És akkor az igazán rázós rezsiszámlák még nem érkeztek meg, csak a kaktuszok az Alföldre
A hét egyik legfontosabb fejleménye az volt, hogy sikerült megállapodni a Gazprommal a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül további gázmennyiség vásárlásában. Szijjártó Péter bejelentése szerint szeptemberben és októberben legfeljebb napi 5,8 millió köbméter pluszgáz érkezik Magyarországra. Egyébként a nyáron már kaptunk pluszmennyiséget, de augusztusban a plusz adag maximuma napi 2,6 millió köbméter volt.
Gázbetárolásban már eddig se álltunk rosszul, a héten jött a jelentés, hogy augusztus 25-én már 226,7 millió köbméterrel több földgáz volt a tározókban, mint az uniós előírás. Az EU-s megállapodás szerint november 1-jéig az ország elmúlt öt éve átlagfogyasztásának 35 százalékát kell betárolni - ez nálunk 3,65 milliárd köbméter, mi tehát már az elmúlt héten 3,88 milliárd köbméternél tartottunk.
Közben a Gazprom, ahogy ígérte, megint leállította a szállítást az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, megint karbantartásra hivatkozva. A Kreml szóvivője pedig már azzal riogat, hogy az Északi Áramlat végleg leállhat. Az orosz állami gázóriás a Franciaországba irányuló szállítását is csökkentette a héten, nem csoda, hogy a belga energiaügyi miniszter "5-10 szörnyű telet" vizionál Európában, ahogy az sem meglepő, hogy az uniós energiaügyi miniszterek hamarosan rendkívüli találkozón vitatják meg az energiaválságot, és a lehetséges megoldásait.
Rezsipánik! Na, az most egy kicsit lanyhult, pontosabban halasztódott, de csak magánszinten. A hvg.hu nem reprezentatív felmérése alapján legalábbis a most kézhez kapott rezsiszámlák egyelőre senkit nem sokkoltak, igaz, a mostaniakban a még rezsicsökkentett július is benne van, és most még nincs fűtési időszak sem. Ezen túl is sok értetlenkedésre adnak okot az új számlák, de itt a megfejtés, hogy mi miért van. Céges szinten már most drasztikus döntéseket kényszerít ki az emelkedő energiaár. Az elszálló rezsi miatt "csökkentett üzemmódra" váltott az orosházi üveggyár, megtízszereződött, 2,3 milliósra nőtt egy szegedi pizzéria gázszámlája, de ők még így is megpróbálnak kitartani, a Budapest Cukrászda viszont már nem bírta a nyomást, és 65 év után bezárt.
Bajban van a logisztikai szektor is, a többszörösére dráguló energia, a megugrott infláció, valamint a hónapról hónapra növekedő bérek költségeit már nem tudják kitermelni a szolgáltatók, ezért nem tudják tartani az éves szolgáltatás díjakat a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége szerint. A Közúti Fuvarozási Árindex szerint se, mely most már a rendszerváltás óta nem látott drágulást lát indokoltnak a fuvarozásban. Nagy Mártonban is megmozdult valami, a gazdaságfejlesztési miniszer publicisztikában javasolta, hogy támogatást kéne adni az energiaintenzív ágazatokban működő kkv-knak.
Még két fontos energiahír a hétről: építési engedélyt kapott Paks II. reaktorépülete, valamint 2-3 hónapon belül importálhat Ukrajnából áramot a magyar állam.
Ársapka! Nagy Márton másik emlékezetes megnyilvánulása a héten az volt, hogy kijelentette: az árstopok már túl drágák, nem fenntarthatók. Ez rossz hír azoknak, akik még mindig hatósági áron tankolnak, mert az árstopmentes, "rendes" gázolajár átalágra szerdán 823,9 forintra emelkedett. A benziné nem változott, de az is 686,9 forint. Maradva az üzemanyagoknál: megindokolta a Mol, hogy miért csökkentette a megrendelthez képest 50 százalékról 35 százalékra a független kutak benzinellátását. Az OMV pedig lapunknak elismerte, hogy tényleg egyre többször fogynak ki a magyarországi kútjai. Ilyen körülmények között ajánlotta azt a magánkutaknak a Független Benzinkutak Szövetsége, hogy mindenki adja el a teljes készletét, hogy ezzel enyhítse a nagyobb töltőállomásra nehezedő nyomást.
Összességében pedig megfordult a trend, és most már a magyar autósok - legalábbis azok, akik kiestek a hatósági tankolás kedvezményezettjei közül - kezdtek el átjárni Horvátországba tankolni. De tényleg megéri ez nekik? Meg. Hogy Horvátország mellet még hol, azt itt szedtük össze.
Vegyük szemügyre most madártávlatból is a dolgokat. Az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 6,5 százalékkal nőtt a magyar GDP, ezt eddig is tudtuk, de a KSH a héten közzétette a részletezést is, hogy miért. Oké, ezt is sejtettük, de most már hivatalos: azért, mert nem volt lezárás, volt ellenben bődületes választási osztogatás. Éljünk most képzavarral, és jöjjön a testközeli madártávlat: a hvg.hu augusztusban is bejárta a boltokat, összeállította a bevásárlókosarát, és feltartotta a hétköznapok tükrét az inflációs adat elé. Az látszott benne, hogy ami drágulhatott, az drágult is.
