És akkor a vb helyett arra tippelhetünk, kapunk-e EU-pénzt
Napokkal az Európai Bizottság döntése, és alig két héttel a tagállami pénzügyminiszterek szavazása előtt úgy tűnik, Magyarország elveszíthet 7,5 milliárd eurót a kohéziós alapból és a helyreállítási alapból felvehető 5,8 milliárdos összeg is csak később érkezhet. Ettől a magyar helyreállítási tervet az eddig kiszivárgott információk szerint elfogadhatja a Bizottság, a pénzek azonban csak akkor érkeznek majd, ha Magyarország teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. És persze minden máshogy alakulhat, ha a kormány sikerrel zsarolja az EU-t az Ukrajnának szánt közös uniós kölcsön és a globális minimumadó vétójával.
A kormány igyekszik azt mutatni, hogy minden rendben van (egy rendeletet is hoztak az Ukrajnának adandó sajáterős kölcsönről), de az, hogy a vita tavasz óta tart, és még mindig nincs eredmény, már most jól érezhető hatásokkal jár: a forint gyengül, a devizatartalék kimerül, az államadósság és a piaci bizalmatlanság is növekszik.
A lakáshitel-kereslet több mint 90 százalékkal eshet vissza éves alapon – számolt a Magyar Nemzeti Bank. Az ingatlan-projekthiteleknél pedig 84 százalékos keresletcsökkenést várnak, ami az újlakás-kínálat drasztikus szűkülését vetíti előre.
Eközben jóval a béremelkedés szintje fölött drágulnak az ingatlanok, így a lakosság egyre nagyobb része számára válik elérhetetlen céllá a lakásvásárlás. Sokak számára az lehet ilyenkor pozitívum, hogy az ingatlanok drágulása megállt, éves alapon még jelentős ártöbblet mutatkozik, de havi alapon az árak egy tapodtat sem mozdulnak.
A kormány bevezetett még egy kamatstopot, ezúttal a banki nagybetétekre. Ezzel messze túlterjeszkedik a saját mandátumán, a pénzpiacok befolyásolása az MNB dolga volna. És mindezzel nem is az a baj, hogy a Nagy Márton – Matolcsy György meccsnél lennének fontosabb dolgok is a mai magyar gazdaságpolitikában, hanem az, hogy a kormány akadályozza a jegybankot a céljai elérésében, az infláció letörésében és a forint erősítésében.
Amiből leginkább arra lehet következtetni, hogy mindez a kormány számára nem annyira fontos, mint a költségvetés finanszírozása és a saját mozgásterének növelése. A jegybanknak sok eszköze nem maradt, ráadásul éppen a forint gyengesége és sebezhetősége a fő oka annak, hogy a monetáris politika mozgástere meglehetősen korlátozott. Márpedig a KSH már úgy számol, hogy az infláció hatására hiába emelkedett az átlagkereset bruttó 500 ezer forint fölé, a reálbér visszaesett a 2020. őszi szintre.
A hét videója: a világbajnokság szurkolói konténervárosa
„Az én pénzemen akar inflációt csökkenteni az állam” – panaszolta egy kisboltos a falusi üzletek helyzetéről szóló riportunkban. Van olyan kisbolt, ahol százezres nagyságrendű havi veszteség keletkezik az árstopos termékek nyomán, és a rezsiköltségek is a korábbi többszörösére emelkedtek.
Más kis cégek sincsenek fényes helyzetben. A kis sörfőzdéknek például a felét az fenyegeti, hogy nem éli meg a tavaszt, annyira elszálltak az energiaárak. Ami pedig a családi kis benzinkutakat illeti, a Mol arról tájékoztatta több partnerét, hogy több száz kis kútnak nem tud a jövő héten benzint szállítani, az ország energiabiztonságára hivatkozva. A KSH pedig közzétette, hogy lassan, de július óta folyamatosan csökken a dolgozó magyarok száma.
Más kérdés, hogy az infláció csökkentésére készített kormányzati tervek sem működnek. Miután kiderült, hogy a miénk az EU harmadik legnagyobb inflációja, néhány élelmiszernél pedig egészen extrém a magyar áremelkedés más országokhoz képest, tucatnyi terméket és szolgáltatást néztünk meg, hogyan változik az áruk itt és máshol. Úgy tűnik, ahol az állam nem nyúl bele az árakba, ott még az olyan termékek drágulása is az európai élmezőnyben van, amelyek nem 80 százalékkal drágultak, hanem csak 10–15 százalékkal. És elég látványos, hogy nem lehet csak a háborúra, valamint a szankciókra fogni a nagy inflációt.
Az Európai Bizottság első ránézésre tett egy fontos lépést azért, hogy kisebb legyen az infláció: többkörnyi, intenzív felvizezés után bedobta a javaslatát az EU-s gázársapkára. De valójában rövid távon ettől nem lesz olcsó a gáz, csak arra lenne jó, hogy visszarángassa az igazán extrém drágulásokat, de azokat sem azonnal. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat.
Bemutatkozott az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt Lantos Csaba, akit Palkovics László lemondása után energiaügyi miniszternek szemelt ki a kormány. A leendő miniszter arról beszélt: még több akkumulátorgyárat szeretne Magyarországon, és ráfeküdne a megújulókból származó energia elraktározására.
Lantos elmondta, hogy a klímaügy is az energiaminisztériumhoz fog tartozni és a környezetvédelem is, a természetvédelem viszont nem. Kitért arra is, hogy a szélerőművek kapcsán Palkovics Lászlóék kidolgozták a fejlesztési terveket, „erről nem fogunk leállni", és „lesznek, lehetnek még Magyarországon szélkerekek, ha a helyi közösségek ezt jóváhagyják″.
Egymillió ember futhat a pénze után, összesen 3,1 milliárd dollár tűnt el – eddig erre jutott az FTX, a világ egyik legnagyobb, november elején összeomlott kriptotőzsdéjének vizsgálata a csődeljárásban. A cég újonnan, már a bukás után kinevezett vezérigazgatója azt mondta: soha nem látott még olyat, hogy egy vállalat belső ellenőrzési rendszere ekkora totális összeomlást produkáljon. És ugyan Lehman Brothers-szintű dominóhatást ez valószínűleg nem indít el, az idén amúgy is gyengélkedő kriptopiac számára nagyon nem hiányzott a csőd.
A történetnek sok olyan eleme van, amely kiált azért, hogy megfilmesítsék – az FTX alapítója, Sam Bankman-Fried jó úton járt afelé, hogy popkulturális jelenség és az 1990-es években születettek ikonikus arca legyen, ehhez képest most azt vizsgálják, hogy csak őrültségeket csinált vagy tudatosan csalt-e a kezdetektől fogva. De az ügy ezen messze túlmutat: csupa olyan elemből jött össze, amely egy tőzsdei vagy pénzügyi felügyeletnél évekkel korábban kibukott volna, így pedig csak azért derült ki, mert újságírók utánamentek.
