És akkor a benzinkutakon megláttuk, hogy a kommunizmus még mindig nem működik
Kádár János forog a sírjában, akkorát bukott a benzinárstop. A hét úgy kezdődött – és már az előző is úgy ért véget –, hogy az ország benzinkútjainak negyede nem tudott már hatósági áras benzint és gázolajat adni az autósoknak. Pontosan az történt, amit a benzinárstop kritikusai egy éve folyamatosan mondtak: ha egyszerre lövik lábon az üzemanyagpiac keresleti és kínálati oldalát, akkor egyszercsak eljutunk arra a pontra, amikor kitör a pánikvásárlás, és hirtelen nagyon csúnya vége lesz a központilag nyomott árnak.
Kedd délelőttre már a Mol is arról beszélt, hogy pánik van, benzinből kétszer, gázolajból majdnem másfélszer annyi fogy, mint egy normális napon, és közölte, jövő hétfőig csak akkor tudnak üzemanyagot eladni a partnereiknek, ha azok el is mennek a benzinért, majd az OMV is átmeneti készlethiányról írt. Mi is autóba szálltunk, hogy a podcastünk egy speciális adását leforgassuk, addig elemeztük a gazdaság helyzetét, amíg nem sikerült tankolnunk – és közben egy jót dühöngtünk azon, miért gondolják emberek azt, hogy ha a közgazdaságtan alapvető törvényeit megpróbálják kormányrendelettel átírni, akkor azok nem fognak visszaütni.
© Veres Viktor
Aztán kedd késő este megvárták, hogy Orbán Viktor hazaérjen Albániából, és kihirdették: vége a benzinárstopnak. A rendelet az esti kormányinfó kezdete után percekkel életbe is lépett, így egyik pillanatról a másikra közel 40 százalékkal drágultak az üzemanyagok. Pénteken aztán csökkentek, így egy liter 95-ös benzin már csak 632 forintba kerül átlagosan, ugyanennyi gázolaj pedig 695-be.
Ettől még természetesen varázsütésre nem áll helyre az ország benzin- és gázolajellátása. A Mol szerint is hetekig tarthat, míg termelési oldalról enyhíteni tudnak a helyzeten, a teljes stabilizálódás pedig hónapokat vehet igénybe.
A kormány persze pontosan tudta, hogy az árstopot el kell engednie, csak az alkalmat várta, hogy mikor háríthatja másra a felelősséget. A NER kommunikációjában a hibás természetesen Brüsszel. A hétfőn élesedett olajembargó és olajársapka (részben EU-s, részben G7-es szankció) valóban óriási horderejű intézkedés, de ahhoz, hogy kitört a pánik a magyar benzinkutakon, kevés köze van – részletesen bemutattuk, mit jelentenek ezek a döntések.
Orbán Viktor pedig – amellett, hogy bedobta gumicsontként az új varázsszót, a szankciós benzinárakat – a Molra is igyekezett rátolni a felelősséget. Kedd este a kormány megszüntette az üzemanyagra kivetett adókedvezményt, szerdán pedig több, mint duplájára emelte a Molra kivetett különadót.
És persze alig vártuk már, mikor szólalnak meg a taxisok, de aztán csak kiálltak, hogy tarifaemelést és adókedvezményeket követeljenek.
Amíg mindenki a benzinárral foglalkozott, a KSH elkészült a novemberi inflációs mutató összesítésével: huszonhat éve nem látott szintre ugrott az inflációnk, 22,5 százalékosra – más országok előzetes adatait elnézve nagyon valószínű, hogy ez az EU legnagyobbja. A háztartási energia 65,9 az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágábbak, mint egy éve, ezeken belül extrém példaként a gáz 124, a tojás 102 százalékkal drágább.
A hvg.hu szokásos karácsonyi ünnepi bevásárlókosara még rosszabb eredményt, másfélszeres drágulást mutatott, ráadásul az 1990-es évek inflációja találkozott az 1960-as évtized áruhiányával. Ráadásul Raskó György szerint a tejtermékeknél jövő tavasszal jöhet egy újabb ársokk. Azok kedvéért, akik termékről termékre szeretnék végigböngészni az elképesztő drágulás részleteit, összesítettük mind a 140 árucsoport, illetve szolgáltatás árváltozását.
© Juhász István András
És mivel ezek a novemberi számok, ezek még a 480 forintos benzinnel jöttek ki. Úgy számoltunk, hogy legalább 2, de inkább 2,5 százalékponttal dobhatja meg majd az inflációt az, hogy hirtelen vége lett a hatósági árnak, a kormány pedig 2-2,3 százalékpont emelkedést vár.
A foglalkoztatásért felelős államtitkár azt mondta, 15-17 százalékos lehet a minimálbér-emelés. A cégek terhei is olyan ütemben nőnek, hogy a munkavállalók béremelési kéréseit nem lehet egy lépésben teljesíteni, a hosszú távú megállapodás lehet a kulcs.