Más bevásárlókosarat pakolnak meg, de iszonyúan szenvednek az árak miatt a közétkeztetési cégek is - itt az alapanyagok drágulása mellett extra teher a rezsidrágulás, hiszen nagyon energiaintenzív iparágról beszélünk. Ráadásul az adagok kiszállítását sem lehet már náluk hatósági áras üzemanyaggal megoldani. A nyomást azzal igyekeznek csökkenteni, hogy a koronavírus-veszélyhelyzeti közműdíj-emelési stop eltűnésével mindenütt annyit igyekeznek emelni a menzadíjakon, amennyit csak tudnak - de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyit a megrendelő önkormányzat megenged nekik, ami az esetek többségében messze elmarad a szükségesnél. Így is van, ahol duplázódó menzadíjakkal kezdődött meg az új tanév, de van olyan is, ahol 90 százalékos lett az emelés. És még az év vége előtt újabb drágítás lenne szükséges.
Alapkamat! A Magyar Nemzeti Bank megint megemelte, mégpedig 11,75 százalékra - ekkora a 2008-09-es világválság idején se volt. Virág Barnabás jegybanki alelnök el is mondta, hogy a határozott kamatemelési ciklus folytatódik, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintot szívnak vissza a gazdaságból. Az MNB, ahogy kell, hozzáigazította a megemelt alapkamathoz az egyhetes betéti tender kamatát, mire 400 forint alá került az euró.
Súlyos, tematikus blokkjaink között felüdülésként dobjunk be egy könnyű hírsalátát. „Itt ülök hathavi fizetésemen, és azon kattogok, hogyan fogom beosztani fél évre” - mondta lapunknak egy exkatás vállalkozó. Többükkel is beszéltünk arról, milyen módszerekkel készülnek a következő hónapokra. Jászai Gellért azt nyilatkozta, hogy ő maga kereste meg a kormányt a Vodafone-felvásárlás ötletével. Már meglévő vállalatáról, a 4iG-ről kiderült, hogy 1,6 milliárdos profitot könyvelhetett el az első félévben. A kiszemelt mobiltársasága ellenben 7,4 milliárdot bukott az előző üzleti évében. Egyesült a Magyar Bankholding két alapkezelő leányvállalata, létrejött Magyarország egyik legnagyobb alapkezelője. Megkapta az engedélyt az Erste Bank a Commerzbank megvásárlásához. Aligha fog megvalósulni a kormány nagy álma a magyar harcjármű-exportról. Letaszította a Felcsuti-birodalom a Mészáros-birodalmat a legértékesebb családi vállalkozások trónjáról. Tiborcz István eladta egy belvárosi hoteljét - a hotel korábbi társtulajdonosának. Nevet vált az RTL Klub.
A frissítő közjáték után folytassuk a magyar agrárium és természet híreivel: az idei aszálynyárban, ahol nem öntöztek, ott az egész termés odalett, ahol öntöztek, ott rémes lett a termés, és már a jövő évi is veszélyben van. Rendkívül otthonos környezetnek ítélték meg az Alföldet a kaktuszok, meg is telepedtek hát. Szépek, de sajnos veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra. Hamarosan lehetséges, hogy még egy invazív fajt köszönthetünk határainkon belül, az ázsiai lódarazsat, mely Európában már kontrollálhatatlanul terjed, szintén a klímaváltozás miatt. Szintén az aszály a felelős azért, hogy 120 magyarországi tóból pusztult ki a halállomány. Tavaly nyáron történt minden idők legnagyobb szándékos madármérgezése Magyarországon, de az elkövető után még mindig nyomoznak. Néha jó dolgok is történnek azért: nemcsak Magyarországon ismeretlen, hanem a tudomány számára is új ormányosbogár fajt fedeztek fel Esztergom közelében.
A hét videóján így az alföldi kaktusz meg a jól megérdemelt figyelmet:
Beszélnünk kell a napelemekről. Egy szabálymódosítás miatt ugyanis nem várt akadályok gördültek azok elé, akik ilyen rendszert építenek ki: a közepes rendszerek telepítői jelentős plusz költséggel számolhatnak, és a szolgáltatók változó előírásai miatt a családi házukat állami pénzből napelemmel felszerelni szándékozók is aggódva pillanthatnak pénztárcájuk mélyére. Valamint: néha a jó szándék felé vezető út is pokollal van kikövezve. Erre példa egy szentesi társasház, ahol a lakók spórolási céllal napelemeket telepítettek a tetőre, aztán most meg azzal szembesültek, hogy pont a napelemek miatt nőtt sokszorosára a villanyszámlájuk.
A rezsirobbanás miatt már egyre többen szabadulnának otthonuktól - augusztusban, éves összevetésben 7 százalékkal több eladó ingatlant hirdettek meg -, az embereknek viszont fogy a pénze, így vevőből egyre kevesebb akad. Annak sem könnyű, aki lakást bérelne: egy év alatt 23 százalékkal nőttek meg a bérleti díjak.
