésünkre azt írta: világviszonylatban is látható, hogy bizonyos készítmények utánpótlása akadozik, ebben a kérdésben viszont előnyt jelent Magyarország kicsi piaca, mert kisebb volumenekhez könnyebb a hozzáférés. A fellépő hiányokat a forgalmazókkal, és szükség esetén a nagykereskedőkkel közösen célszerű kezelni. Jelenleg csak regionális szinten érzékelhető hiány - nyugtattak.
A hét képe: így készül Veszprém Európa Kulturális Fővárosának
© hvg.hu
Nem volt egyszerű év 2022 az ételszállítóknak. A Foodpanda és a Wolt vezetői is azt mondták kérdésünkre: a katás adózás totális átalakítása jelentette a legnagyobb kihívást, ki kellett dolgozni a stratégiát, hogy a futároknak megérje maradni. A nyár végén volt egy étterembezárási hullám is, de ez nem folytatódott.
A Kifli.hu ügyvezetője pedig arról beszélt: az átlagos vevőjük egyelőre nem kezdett el kevesebbet vásárolni, nagyjából ugyanannyi termék kerül egy kosárba, mint tavaly ilyenkor, csak ez már többe kerül.
Hamarosan egy új fogalommal ismerkedhetünk meg: kétéves átmeneti időszak után, nyolc évre elhúzva, fokozatosan vezetik be a karbonvámot, miután erről megegyeztek az EU döntéshozói. Nánási Nikolett-tel, az Ernst & Young vámtanácsadással foglalkozó menedzserével néztük át, mit jelent mindez. A vámot minden olyan, az EU-n kívül gyártott termékre kivetik, amelyek előállítása a legnagyobb mértékben jár szennyező anyagok kibocsátásával. Ez az élelmiszereket, az autókat és az építőanyagokat is megdrágíthatja.
A másik nagyon fontos ügy, amelyről EU-s szinten sikerült megegyezni 2022 legvégén, a globális minimumadó. Magyarország kapott némi könnyítést, de az új adó így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.
6,1 százalék lett a költségvetési hiány 2022-ben – tette közzé Varga Mihály. A pénzügyminiszter az ennél jobban hangzó 4,9 százalékos adattal büszkélkedett el, de azt azért hozzátette ő is mellékesen, hogy egy nagy gázvásárlást az EU-s módszertan szerint még hozzá kell ehhez számítani, így jön ki a magasabb szám.
Óriási baj van – röviden ez olvasható ki a KSH most kiadott kiskereskedelmi adataiból. A szám még épp nulla feletti (0,6 százalékos), de csakis azért, mert az akkor még 480 forintos benzinért sorban álltak a kutakon. Az élelmiszerboltokban 6,7 százalékkal kevesebb terméket vásároltak, mint egy évvel korábban, miközben 26 százalékkal több pénzt hagytak ott. Nem csoda, hogy sokan visszafogják a vásárlásaikat, hiába nőnek ugyanis a bérek, az infláció akkora, hogy a reálkereset visszaesett a 2020. szeptemberi szintre.
Egy apró jobb jel van azért: tömeges leépítés továbbra sem látszik, sőt, októberről novemberre még 1200-zal nőtt is a dolgozó magyarok száma. Az ipar termelői árai pedig jó másfél év után most először csökkentek havi alapon, bár éves szinten még így is 37 százalékos a drágulás.
Nyitóképünkön a Magyar Gáztranzit Zrt. Szada kompresszorállomás. Képünk illusztráció. Fotó:Túry Gergely
