Energiaválság: több százmilliárdos lyukat töm be a kormány az adófizetők pénzéből
Gigaösszeggel száll be a kormány a távfűtött lakások rezsicsökkentésébe, a péntek esti Magyar Közlönyben megjelentek szerint csak a lakosság fogyasztása után jár a támogatás, az intézmények nem. Nekik horribilis árat kell majd a fűtésért fizetni, ami az önkormányzatoknak fájhat a legjobban, Az első ágazati reakciók szerint a garázsboltok sem menekülnek, hiába ígérte ezt korábban Gulyás Gergely: a fűtési szezonban nekik is legalább tízszeres díjat kell majd fizetni.
Szombathelyen már a MK megjelenése után megkongatták a vészharangot.
Szürreális mentőöv
Mivel a szolgáltatók a legkülönbözőbb struktúrában szolgáltatják a hőt, nehéz pontosan kiszámolni az állami támogatás teljes összegét. A szolgáltatók egyfelől kapnak egy havi fix támogatást, ennek összege nagyjából a másfélszeresére emelkedett, de a hődíjakban óriási a változás, ez a támogatási rész meghaladhatja akár az ezermilliárd forintot. Ha azt vesszük alapul, hogy a kormány lakásonként a 24 GJ fogyasztást tekinti átlagosnak, akkor a minden GJ után támogatásként a legtöbb szolgáltatónál fizetett 45 ezer forinttal és 660 ezer háztartással számolva 713 milliárd forint lehet a mentőöv. Ha a szakmai szövetség adataival számolunk, akkor az összes szolgáltatott hőmennyiség évente 26,5 PJ, azaz 26,5 millió GJ, így 1192 milliárd forintra jön ki a támogatás összege, és ebben csak a lakossági fogyasztás után fizetett hődíj támogatás van benne. A szolgáltatók egy fix összegű havi támogatást is kapnak, a tavalyihoz képest ez is több, de nem olyan mértékű a változás, mint a hődíjak támogatása esetén. Az MEKH által megállapított díjak és támogatások decemberig érvényesek, így azt követően kedvezőbben alakulhat az árszabás. Ezeket a díjakat az augusztusi gázárakhoz kötötték egy rossz döntés következtében, erről itt írtunk. Jelenleg jóval olcsóbb a gáz a holland tőzsdén, de a másfél-két évvel ezelőtti árszintnek még így nyolc-tízszeresén maradhat. Tavaly ősszel, amikor jócskán ki kellett pótolni a támogatásokat, még csak 40 euró körül járt a gáz ára, az augusztusi beárazásnál majdnem 340 euró volt, jelenleg 200 euró alatti szinten mozog.
Ezek az összegek csak becslések, a szolgáltatók számára egyedileg számítják a támogatás mértékét, de a Közlönyben megjelentek szerint a hődíj támogatások 80 százaléka 40 ezer forint felett van. Az viszont a Közlönyben megjelentekből egyértelműen kiderül, hogy azoknál a távhőszolgáltatóknál, ahol már megújulókkal fűtenek, alig emelkedett a hődíj.
A MEKH tavaly a lakosság GJ-ban számolt fogyasztása után 1000-4000 forint közötti támogatást állapított meg, az idén az előbbi összegek sokszorosát kénytelen biztosítani: a legtöbb településen 45-50 ezer forint hődíjat, és mellé ennyi támogatást jelölnek meg, ez az összeg Esztergomban eléri a 68 ezer forintot. A termálvízzel fűtő Hódmezővásárhelyen 1009 forint, Szentesen mínusz 3002 forint, Csongrádon 4176 forint, a biomasszát felhasználó Pécsett 4375 forint. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy megújulókra áttérők biztosítják a legolcsóbban a távfűtést, ezért is érthetetlen, hogy az uniós pénzbőség éveiben miért nem ösztönözték az átalakításokat.
