És akkor ársapka, sál, nagykabát
15,6 százalékosra nőtt az infláció, olyan szintre, ahol 1998 eleje óta nem járt. Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve – a margarin 66,9, a kenyér 64,3, a sajt 61 százalékkal drágább a tavaly ilyenkorinál, és egész bőséges menüt össze lehet állítani azokból az ételekből, amelyeknél 30-50 százalékos áremelkedést mértek. És a megemelt energiaszámlák még csak ez után jönnek. Most azért „csak” ennyi az infláció, mert a benzin, a dohány, és az augusztusban utoljára alacsony rezsi még lefelé húzta az átlagot.
A kormány mostanra belátta, ilyen magas infláció mellett már magasabb kamatokat kell kínálni ahhoz, hogy új forrásokat tudjanak bevonni az állami működés finanszírozásába. Így aztán már szeptemberben két számjegyű, 11 százalékos kamatot kínáló állampapírt hoznak forgalomba.
Miután fél éve azon gúnyolódik a kormányoldal, hogy Nyugaton korlátozzák a középületek téli fűtését, bejelentették, hogy a magyar állami intézményekben is 18 fok lesz a fűtési maximum. Ez amúgy felveti a kérdést, hogy szabályos lenne-e – a közszférában dolgozókat tömörítő szakszervezet szerint nem.
A helyzetre azonban egyelőre nincs megoldás. Oroszország határozatlan időre felfüggesztette a gázszállításokat az Északi Áramlat 1 vezetéken, ami az ellátásbiztoságot nem fenyegeti, a gázárat viszont tovább hajtja fölfelé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eközben egy ötpontos energiabiztonsági javaslatcsomaggal állt elő. Az áram iránti kereslet mérséklése, az energiacégek ársapkája, a szolidaritási adójuk és a pénzügyi gondokkal küzdő energetikai cégek támogatása mellett az orosz gáz árának maximálása van a tervek között.
Ez fontos lehet a magyar cégek számára is: a piacokat megnyugtatná, ha életbe lépne egy árletörő csomag, addig sok kereskedő inkább kivár. Azoknak a cégeknek, amelyeknek az energiaszerződése idén jár le, már nemcsak az a gond, hogy iszonyatosan drága a gáz és az áram, hanem az is, hogy sok esetben képtelenek megkötni az új energiaszerződésüket, mert nem kapnak árajánlatot az energiakereskedő partnerektől.
A héten azt is részletesebben bemutattuk: a sportközpontok is szenvednek az energiaválság miatt, sokszorosára nőhet a termek rezsije.
Miközben mindenki azt számolgatja, mennyivel drágul a fűtés, Gulyás Gergely a kormányinfón azt ígérte, hogy a lakossági fogyasztóknak a távhőárai nem változnak, a nem lakosságiakról még nem döntöttek, az önkormányzati intézményekről pedig egyáltalán nem beszélt.
A hét képe: Brit újságok címlapjai II. Erzsébet királynő halálának másnapján
Független hatóságot hoz létre a kormány a korrupcióellenes harc jegyében. A hétfő késő esti Magyar Közlönyben megjelent határozat indoklása megerősíti azt, ami egyébként is egyértelmű lenne: ezzel az a kormány célja, hogy lezárulhasson a jogállamisági eljárás és gond nélkül érkezhessenek az EU-s pénzek.
Az Európai Bizottság folyamatban lévő tárgyalásokat általában nem kommentál, így most is csak annyi reakciójuk volt, hogy folyamatosan értékelik a jogállamisági folyamatot. Varga Judit pedig nagyüzemben tárgyalt Brüsszelben a héten, amire szüksége is van a kormánynak, nagyon fogy az idő, hogy megnyugtassák az uniós testületeket.
Kiderült az is, hogy mennyit veszíthet az ország, ha nem sikerült megegyezni: a tét nagyjából 3500 milliárd forint, az összes kohéziós forrásnak csaknem a fele.
Ismeretlen okból távozott a paksi bővítésért felelős államtitkári posztjáról Süli János. Ez nem volt teljesen váratlan, Szijjártó Péter több ízben nyilvánosan hangot adott elégedetlenségének a paksi bővítés állásával kapcsolatban, mióta az új kormányban az ő portfóliójába került a projekt.
Aszódi Attila 2019-es és Süli mostani távozásával már a második politikai-szakmai vezető esik ki a paksi bővítésből teljesen homályos körülmények között. Ezek egyértelműen arra utalnak, hogy a projekt politikai-szakmai vezetésében vannak viták és konfliktusok, de a kormány egyelőre nem tartotta fontosnak, hogy az ország egyik legnagyobb beruházásának részleteiről tájékoztassa a közvéleményt. Az mindenesetre nagy kérdés: szakmai vezető nélkül ki áll majd a kormányban a projekt mögé?
Sokan az egész magyarországi vöröshagyma-termesztés végét vizionálták, amikor arról írt a Magyar Nemzet, hogy Makónál mindössze 20-30 hektáron próbáltak hagymát termeszteni, a termés tetemes részét elvitte az aszály. Pedig egyelőre erről nincs szó, vöröshagymát még termelnek az országban, a csípős, tömött makóit viszont tényleg meg lehet könnyezni, ezúttal nem csak szó szerint.
Ahogy elszabadulnak az élelmiszerárak, az is egyre többek fejében megfordulhat, hogy otthon termeljen, vagy legalább maga szedjen zöldségeket és gyümölcsöket. A Szedd magad! mozgalmak már a járványidőszakban népszerűbbé váltak, most még inkább felfutottak – mi most a Zala megyei Tormaföldén próbáltuk ki a fügeszedést.
A nagy-britanniai hírek csütörtök óta arról szólnak, hogy meghalt a királynő, de az országban van azért olyan esemény is, ami egy gazdasági összefoglalóban helyet kaphat: Liz Truss vette át a miniszterelnöki posztot. Az új kormányfő keményvonalas jobboldali politikát ígér, emellett adócsökkentést és az energiaárak befagyasztását.
A 30 milliárd font összértékű vállalati adócsökkentés célja az lenne, hogy a cégek egy kicsit kevesebb teherrel a nyakukban próbálják kihúzni a gazdaságot a válságból. Az energiaárakat a mostani szinten fagyaszthatja be, ami magas ugyan, de legalább kiszámítható, hogy nem nő tovább. A kormányzati kiadásokat pedig csökkenteni kell.
