És akkor a benzin adója nő, de a Túró Rudié csökken
Annak ellenére küldi tovább Magyarország felé is a gázt a Gazprom, hogy a bolgár kormány különadót vetett ki az orosz gáz transzferére. Ha bármi baj lenne mégis, most még jó drágán, de tudnánk pótolni a kieső mennyiséget. Viszont nagyjából három éven belül már ott fog tartani az európai csőrendszer, hogy az árak elszállása nélkül lehetne elköszönni az oroszoktól, ha lenne rá politikai akarat.
Az oroszokról való leválás nehezebb része az, ami az atomerőműben történne. A magyar kormány továbbra is állítja, hogy nem akarja lecserélni az orosz fűtőanyagot franciára a paksi atomerőműben, csakhogy eközben a francia Framatome-mal erre is kiterjedő egyetértési megállapodást írt alá. Úgyhogy vagy az oroszokat vagy a franciákat átverik – és lenne még egy amerikai opció is. Az pedig teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen helyzetben miért a ködösítést találják jó megoldásnak.
Elkészült a Pénzügyminisztérium a 2024-es adótörvényekkel. A legtöbben valószínűleg azt fogják megérezni, ami kimaradt belőle: nincs szó arról, hogy módosítanák a korábban már elfogadott változtatást, így a benzin adója óriásit nő, Hernádi Zsolt úgy számolt, hogy literenként 41 forinttal. Kevesebbet kell majd viszont adózni a Túró Rudi és a lottónyeremény után, és ami ennél jóval fontosabb: még minimum egy évig nem kell reklámadót fizetni.
Ahhoz pedig törvény sem kellett, csak egy éjszakai Magyar Közlöny, hogy az üzemanyagok különadóján egy nagyot emeljen a kormány. A kisebb benzinkutaknak továbbra sem kell különadót fizetniük, a nagyobbaknak viszont az eddigi 0,15 helyett 3 százalékos lesz ez az adóterhe.
Lefele mennek az élelmiszerárak, legalábbis a hvg.hu minden hónapban összeállított négyfős vasárnapi ebédmenüje már 3,5 százalékkal olcsóbban kijött, mint tavaly ilyenkor. Pedig akkor még a kosarunkba bekerült termékek közül több árstopos volt – most láthatjuk, mi történik, amikor a kormány helyett a piaci folyamatok alakítják az árakat.
A kormány kiadott egy érdekes javaslatot arról, hogy milyen fejadagokkal kell számolni arra az esetre, ha valamilyen természeti vagy ipari katasztrófa történne. Ebből a fejadagok elég látványosak – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSz) elnökét kérdeztük arról, mennyire reális ez a tervezés. A tervezetnél a gyakorlatban az lehet fontosabb, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet.
A hét képe: ilyen légitaxit rendelhetnénk majd, ha elérkezik a városi közlekedés forradalma
A Skydrive légitaxija © Gyükeri Mercédesz
Persze nem csak étel van a világon. Bemutattuk, hogy a nagyobb kiadást jelentő tartós termékeknél hogyan spórolnak az emberek – ez döntő részben a középosztály számára jelent nagy tételt. A bútor- és műszakicikk-üzletek kasszáinál kevesebb pénzt hagynak ott az emberek, mint tavaly ilyenkor, az autók piacán pedig drámaian látszik, hogyan szakadt ketté a magyar társadalom az anyagi lehetőségek mentén.
Egy fontos különbség azért van az ételekhez képest, az ilyen, drágább termékek vásárlásánál nem a legolcsóbb árkategóriákba menekülnek sokan az infláció elől, inkább elhalasztják a vásárlást.
A világ egyik legnagyobb sporteseménye zajlik épp, és sokan észre sem vették, vagy épp azon vitatkoznak, hogy sportról van-e szó: a legnagyobb sportesemények közé tart a League of Legends-videojáték világbajnoksága, legyen szó akár a nézettségről, akár a szponzori pénzekről vagy az ott résztvevő játékosok fizetéséről.
Az aranyérmes Dél-Korea csapata, az ezüstérmes Kínai Tajpej csapata és a bronzérmes Kínai Tajpej csapata a League of Legends díjátadó ünnepségén © AFP / YAN LINYUN / XINHUA / XINHUA VIA AFP
Dél-Koreában akkora a felhajtás a világbajnokság körül, mint ha újra Brazíliában lenne foci-vb, a pénzügyek szempontjából Korea mellett Kína a kiemelkedően fontos hely. Eközben Európa és Amerika lemarad a távol-keletiek mögött, de a legnagyobb nyugati cégek szponzorként jelen vannak így is.
Fel kell rázni a békéhez szokott hadsereget – adta ki a jelszót Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, és arról is beszélt, hogy a haderőfejlesztéseknek köszönhetően a technikai feltételek jók. A magyar haderőfejlesztés azonban kötött pályán mozog: egy 2014-es vállalás értelmében az országnak 2030-ra ki kell állítania egy harckocsikból, gyalogsági harcjárművekből és önjáró tüzérségből álló nehézdandárt. A projektbe a kormány 120 milliárd forinttal szállna be.
Csakhogy az orosz-ukrán háború egyik nagy tanulsága éppen az, hogy a drága harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni, ezért indokolttá válhatna a haderőreform újragondolása. A logisztikai infrastruktúránk a mostani állapotában nem lenne képes egy ilyen nagy váltásra, a gigabeszerzésekre épülő rendszerünk sem biztos, hogy az volna.
A háztartások, de a telepítők is alig várják a január elsejével induló, de még tervezési fázisban lévő új napelemes-energiatárolós állami pályázatot. Az állam egyelőre csak csepegteti az információkat.
© Túry Gergely
Ha a 65 százalékos állami támogatás a teljes rendszerre vonatkozik, akkor gyakorlatilag ingyen akkumulátorhoz juthat mind a várhatóan 20 ezer nyertes. Ez azonban még nem teljesen egyértelmű.
