És akkor 70-es számról olcsón hívhatja a kormány Moszkvát
Óriási üzlet bejelentésével kezdődött a hét: kiderült, hogy a 4iG és a magyar állam közösen megállapodást kötöttek a Vodafone Magyarország megvásárlására. Összesen 715 milliárd forintot fizetnek, a 4iG 51, az állam 49 százalékos tulajdonos lesz. Tényleg nem túloztak, amikor az erről szóló közleményben azt írták, hogy a Matáv privatizációja óta a magyar telekommunikációs szektor legnagyobb üzletéről lehet szó, még ha az irány most pont ellenkező is.
Jó kérdés persze, miből lesz erre közpénz. Az adóbevételek az elszállt infláció miatt a tervezettnél sokkal jobban teljesülnek, de a hiányunk még így is nagy. Az állampapírok kibocsátásával kölcsönt is fel lehet venni, de ez folyamatosan drágul. Az üzletet végrehajtó állami tulajdonú Corvinus Zrt.-nek ott van lehetőségként a hitel is, például az MFB-től vagy az Eximbanktól.
Rájött a kormány arra, hogy a gáz fűtőértéke eltérő lehet, ezért újra átírta a rezsiszabályokat: a rezsicsökkentett áron járó átlagfogyasztást 63 645 megajoule-ban is meghatározta. Így a leggyengébb fűtőérték mellett is garantálni lehet az 1729 köbméteres keretet. Az persze teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik, az volt a meglepő, hogy a rezsiszabályt úgy elszúrta a kormány, hogy erre az apróságra csak most döbbentek rá.
A GKI és a Masterplast kutatása még az újabb szabályváltoztatások bejelentése előtt arra jutott: egy hónap alatt látványosan átrajzolta a rezsipánik a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit. A külső nyílászárok cseréje, a fűtési rendszer korszerűsítése, a hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények erősen nőttek júliushoz képest, a napelemes, napkollektoros rendszerek kiépítése iránti kereslet pedig valósággal felrobbant.
Sokan számolgatnak, miként lehet kibírni anyagilag a telet, nagy gond lesz a szállodáknál is. A hét egyik első ilyen spórolós híre az volt, hogy Nagyatádon a fűtési szezonra bezár egy hotel – igaz, azóta az is kiderült, hogy a somogyi városban ugyanerre az időre bezár a múzeum, a művészeti galéria, a klubház, az edzőterem és az ifjúsági klub is. De nem csak az ottani szállodák vannak bajban, az egyéb költségek emelkedése és a béremelés után az energiaárak elszállása sok helyen az utolsó csepp volt a pohárban, az iparágban úgy számolnak, hogy az ország sok szállodája a telet sem fogja túlélni.
A megtakarítást jelentő energetikai fejlesztések drágák, időigényesek és szakember sincs elég. A hosszú távú rezsiszerződések miatt a költségemelkedés nem egyszerre éri el a vállalkozásokat, 2023 tavaszára tisztázódhat, ki tud talpon maradni.
A hét képe: a Visztula, amiben már alig van víz.
Hetek óta lehet érezni a cukorhiányt, de ez egyelőre a legtöbb helyen nem a készlet teljes kifogyását jelentette, csak azt, hogy mennyiségi korlátozásokat kellett bevezetni. A határon túl nincs ilyen hiány, és az ár sem sokkal magasabb az itteninél.
A bevásárlóturizmus nem ezért jelentős a nyugati határ közelében: a hvg.hu által megkérdezettek egyetértettek abban, hogy leginkább a minőség miatt járnak át Ausztriába vásárolni.
Húsz éve nem látott mélypontot ért el az euró dollárral szembeni árfolyama: áttörte a paritást, vagyis egy euró egy dollárt sem ért. Az eurót gyengíti, hogy az orosz–ukrán háború jelentősen kihat az európai gazdaság kilátásaira, az amerikai gazdaság viszont a GDP zsugorodása ellenére erőnek tűnik, a Fednek van még tere kamatot emelni, illetve fenntartani a magas kamatszintet.
A magyar kormány állítása szerint a dollár erősödése okozza azt, hogy a forint még az euróhoz képest is gyengül – a héten épp 410-414 környékén ingázott, bár hosszú ideje először volt végre egy nap, amikor erősödött is. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen ha csak erről lenne szó, akkor a forint együtt mozogna a régiós devizákkal. Eközben a magyar deviza valójában alulteljesítőnek számít. A forint különösen április óta szakadt el a többi régiós pénztől: komoly aggodalom övezi a költségvetés fenntarthatóságát, nem tetszik a befektetőknek a kormány különutas politikája orosz ügyekben, különösen erősen függünk az orosz energiától, és az is hatalmas kérdés, hogy mi lesz az EU-pénzek sorsa.
Ugyan a mienk csak a hatodik legnagyobb infláció az EU-ban, de ennek a fő oka az, hogy az üzemanyag és mostanáig a háztartási energia befagyasztott ára lejjebb viszi az átlagunkat. Az Eurostat 293 termékcsoportból rakja össze az inflációs mutatót, ebből 242-nél van magyar adat, azok közül 48-ban a magyarországi a legnagyobb drágulás az egész EU-ban, 98-ban dobogós, és csak 53-ban nincs az első tízben.
Az ételek között nagyítóval kell keresni azt, ahol nem a magyar drágulás a legdurvább, de annyira széles a csúnyán dráguló egyéb termékek és szolgáltatások köre is, hogy akármilyenek a személyes vásárlási szokásaink, mindenki talál valami olyat a listán, amit ő maga gyakran szokott venni. A lakásbútor, a hűtő, az új autó, a bicikli, vagy épp az ékszer és a sportesemény belépője sem drágult meg sehol annyira, mint nálunk – és persze a kenyér, a rizs, a marha- és a csirkehús, a sajt, a margarin sem.
És még nincs vége, a héten kiderült az is, hogy közeledhet az ezer forintos kenyér kora, drágul a tojás is. Azért így is van, amiről nem mondanának le a magyarok semmiképp: az autózás mellett kitartanának akkor is, ha megszűnne a hatósági ár.