Szentesen, Csongrádon már évtizedek óta működnek a termálrendszerek, ezeken a településeken a legalacsonyabbak a költségek. 2005–2010 között a távfűtésben a megújulók aránya 7 százalékról 16 százalékra emelkedett, 2015-re újabb 10 százalékkal nőtt az arány, majd 2015-2020 között már csak további 5 százalékos volt az arány növekedése, tehát mostanra a távhő szektorban még mindig csak 30 százalék a megújulók aránya. Pontos helyzetképet a rendszerek sokfélesége nehéz leírni, de ha a 217 távhő rendszer 30 százaléka már megújult, akkor nagyjából 150 vár az átállásra. Egy-egy beruházásra 5-10 milliárd forintot számolva is úgy tűnik, hogy
a most támogatásra elkülönített ezermilliárdos összegből majdnem ki is futotta volna a teljes távhőrendszer megújulókra való átállása, ráadásul a fejlesztéseket nem egyszerre kellett volna kifizetni, hanem 12 év alatt.
Ehhez képest, a 2014–21-es uniós ciklusban ennek az összegnek a töredékét költötték el, azt is többnyire NER-közeli vállalkozók.
A kormány üdvöskéje, az EU-Fire Kft. NER 300-as 16 milliárdos programjáról gyakorlatilag 10 éve nem tudunk semmit - a hvg.hu többször is írt erről. Ez a cég feltérképezte Kiskunhalas és Kecskemét geotermális lehetőségeit több száz millió forintért, majd egyik városban sem lett semmi a termálfűtésből, a pénz viszont elgőzölgött. Az EU-Fire érdekeltségei Mosonmagyaróváron is megjelentek, Hadházy Ákos leplezte le, amikor bemutatta, hogy a projektzárás időpontjára is csupán a kutakat sikerült lefúrniuk, holott ez még egy 2007–13-as ciklusban elindult projekt. Mostanra elindult a kivitelezés, igaz, a megrendelő egyik tulajdonosának, az EU-Fire érdekeltsége is indult a közbeszerzésen, de legalább nem ők vitték el a tendert. A mosonmagyóvári termálrendszer kiépítését egy olyan cég nyerte meg, amelynek a csongrádi és makói projektjeire tíz évvel ezelőtt rátelepedett az EU-Fire Kft., ezeket referenciaként használva kezdett hasítani. Egyébként az EU-Fire Kft.-nek új ügyvezetője is van, június óta a MÁV-Start elbocsátott vezérigazgatója, Kerékgyártó József vezeti a céget. Mátészalkán legalább befejezték, amit elkezdtek, itt éppen ebben a szezonban indul a termálfűtés a lakások 30 százalékában, igaz, visszasajtolót nem fúrtak, egy tóba vezetik a használt termálvizet.
A 2014–2020-es ciklusban két pályázatot írtak ki kifejezetten megújuló távhőre, a 19 milliárd forintos kerettel kiírt programban Kaposvár és Kecskemét lettek a befutók, mindkét városban a biomasszára térnek át, a kivitelezés most indul. Ezt megelőzően, 2017-ben kiírt pályázaton, az egyetlen sikeresnek tűnő projekt a szegedi, ez egyelőre még nem készült el teljes egészében, próbaüzem alatt van. A 2,5 milliárd támogatást elnyert tótkomlósi projekt az akkori önkormányzat párhuzamos energetikai pályázata miatt majdnem bedőlt, most mintha látnák az alagút végét, bár ennél többet egyelőre nem árult el sem a polgármester, sem a kivitelező cég vezetője. A kiskunhalasi projekt teljesen megfeneklett, vissza kell fizetniük a pénzt, ráadásul, nyomoznak is az ügyben a hatóságok. Most a korábbi ciklusból megmaradt pénzt próbálja a kormány összesöpörni.
