Érdemes-e még az utolsó pillanatban beadni a napelemes igénylést?
Mivel október 31-e munkanap-áthelyezés miatt idén pihenőnap, mindössze egy munkanapjuk – a pénteki – maradt jelezni a szolgáltatóknál napelemes rendszer telepítésére vonatkozó igényüket azoknak, akik ezzel szeretnének érdemben spórolni rezsijükön.
A kormány két hete jelentette be, hogy felfüggeszti az új telepítésű lakossági napelemes rendszerek hálózati csatlakozásának lehetőségét arra hivatkozva, hogy az elektromos hálózat nem bírja kezelni a sok időjárásfüggő kapacitást, ami akár az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Az erről szóló rendelet szerdán este jelent meg, és ebben szerepel az október 31-i dátum, amely után már nem teszik lehetővé a hálózatra csatlakozást. Vagyis, aki életmódja gyökeres megváltoztatása nélkül szeretné kiaknázni a napenergia előnyeit, ezután már csak jelentős pluszberuházással – akkumulátoros kapacitás beépítésével – teheti majd ezt meg.
Sok napelemes cég biztatja a lakossági felhasználókat, hogy használják ki még az utolsó napokat is az igények beadására, mert ezt követően bizonytalan, hogy mikor lesz újra – ha egyáltalán lesz – ilyen lehetőség. De milyen esélyekkel indulnak ők? Vajon érdemes még belevágni? Iparági szereplőkkel igyekeztünk választ kapni az 50 kilovolt amperes (a háztartási méretű kiserőművek maximális csatlakozási teljesítménye) kérdésre.
Petre András, az EU Solar alapító ügyvezetője bízik abban, hogy a szolgáltatók még befogadják az utolsó perces igényeket is, és szerinte semmi nem indokolja, hogy az eddigi gyakorlathoz képest módosítsanak az elbírálások kimenetelén, vagyis várhatóan nem változik a korábbi tapasztalataik alapján mindössze 2,8 százalékos elutasítási arány.
„Az összes igényhez képest kicsi azok száma, akik most adják be, ezek elfogadását nem befolyásolhatja a hálózat minősége” – véli. Cége nagy rohamot ugyan nem érzékel, de így is sok száz igényt kezelnek. A cégvezető szerint ha valaki napelemben gondolkozik a következő 1–2 évben, még úgy is érdemes lehet beadni az igényt, ha egyelőre nincs meg hozzá a tőkéje.
Más iparági forrásaink ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy
áramszolgáltatónként és területenként is változik, hogy ki milyen eséllyel kapja meg a csatlakozási engedélyt, vagy ha meg is kapja, milyen esélyei vannak még időben kiépíttetni a rendszert.
Van például olyan szolgáltató – az MVM –, ahol az igény bejelentése és annak jóváhagyása után egy év áll az érintett rendelkezésére, hogy megvalósítsa a beruházást, és csatlakozzon a hálózathoz, más szolgáltató viszont kevesebb időt – például az E.On 3 hónapot – ad ugyanerre.
Az ágazat leterheltségét tekintve tehát van kockázata, hogy esetleg nem tudja határidőre megvalósítani a beruházást. Mint forrásunk jelezte, aki most vágna bele, annak kisebb az esélye, hogy például beleférjen a 3 hónapos kivitelezési határidőbe, és bár a szolgáltatók elvi lehetőséget biztosítanak ennek meghosszabbítására, ez nem garantált.
Szolnoki Balázs Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke szerint ettől függetlenül is van értelme beadni az igényt, mert aki nem adja be, az rosszabbul járhat.
Az elnök röviden értékelte is a szerdán megjelent rendeletet, amellyel szerinte a két héttel ezelőtti bejelentésből és az azt követően elhangzott
kormányzati nyilatkozatokból kiolvasható variációk közül talán a legrosszabb verzió valósult meg.
