És akkor a 29,7 az új 42
Minden idők egyik legjobb pontosítási kérelmét kaptuk meg órákkal az után, hogy megírtuk, egészen döbbenetes mértékű, 42 százalékos élelmiszer-drágulás várható jövőre a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése szerint. A jegybanktól jött levél: elrontották a táblázatot, valójában csak azt várják, hogy jövőre 29,7 százalékkal lesznek drágábbak az ételek, mint most, úgyhogy így csak a Bokros-csomag idejének állapotát fogja visszaidézni az áremelkedés.
Az Inflációs jelentés helyes adatai is nagyon zúzós évet vetítenek előre. Az infláció jövőre éves átlagban a legjobb forgatókönyv szerint is erőteljesebb lesz, mint az idei volt, valahol 15 és 19,5 százalék között – igaz, legalább az év végére lemehet 10 százalék alá –, a gazdasági növekedést valahova 0,5 és 1,5 százalék közé várja az elemzés, a háztartások pedig 1,4-2,1 százalékkal visszafogják a fogyasztásukat.
A jegybank azt is bejelentette a héten: egyelőre fenntartja a rendkívül magas kamatokat. A most irányadó, 18 százalékos egynapos betéti kamat fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni.
December 23-án délre már legalább odáig eljutott a Pénzügyminisztérium, hogy elkészítették a 2023-as költségvetést és elküldték a Költségvetési Tanácsnak, azt a büdzsét ugyanis, amelyet a nyáron megszavazott a parlament, az azóta történt változások miatt teljesen újra kell írni. De azt még ekkor sem gondolták túl fontosnak, hogy nagyon sok részletet megosszanak a nyilvánossággal arról, milyen büdzsénk is lesz másfél hét múlva.
Azt elárulták, hogy 15 százalékos éves inflációval és 1,5 százalékos GDP-növekedéssel terveznek. Varga Mihály pedig azt közölte: a kormány „kész további intézkedéseket tenni”, hogy a GDP 3,5 százaléka legyen a hiány. Annyi legalább már kiderült a következő évről, hogy 232 ezer forint lesz a minimálbér – a héten alá is írták az egyezséget az emelésről –, ez pedig sok más jövedelmet és támogatást is magával húz.
Azt nem tudni, hogy a kormányból a tervezés közben valaki elolvasta-e a Közgazdaságtan tökfejeknek című könyvet, amelyet a Ryanair vezérigazgatója elküldött Nagy Mártonnak. Mi mindenesetre megtettük, és meg is írtuk, mi mindent tanulhatna a kormány a kötetből.
A 400-as szintet közelítette a forintárfolyam a hét nagy részében. Az elemzők szerint nagyjából ennyi – azaz a 420-ról 400 környékéig történő erősödés – volt benne reálisan abban, hogy kiderült, nem estünk el végleg az uniós pénzektől, de még nagyon sokat kell a kormánynak tennie azért, hogy tényleg érkezzenek is az utalások.
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint ha csökken az infláció, jönnek az uniós források, rendben van a költségvetés, vége az osztogatásoknak, javul a külkereskedelmi mérleg, akkor azzal azt lehet elérni, hogy 380-is erősödhet a forint, ennél nagyobb erősödéshez már az országon kívüli hatások is kellenének. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője pesszimistább, szerinte középtávon továbbra is 415-ös forint-euró árfolyam valószínű, mert ha jó hírek jönnének a gazdaságról, akkor az MNB hamarabb kezdhetné el csökkenteni a kamatokat, amitől viszont nem erősödne a forint.
A hét képe: Orbán Viktorral és Csányi Sándorral ebédelt a katari miniszterelnök
© The Peninsula
Nagy nehezen csak nyilvánosságra hozták, amit Donald Trump annyira el akart titkolni: mennyi adót fizetett. Így már nem csodálkozunk, hogy a volt amerikai elnök annyira próbálta őrizni a titkot.
Kiderült ugyanis, hogy az elnöksége első évében, 2017-ben 750 dollárt adózott (nem, nem maradt ki egy millió vagy valami ilyesmi szám a 750 után), ahogy 2016-ban is. 2018-ban és 2019-ben összekapta magát, akkor 1,1 millió dollárt befizetett. De azért csak megpróbált kijönni pluszra: 2020-ban nemhogy nem fizetett jövedelemadót, feleségével együtt 5,47 millió dollár visszatérítést is igényelt.
A bedőlés határán billegett az elmúlt hetekben is szinte az egész gyógyászati segédeszköz ágazat, miután a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől hetekig nem kapták meg az eszközök után járó támogatásokat. A folyósítás ugyan információink szerint újraindult, de a művégtagokat, fűzőket, járógépeket, valamint ortopédiai cipőket gyártó vagy azokkal kereskedő cégek gondjai ettől még nem szűntek meg.
Rozsnyai Sándor, az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke szerint legalább háromszorosára kellene emelni a támogatási árakat, hogy a bevétel fedezze a gyártók megnövekedett költségeit. Így több juthatna a szakemberek fizetésére, amivel fékezni lehetne elvándorlásukat, és enyhíteni az ágazatot évek óta sújtó munkaerőhiányt. Érdemi emelés legutóbb 2010-ben történt, az akkor épp leköszönő kormány idején, azóta csupán egy alkalommal, tavaly növelték az erre jutó támogatás összegét.
Minden 30 év alatti anya személyi jövedelemadó-mentességet kap – jelentette be Orbán Viktor. A miniszterelnök két nappal az után állt ki ezzel az ígéretével, hogy a KSH közzétette, rég nem volt ennyire alacsony a születésszám, mint amilyen a 2022-es lesz.
A Tárki pedig ugyanekkor jelentette meg a Társadalmi riport című kiadványát, benne sok minden más mellett az elemzéssel: mennyire volt közük az egymást követő kormányok családtámogatási politikáinak a gyerekvállaláshoz? A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a kormányok azt tudták motiválni, hogy ahol már két gyerek van, ott legyen egy harmadik is, az első gyerek vállalásáról nagyrészt más tényezők alapján döntöttek a párok. A gazdaság állapota azért fontos volt az első gyerekvállalásról hozott döntésben is, a leginkább akkor halasztották sokan a gyerekvállalást, amikor nagy volt az infláció.
Mi határozta meg leginkább 2022-t a gazdaságban? – kérdeztük olvasóinktól a Pénz beszél podcastunk decemberi témájával kapcsolatban, és nem lepett meg minket, mi volt a leggyakoribb válasz: a drágulás. Így aztán Nagy János, az Erste Bank elemzője segítségével beszéltük át, hogy valóban a drágulás mozgatta-e idén a világot, hogy felére csökkenhet-e 2023 végére az infláció, és hogy valóban áremelést hoztak-e még az árstopok is.
Persze az infláció elszállása igazából nem az oka, sokkal inkább a következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. És arra a következtetésre is eljutottunk: akkor is nagy bajban volna a magyar gazdaság most, ha a szomszédban nem tört volna ki a háború.
