És akkor az árstopolt benzin még egyszer utoljára meghajtotta a magyar gazdaságot
A Mol nem szállít üzemanyagot a kisbenzinkutak egy részének – jelentették be majdnem napra pontosan egy évvel az után, hogy egy éves lett a benzinárstop. A korlátozás az ország kútjainak 10 százalékát érinti. A fuvarozók is aggódnak, lesz-e elég üzemanyag karácsony előtt, a Független Benzinkutak Szövetsége pedig azt írta egy nyílt levélben: most már az ország ellátása a tét.
Az ársapka ideiglenes intézkedésnek indult, de a kormány azóta is mindig újra és újra meghosszabbítja, ezzel folyamatos bizonytalanságban tartva minden piaci szereplőt a Moltól a hétköznapi autósokig. Az eredeti formájában egészen biztosan nem volt tartható, az inflációt csak minimálisan fékezi – mint kiderült, most már az EU harmadik legnagyobb inflációja a mienk – és addig tartható, amíg van elég orosz olaj.
Az idei harmadik negyedévben 4,1 százalékkal volt nagyobb a magyar GDP az egy évvel korábbinál, az előző negyedévhez képest azonban már visszaesést mért a KSH, méghozzá 0,4 százalékosat. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a covidos idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem. És legalább itt volt hatása a benzinárstopnak: a nyomott árú benzint annyian vásárolják, hogy még emiatt jelentős növekedés látszik a kereskedelmi forgalomban – miközben amúgy az élelmiszereken már spórolnak a magyarok.
Az adatok megjelenése után Varga Mihály pénzügyminiszter egyből bejelentette, hogy nagy sikerként értékeli a KSH jelentését. Az elemzők borúlátóbbak: ők kiemelték, hogy a harmadik negyedévben még nem teljes egészében fejtették ki a hatásukat azok a tényezők, amelyek jócskán visszafoghatják a gazdaságot, ez a negyedik negyedévben durvulhat be igazán.
Vasárnap délután elkezdődik a foci-vb, amely már a kezdése előtt elnyerte a valaha volt legkorruptabb világbajnokság díját, pedig erős a mezőny. A katariak nem sajnálták a pénzt – a nyolc stadion közül hat még nem is létezett, amikor megvásárolták a rendezési jogot – , mi pedig megnéztük, mi kellene ahhoz, hogy a hasonló nagy sporteseményekre ne csak a leggazdagabb államok vagy az autoriter országok pályázhassanak eséllyel.
A hét ábrája: az elmúlt 32 év vb-inek rendezési költségei
Nagy nehezen csak megerősítették hivatalosan is, hogy Palkovics László lemondott, a minisztériumát pedig szétdarabolják. Ennek apropóján megnéztük, az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár.
A távozó miniszter az állami tulajdonú, a honvédelmi tárca alá tartozó N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója lesz. Energetikai miniszterré pedig Lantos Csaba lép előre – kicsi az esélye, hogy tőle várjunk fordulatot energiaügyben.
Az egyiptomi klímacsúcs elnökségének első javaslata nem vezethet kompromisszumhoz – mondta Frans Timmermans, az EU delegációjának vezetője. A néhol irreális elvárások mellett a másik komoly gond a klímaváltozással kapcsolatos veszteség és kármentés kérdése. Egyes országok, például Kína pedig nem szeretnék kivenni a részüket a kármentesítési alap létrehozásából, ami boríthatja az egész megállapodást. És a környezetvédők is elégedetlenek.
Magyarországon eközben még mindig csak álmodozhatnak az olcsó energiáról azok, akik azért jelentkeztek a tavaly ősszel meghirdetett napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatra, hogy korszerűsíthessék az otthonukat, és ezzel csökkentsék rezsijüket. A támogatói okiratok egy darabig érkeztek, de most már egyre több az elutasítás. A kivitelezők kivárnak vagy a döcögő pályázati rendszerrel küzdenek, többen pedig inkább már megszabadulnának a pályázatos ügyfelektől. És az is kiderült: már hónapok óta nem épülhetnek naperőművek, már jóval a lakossági árambetáplálás leállítása előtt ellehetetlenítették azt a vállalatok számára.
Magyarország vaskosan nettó haszonélvezője volt az EU-nak – olvasható ki a 2021-es zárszámadásból. Csak a kohéziós operatív programokból 1196 milliárd forint folyt be az eredetileg tervezett 853 milliárd helyett, vidékfejlesztésre 210 milliárd jutott, miközben 610 milliárd forintot kellett befizetnünk.
Az Európai Bizottsággal folyamatban lévő viták miatt a járvány utáni helyreállítást segítő eszköz 326 milliárd forintjából sem érkezett semmi, ahogy a 2021-2027-es ciklus kohéziós programjaira várt 38 milliárdból sem. És nagy kérdés, mire jutnak ezekkel a pénzekkel. Korábban a német, most pedig holland parlament is arra szólította fel saját kormányfőjét, hogy csak megfelelő garancia esetén járuljanak hozzá ahhoz, hogy Magyarország uniós forrásokhoz jusson, a - végső döntési joggal amúgy nem rendelkező - Európai Parlament szerint pedig nem kaphat EU-pénzt az ország. Úgy tűnik, az EU-pénzek érkezésének a globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása lehet a feltétele. Ehhez képest Orbán Viktor bemondta, nem fogadja el, hogy az EU közös hitellel segítse Ukrajnát.
Trollkáoszba fulladt Elon Musk Twitter-kavarása, ami kimondottan kínos még akkor is, ha több olyan cég részvényei nem feltétlen amiatt kezdtek tőzsdei zuhanórepülésbe, mert a Twitteren a nevükben képtelenségeket írtak. Musk így is nagyot bukhat, miután kiderült, hogy képtelen mit kezdeni a moderációval.
És áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában is azt követően, hogy Musk szinte mindenkit kirúgott, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.