Az uniós pénz megszerzése nélkül csak a maradékból futja
A közelmúltban Palkovics László az ATV munkatársának adott interjút a távfűtésről, ebben beszélt a technológiai és ipari miniszter arról, hogy a kormány keresi a menekülőutakat az energiaválságból, és hogy ősszel nyitnak egy 5 milliárd forintos zöldítési keretet, amelyre pályázhatnak majd a távhőszolgáltatók, beleértve ebbe a geotermián kívül más megújulókat is. Palkovics azt elismerte, hogy a termálfűtéshez szükséges kutak fúrása kockázatos, ezért egy 6 milliárd forintos alapot is létrehoztak, amellyel az állam ezeknek a kockázatoknak egy részét átvállalhatná.
Mindkét keret forrása átcsoportosítás lehet: az egyik egy tavaly kiírt, de befagyott pályázati pénz, a másik pedig egy még az előző hétéves uniós ciklus terhére megnyitott, de nem kihasznált 19,5 milliárdos keret maradéka. Újabb lehetőség csak a Brüsszellel való megállapodás után nyílhat meg. Azzal is csak akkor fognak jó eséllyel élni a szolgáltatók, ha a támogatási rendszert is átalakítják. Ha minden marad így, akkor folytatódik az ügyeskedés.
Büntetést kap, aki fejleszt
A szolgáltatók egyedileg megállapított támogatást kapnak az állami kasszából, hogy kiegyenlítsék a rezsicsökkentés miatti veszteségeiket, ezt az elismert költségeik után számolja ki az Energiahivatal. A pénteken megjelent Magyar Közlönyből is kitűnik, hogy
azok kapnak nagyobb támogatást, akik eddig nem vágtak bele a fejlesztésekbe.
Ez persze érthető a mostani helyzetben, de a támogatási rendszer „békeidőkben” sem ösztönzi a fejlesztéseket. Az egyik visszatartó erő az, hogy a támogatás megállapításakor a beruházások értékcsökkenését nem ismerik el költségként, így aki lépne a megújulók felé, az hátrányba kerül. nem csoda, ha a megújulókra kiírt szűkös keretre is kevesen pályáztak. A távhőszolgáltatók szakmai szövetsége, a MATÁSZSZ egy transzparens és egzakt támogatási rendszer kidolgozását is elvárná az energiahivataltól, de a rezsicsökkentés fokozatos kivezetését sem tartanák ördögtől valónak.
A megújulókra átálló beruházások gyorsan megtérülhetnek a jelenlegi, és várhatóan még egy jó darabig magas gázárak mellett, főleg ha azt támogatásból finanszírozzák, és ha kormány megfogadja a távhő szakmai szövetség javaslatát, és átalakítja az állami támogatási rendszert is. Ha megnyílnak az uniós pénzcsapok, erre a célra biztosan lesz pénz, egyelőre nem sok van, pedig igény volna bőven, még az 5 milliárd forintért is sorban állnak.
Barnakőszén helyett termálfűtés
Makón, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is bővítenék az évtizedekkel ezelőtt kiépített termálkört. Csongrád polgármestere, Bedő Tamás két óvoda augusztusi, már piaci árakon kiküldött számláját összehasonlítva illusztrálta a termál- és gázfűtés közötti különbséget: fél hónapra a gázfűtéses óvodában 375 ezer forintos, míg a termálrendszerbe bekötött, a fűtést és meleg vizet is a rendszerről kapó óvodának 1800 forintot számláztak ki teljes hónapra. A települések egyelőre saját pénzből tervezik az újabb bekötéseket, bár az elmúlt években kifosztott önkormányzatok lehetőségei szűkösek. A hitelre a kormány adhat engedélyt, így ez a tél már elment, pedig ha nem lenne ennyire bürokratikus a rendszer, néhány településen akár már a fűtési szezonra is elkészülhetne a bővítés. Jól jönne a távfűtőknek egy kis kormányzati segítség, de egyelőre csak az 5 milliárd forintos keret ismert, a hozzáférés mikéntje még nem.
