És akkor a kormány újabb kék plakátokkal készül legyőzni az inflációt
Miután kiderült, hogy nem egyszerűen a mienk az EU legnagyobb inflációja, hanem már majdnem másfélszer akkora, mint a második legrosszabbul álló Lettországban, a kormány bejelentette: arra kötelezik a boltokat júniustól, hogy kötelezően akciózzanak. Az akciót a bolt bejáratánál és az akciós újságban is fel kell tüntetni. Nem volt nehéz kiszámolnunk: ez nem fogja leszorítani az inflációt, csak egy újabb politikai termékről van szó.
A kormány eközben úgy döntött, hogy nem csak az ukrán gabona behozatalát tiltja meg – mint ahogy elsőre a lengyelek tették, akik aztán mégis megállapodtak Ukrajnával, majd Szlovákia is követte őket –, hanem szinte minden más ukrán élelmiszerét is. Ez pedig újabb drágulást hozhat. De érdemes figyelni a szolgáltató szektorra is: az ottani drágulás nem olyan brutális, mint az élelmiszereké, ám egyre nagyobb, és egyelőre nem látni, mitől lassulna.
A Bankholding elemzői szerint novemberre csökkenhet 10 százalék alá az infláció. A Concorde-nál pedig arra hívták fel a figyelmet: az idei inflációcsökkenést még csak megoldja a bázishatás és a jegybanki szigor, az igazi kihívás Magyarországon és globálisan is az lesz, hogy a magas egyszámjegyűről valahogyan levigyék 2-4 százalék környékére. Jövőre kell majd választani, hogy gyors inflációcsökkenést szeretnénk-e vagy azt, hogy elkerüljük a globális recessziót.
„A főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását” – jelentette be Karácsony Gergely. A hangzatos mondat kevésbé nagy szavakkal megfogalmazva azt jelenti: kezdeményezik az adóhivatalnál a fővárost érintő áfa-, adó- és járulékbefizetések felfüggesztését. Mivel Budapest folyószámlahitelből működik, elvileg elképzelhető, hogy a kormány tényleg nem tudná honnan inkasszózni a szóban forgó 25 milliárd forintot, más kérdés, hogy más módon keresztbe tud tenni a fővárosnak, és a városvezetés is pert indíthat a Pénzügyminisztérium ellen.
A főpolgármester nem mellékesen úgy számolt, hogy a kormány három év alatt 227 milliárd forintot vont el a fővárostól. Budapest nyárra kerülhet csődközelbe, és ezt az ingatlaneladásokkal sem lehet kivédeni. Pedig tényleg látványos, hogy például eladásra és bérbeadásra is kínálja a főváros a Rác Hotelt, ennek bevételéből nyitná újra a hányatott sorsú fürdőt.
A hét első két napján előbb olyan erős szintre jutott a forint, ahol egy éve nem járt már, 370 alá is benézett, majd hirtelen esett egy óriásit, a 380-as szinten is volt egy rövid ideig. A hónapok óta tartó erősödést az törte meg, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt nyilatkozta, az MNB Monetáris Tanácsa már a jövő héten dönthet a kamatfolyosó felső szélének jelentős szűkítéséről.
Ezt pedig sokan úgy érzékelhették, hogy közeledhet a pillanat, amikor a jegybank belekezd a kamatcsökkentésbe. Virág azt egyértelművé tette, hogy a jövő héten még nem történik ez meg, de jól látszik, hogy a forint sérülékeny, az erősödő trendet azonnal megtörheti az, ha érkezik egy-egy ilyen hír.
A hét ábrája: infláció az EU-ban
Napokon belül élesedik az Európai Unió közös gázbeszerzési eszköze, az igényleadás pedig Magyarországnak is kötelező, hiába ígérte tavaly Orbán Viktor azt, hogy kimaradunk belőle. Az unió azt várja a közös gázbeszerzéstől, hogy plusz gázmennyiséget vonz a kontinensre, miközben alacsonyan tartja az árakat.
