És akkor annyira nem működött az árstop, hogy újabb árstopra lesz szükség
Újabb termékekre terjeszti ki a kormány az árstopot – jelentette be Orbán Viktor. Ugyan az még nem világos, hogy pontosan mire, de az eddigi árstopok tapasztalatai egyértelműek: ellátási káosz és hiány lett, az élelmiszerek inflációját pedig nem sikerült megfékezni, a benzinét igen, a kormány pedig újabb kétharmadot kapott a választáson).
A hvg.hu gazdasági podcastjében is az volt a téma: véget érhet az a korszak, amikor az élelmiszer bőségben áll rendelkezésre. Az MNB pedig úgy számol, hogy az októberi infláció még „fölfelé mutató meglepetést okozhat”.
Az október 31-től bejelentett napelemek esetében megszüntetik azt a lehetőséget, hogy a fogyasztók visszatáplálhatják a megtermelt többletenergiát a hálózatra, vagyis csak saját használatra fordíthatják a megtermelt áramot. (Hacsak nem ruháznak be újabb komoly összeget akkumulátorok vásárlására.) A kormány ígérete szerint addig lesz ez így, amíg a hálózatot nem fejlesztik fel. Minderről 26-án este jelent meg egy rendelet, azaz két munkanapot hagytak mindent elintézni. A szakmai szervezetek petícióban fordultak Palkovics Lászlóhoz, azt írták neki: történelmi lehetőséget szalaszt el a kormány, ha kinyírja a lakossági napelemszektort. Problémás kérdés az is, hogy vajon tudja-e majd tartani az előírt határidőket az is, aki az utolsó napokban próbálkozott.
A Magyar Nemzeti Bank úgy számolt: a rezsicsökkentés befejezése idén 210 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésnek a lakossági energiafogyasztás támogatásában - azaz ennyibe kerül a megszüntetése az embereknek -, jövőre pedig már 430 milliárd forint lehet ez az összeg. Az MNB költségvetési jelentésében ez csak egy tétel, összességében az derül ki belőle, a büdzsének köze sincs ahhoz, amit eltervezett a kormány, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal.
Aki csak ért az energiapolitikához, azt próbálta kilogikázni: hogyan maradunk ki az EU-s gázársapkából, ha nem tudunk kimaradni belőle? Miután egy hete Orbán Viktor bejelentette: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett uniós gázársapka hatálya alá, most ott tartunk: az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból.
© Túry Gergely
A Magyarország gázbeszerzésének gerincét adó, a Gazprommal kötött, 15 évre szóló megállapodás árazása ugyanis erősen kötődik az Európában irányadó, holland gáztőzsde árazásához, ebből pedig az következik, hogy a holland tőzsdei árak uniós manipulálása áttételesen nem hagyhatja érintetlenül a hosszú távú beszerzési szerződésünket sem. Vagyis a helyzet még csak nem is az EU, hanem az orosz árképzés miatt alakult így. A tőzsdei gázár eközben esik.
Addig is a kormány arról döntött, hogy az energiaválság miatt gyármentő programot indít. Első körben meg kell vizsgálni, milyen feltételek és körülmények nehezítik a vállalkozások működését, aztán költhetik a program 150 milliárd forintját. Az állami támogatások kapcsán egy másik ügyben részletes vizsgálatot indít az Európai Bizottság, hogy értékelje, egy Észak-Magyarországon létesítendő új gépjárműalkatrész-gyár építéséhez tervezett segítség összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.
A hét videója: a csütörtöki élőlánc, végig a Nagykörúton és Budán
Hosszú huzavona után Elon Musk lett a Twitter új tulajdonosa, majd gyorsan ki is rúgta a vállalat felső vezetőit, akiket azzal vádolt, hogy félrevezették őt. Nagy célokat fogalmazott meg – legyőzné a spambotokat, megállítaná a gyűlöletkeltést és korlátozná a cenzúrát – de a konkrét megvalósítási terveiről nem mondott semmit.
A Facebookot üzemeltető Metának eközben kimondottan rossz napjai voltak: 20 százalékot esett a New York-i tőzsdén a cég részvénye, miután megjelent a jelentés az előző negyedévről. A Meta üzleti forgalma az elmúlt negyedévben 4,5 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Most másodszor fordul elő a cég történetében, hogy csökken a forgalom. Mark Zuckerberg azt ígérte: „Azok, akik türelmesek és nálunk tartják a pénzüket, végül is megtalálják a számításukat” – nem mintha nagyon mást mondhatna.
Arra vállalkoztunk, hogy végigkóstoljuk és összehasonlítsuk a legismertebb Nutella-utánzatokat és az eredetit. Vakteszten 11 mogyorókrémet próbáltunk ki, alapvetően olyan termékeket, amelyek gyártói a Ferrero receptjét követik.
És igen, meglepetésre a Nutella csak a második helyen végzett a listán. Abban sem sikerült jó találati arányt elérni, hogy megmondjuk, a sok hasonmás közül melyik az igazi Nutella.
Több, mint százmillió brazil megy el elnököt választani, a világ pedig idegesen figyelheti, hogy aki nyer, feláldozza-e az Amazonas-vidéket a gazdasági fejlődésért, és hogy ha Jair Bolsonaro veszít, megpróbál-e erőszakkal hatalmon maradni.
Csúnya kampány végére ért a dél-amerikai ország: az elmúlt hetek sárdobálása már arról szólt, Bolsonaro enne-e embert, kihívója, Lula pedig paktumot kötött-e a Sátánnal. A külföldiek számára mindez persze csak az érdekes egzotikum kategóriába tartozik, annál fontosabb számunkra is a kérdés: mi lesz Amazóniával? A választást viszont nem a klímaszakértők dönthetik el, hanem a szegények és a szűk középosztály, őket leginkább az érdekli, hogy az infláció kicsivel 10 százalék fölött van, a munkanélküliség valamivel 10 százalék alatt.
Teljesen átalakítaná a magyar kockázati tőkepiacot Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter célja az, hogy mind a 65 állami hátterű tőkealap érdemben járuljon hozzá a magyar gazdaság és versenyképesség növekedéséhez, a vállalkozások fejlesztéséhez, ezért január 1-től egy központosított rendszert alakítanak ki a gazdaságfejlesztési miniszter irányítása alatt.
© Túry Gergely
A szakma szkeptikus a tervekkel kapcsolatban, mivel attól félnek, a politika megint felülírja a piaci realitásokat. Abban nagy az egyetértés, hogy állami szerepvállalásra szükség lehet, de ha a befektetések utáni nyereség kicsi vagy semennyi nem lesz, akkor az alap teljesen elszakad a piaci valóságtól és nem fog tudni több tőkét magához vonzani, kénytelen lesz örökre az állami köldökzsinóron maradni.