Szerinte az az optimális, ha egy piac stabil és kilengésektől mentes, ami a napelemes ágazatról nem volt elmondható az utóbbi időszakban. „Ez a go and stop effektus, a lehető legrosszabb, ami történhet.”
A pályázatosok sorsa is bizonytalan
A napelemes állami pályázaton indulók esetében sem garantált, hogy élni tudnak majd a betáplálás lehetőségével. Sokan még az első körösök esetében is csak most kapnak visszajelzést arról, hogy megfelel-e a pályázatuk – ami még mindig messze van a támogatói okirattól, aminek hiányában el sem tudják igazán indítani a folyamatot.
De akiknek meg is van a támogatói okirata, és még csak most, az utolsó napokban adnák be az igényt, azok sem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy csatlakozni tudnak – persze legalább az esélyük meglesz rá.
Iparági forrásunk szerint egyrészt gyorsan kellene beszerezniük az ehhez elengedhetetlenül szükséges műszaki adatokat a sok megrendelés miatt leterhelt kivitelezőiktől. Másrészt ha már el is jutottak idáig, a kivitelezők még nem kapták meg előlegszámláik ellenértékét a támogatótól, ennek hiányában pedig állnak a munkálatok (a kivitelezők azokat az ügyfeleket priorizálják, akik nem pályázati forrásból, hanem saját erőből vágnak bele), vagyis megvan a kockázata, hogy a megvalósítás végül kifut a szolgáltató által szabott határidőből.
A kormány mindenesetre mossa kezeit. Steiner Attila, a technológiai és ipari minisztérium államtitkára az Indexnek csütörtökön interjúban igyekezett magyarázni a lépést, bár indoklása nem tért el attól, amivel az ezt bejelentő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter élt korábban: az ugrásszerűen megnövekedett a napenergia-termelés – már több mint 3300 megawattnyi kapacitást kötöttek be – emelte ki – emiatt fejleszteni, stabilizálni kell a hálózatot, hogy kezelni tudja ezt az energiamennyiséget, és továbbra is megbízható maradjon az energiaellátás.
Az államtitkár is emlékeztetett, hogy azok, akiknek már megvan a rendszerük, illetve családi kiserőmű létesítésére vonatkozó kérelmeiket október 31-ig beadják, még – az elbírálás eredménye függvényében – lehetőségük lesz a hálózati betáplálásra.
A betáplálás kérdése azért kulcsfontosságú, mert az, aki a háztetőn megtermeli az áramot, és nem használja fel azonnal, azzal, hogy be tudja táplálni a hálózatba, később értékében visszakaphatja – például éjszaka vagy a felhős, illetve a téli, napos órákban szűkölködő időszakban. Ezzel pedig számottevően csökkentheti áramszámláját és általában energiakiadásait.
A betáplálás felfüggesztése miatt ettől a lehetőségtől meg nem határozott időre elesnek a napelemes rendszerben gondolkodók, akik – ha nem akkor akarják működtetni például a mosógépet, a hőszivattyút, a vasalót és a többi fogyasztót, amikor süt a nap –, kénytelenek lesznek eltárolni az energiát. Az akkumulátoros tárolás azonban meglehetősen drága. Mint szakértők korábban a hvg.hu-nak elmondták, akár közel másfélszer akkora összegbe is kerülhetnek, mint amennyit csak a napelemes rendszer kiépítéséért kell kifizetni. Ráadásul az általuk biztosított tárolókapacitás jellemzően rövid távon – napi szinten – képes kiegyenlíteni a termelés és az esti felhasználás közötti eltéréseket, de az évszakok szintjén már nem elég.
A tárolás pluszköltsége a jelenlegi lakossági áramárakkal számolva olyan távolra tolja a megtérülés idejét, ami a szakmai szervezetek szerint sokakat elijeszt majd attól, hogy megújulókba fektessenek, ami könnyen visszahathat az iparágra is.