A kormány azt titkolja, hogy mit módosítottak a paksi bővítésről szóló szerződésen, de Jávor Benedek volt EP-képviselő szerint lecserélhetik a jelenlegi fővállalkozó Roszatomot. Ha valóban erről van szó, annak nagyon komoly következményei lennének, például elszállhatnak az árak. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC rendezvényén beszélt arról: a kormány a 2050-es évekig járatná Paks I.-et. Mint mondta, a kormány a paksi bővítés folytatása mellett is elkötelezett, de azt elismerte, hogy itt vannak nehézségek.
Más orosz ügyekben is lett fejlemény: a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogy elhagyják Budapestet, visszaköltöztetik a bankot Oroszországba, miután az amerikai szankciók hatására Magyarország is kilépett belőle. Az orosz kémbank elköltözéséhez hozzájárult a kormány, de az ezt rendező rendelet nem szólt a befektetett 74 milliárd forint visszaköveteléséről.
Elkészítette a kormány a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát, azzal a bátor ígérettel, hogy Magyarország 2030-ra a régió első számú kerékpárosbarát országává válhat. Hogy a 248 milliárd forintos költségkeret tartható volna-e, az minimum kétséges, de tény, hogy ha megvalósulna a javaslatoknak akár csak a fele, már sokkal kényelmesebb volna biciklizni.
A most társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben több száz milliárd forintos, nagyon látványos infrastruktúra-fejlesztések ötletek és viszonylag olcsó, de hatékonynak tűnő biztonsági fejlesztési javaslatok váltogatják egymást. Az elmúlt évek azért nem arról voltak híresek Magyarországon, hogy a nagy ötleteléseket ugyanilyen látványos fejlesztések követték volna – a kormány most véleményezésre kiadta a tervezetet, aztán majd kíváncsian várjuk, mi valósul meg belőle.
Hősöknek járó fogadtatást kapott az első utascsoport, amikor közel három év szünet után újra Magyarországra érkezhettek turisták Kínából. Nem csoda, hogy Magyarországhoz hasonlóan az egész világ várja őket: Kína a világ egyik legnagyobb küldőpiaca, a 2019-es csúcsévben kínai turisták közel 155 milliószor utaztak külföldre, aztán jött a Covid. A nyitás bejelentése óta április elejéig mintegy 36 ezer vendégéjszakányi foglalás érkezett erre az évre a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint. Azt azért érdemes ehhez hozzátenni, hogy Európába viszonylag kevés kínai utazó érkezik, a Top 10 úticéljuk közé a kontinensünkről csak Olaszország fért be, aki viszont jön, az általában rengeteg pénzt költ el.
Egész más okból is kerültek be kínaiak a hírekbe: a Telex írt arról, hogy kínai bankok is hitelt adtak a Vodafone felvásárlásához. Az egyik szóban forgó bank elnökét Orbán Viktor is fogadta a héten.
Hatalmasat nőtt az utóbbi években az online piacterek felhasználóinak száma, így aztán nem csoda, hogy a csalók is felfigyeltek ezekre a helyekre. Egy nemrégiben készített felmérés szerint a Facebook Marketplace felhasználóinak mintegy 17 százaléka volt már valamilyen csalás áldozata, a Facebook pedig nehezen tudja kiszűrni a megtévesztőket.
A korábban tapasztalt, feltűnően rossz nyelvezettel írt e-mailes megkeresésekkel szemben mára profin szerkesztett weboldalakra irányítják az óvatlan felhasználókat, ahol legtöbb esetben bankkártya vagy bankszámla adatait kérik el. A csalók többsége vevőnek adja ki magát, aki legtöbbször az átutalási tranzakció sikeres befejezéséhez kéri az eladó banki adatait. De a hamis nyereményjátékok trükkje is megmaradt, ahogy az is, hogy a csaló azt állítja, többet fizetett a kelleténél, majd kéri a különbözet visszatérítését.
