Érezte, hogy valami nincs rendben, élő adásban mutatkoztak meg a stroke jelei a hírolvasón - videó
Julie Chin, a tulsai központú KJRH tévécsatorna hírolvasója szombat reggel éppen a NASA Artemisz-missziójáról olvasott volna fel egy hírt a súgógépről, amikor akadozni kezdett a beszéde. Többször is nekifutott a szövegnek, aztán megállt, hogy elnézést kérjen a nézőktől. „Valami nincs rendben velem ma reggel, bocsánatot kérek mindenkitől” – mondta, majd átadta a szót meteorológus kollégájának.
A stáb gyorsan orvost hívott Chinhez, aki vasárnap este a közösségi oldalán írta meg, hogy mi lehetett az oka az ijesztő jelenetnek: az orvosai szerint kezdődő sztrók jelei mutatkoztak meg rajta.
Azt is elárulta, hogy az adás előtt még teljesen jól volt, de amint elkezdődött a műsor, a sokasodni kezdtek a furcsa tünetek: „Először részben elvesztettem a látásomat az egyik szememre. Kicsivel később a kezem és a karom zsibbadni kezdett. Amikor már nem tudtam kimondani azokat a szavakat, amelyek ott voltak előttem a súgógépen, már tudtam, hogy nagy bajban vagyok.”
A vizsgálatok eredményei alapján az orvosai azt mondták Chinnek, hogy végül nem következett be nála a sztrók. „Számos megválaszolatlan kérdés és vizsgálat van még hátra, de a lényeg az, hogy rendben leszek” – írta, majd megosztott néhány fontos információt is arról, hogy milyen, a sztrókot előre jelző tünetekre érdemes odafigyelni.
A tünetekre a Semmelweis Egyetem is rendszeresen felhívja a figyelmet. Azt írják, a leggyakoribb ezek közül a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet.
„Vannak más nehezebben észrevehető tünetek is, például a szédülés, koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettős látás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani mit érez. Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem, vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető” – hívta fel a figyelmet akkor Gunda Bence Barna, az intézmény Neurológiai Klinika adjunktusa.
A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség, ám sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel idejében az emberek, ugyanis a kialakulása ugyanis az esetek 80 százalékában – amikor érelzáródás történik – nem jár fájdalommal.