Összeültek az EU pénzügyminiszterei, hogy Magyarország helyreállítási alapjáról, a jogállamisági eljárásról, az Ukrajnának szánt uniós hitelről és a globális minimumadóról tárgyaljanak. Az ukránoknak szánt hitelről folyó vita két percig tartott, az első felszólaló, Varga Mihály ugyanis bejelentette, a magyar kormány nem járul hozzá a közös hitelfelvételhez. Ez után aztán a cseh elnökség levette a napirendről a magyar helyreállítási tervről szóló szavazást is. Az ülés kezdetén levették a napirendről a minimumadót is, a jogállamiság ügyében pedig felkérték az Európai Bizottságot egy új javaslat készítésére.
A magyar kormány lelkesen tagadja, hogy Ukrajna támogatása a napirenden lett volna, amiben az sem zavarja őket, hogy a hivatalos tanácsi közlemény első mondata az, hogy megvitatták az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló csomagot. Az EU elnökségét ellátó cseh kormány pénzügyminisztere némi elkeseredettséggel a hangjában azt mondta, hogy Ukrajnának oda fogja adni a támogatást az EU, ha nem 27-es, akkor 26-os körben.
A hét képe: a most átadott Mol Campus
© Reviczky Zsolt
Matolcsy György korábban már többször is kritizálta a kormányt, de most sikerült átütnie a média és a közvélemény ingerküszöbét. A parlament Gazdasági Bizottságában ugyanis arról beszélt, hogy „a kormány válságkezelése az utóbbi hat hónapban nem találta meg a kulcsokat, hibás volt. Változtatni kell. Kifutottunk úgy a pályára, hogy eddig mindent megnyertünk. Azt gondoltuk, hogy automatikusan megnyerjük ezt az energiaár-robbanásos, inflációs válságot is. Nem.”
Elmondta, amit a kormánypropaganda feltétlen hívein kívül mindenki tud, hogy a 2021-ben indult infláció nem szankciós infláció, mert azt az energiaár-robbanás, a magyar élelmiszeripar, illetve általánosságban a gazdaság alacsony termelékenysége okozza. Az ársapkákat pedig szerinte azonnal ki kell vezetni, mert azok 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak.
A kormányközeli média ezután egy napig gondolkozott, mit reagáljon, majd a vg.hu megírta, hogy Matolcsy megsértődött, amiért a Fidesz-frakció nem engedte, hogy a jegybankelnöki mandátuma élethosszig tartson. Az MNB ezt közleményben cáfolta. Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy Matolcsynak annyiban van igaza, amikor a magyar gazdaság válságközeli helyzetével riogatva azt mondja, hogy baj van, de mindenki bajban van, egész Európa recesszió felé tart.
A drágulás meglátszik a bolti forgalmon is – ahogy az is, hogy a benzin ársapkájára teljesen irracionális módon reagáltak az emberek. A KSH közzétette a kiskereskedelmi forgalom októberi adatait, ezek szerint gyakorlatilag minden bolttípusban kevesebbet vásároltak a magyarok, mint egy évvel korábban, az élelmiszerboltokban már éves összesítésben is kevesebb terméket vettek. Más kérdés, hogy a mennyiségen úgy spóroltak, hogy eközben több pénzt költenek egy átlagos hónapban, mint tavaly a karácsonyi szezonban. A benzint viszont úgy vették, mint ha nem lenne holnap, még októberben is 19,7 százalékkal volt nagyobb a forgalom a tavaly olyankorinál.
© Túry Gergely
Kihívással néz szembe a vendéglátóipar, miután 2023-tól tilos lesz a műanyag poharak és az azokhoz tartozó tetők forgalmazása. Jurecska Laura környezetkémikus azt mondta kérdésünkre: Európában az újrahasznosított műanyaghulladék aránya egyharmad körüli, ráadásul a folyamat olyan drága, hogy az új műanyag olcsóbb, vagyis az újrahasznosításnak ugyan tényleg van értelme, de tisztában kell lennünk a korlátaival.
Így tényleg lehet értelme a korlátozásnak, a magyar szabályozás azonban még mindig nem világos. „A szakma azóta keresi a megoldást a műanyag poharak kiváltására, de a 2021 júniusában megjelent kormányrendelet óta semmilyen pontosítást nem közöltek” – mondta el a hvg.hu-nak Győrvári Gábor, a vendéglátóipari csomagolóeszközök gyártásával foglalkozó Indepack ügyvezető tulajdonosa.
A harmadik legdurvábban dráguló termék (a nem ingyenesen osztott tankönyv és a gáz után) a tojás, ráadásul ott most teljes a káosz a piacon. Egy hónapja a kormány befagyasztotta a tojásárat, ennek hírére roham indult a boltokban, az első napokban gyorsan ürültek a polcok, majd néhány üzletben már lengyel tojással is lehetett találkozni.
Eközben azonban egész Európában tojáshiány van kialakulóban a dühöngő madárinfluenza-járvány miatt. Így adja magát a megoldás, hogy ha nem egyeznek meg a tojástermelők és a kereskedőláncok, akkor a magyar tojásszállítmányok a hazai boltok helyett európai körútra indulhatnak, ha már Magyarországon nem éri meg nekik eladni.
© Fazekas István
Azt amúgy tudtuk, hogy a magyar mezőgazdaságnak borzalmas éve volt, de most a KSH közzétette, hogy mennyire: 19 százalékkal csökkent a termelés egy év alatt, miközben az árak 42 százalékkal nőttek.
