Eladó a Dunaferr, a bennfentesek már tudhatják, hogy kié lesz
Kész fotóalbumot vonultat fel az ISD Dunaferrt felszámoló Honoratior Kft. a honlapján a szocialista nagyipar egyik hajdani fellegvárának ingatlanairól, eszközeiről, termékeiről és magáról a gyártási folyamatról is. A magyar acélipar helyzetét bemutató összefoglalójukból az is kiderül, hogy 2018-ban a dunaújvárosi vállalat és kistestvére, az ózdi acélmű még közel kétmillió tonna acélt termelt döntően exportra, tavaly azonban már csak 857 ezret, főképpen az előző gyengélkedése, időszakos leállásai miatt.
Az orosz-ukrán háború nyomán Európa-szerte több mint hat százalékkal csökkent az acéltermelés, a közép-kelet-európai régióban pedig 15 százalékkal zuhant.
Csakhogy a Dunaferrt nem a kormány által hangoztatott oroszok elleni szankciók vitték a jégre. A társaság orosz és ukrán tulajdonosai közötti sorozatos, botrányos konfliktusok jócskán a háború előtt kezdődtek. Arra pedig semmilyen elfogadható indok nincsen, hogy a cégnek 2018 óta nincs szabályos mérlege, két éve nincsenek legális vezető tisztségviselői és menedzsmentje. És arra sem, hogy kontrollálatlanul folytak ki belőle a tízmilliárdok, miközben több százmilliárdos adósságot halmozott fel. Mindenki tudta, mindenki látta, mégsem lépett fel éveken át egyetlen hatóság sem egy olyan kaliberű cég törvényes működéséért, amely közvetlenül négyezer, közvetve 15-20 ezer ember megélhetését adja.
A kormány kézbe vette a dolgot
Most a kormány a Covid óta alkalmazott – nyilvánvalóan testre szabott, de a Dunaferr nevét nem említő - rendeleti szabályozással elkezdte egyengetni a cég sorsát, amely 2022 végéig húzta, mielőtt felszámolásra jutott volna. Először is arról döntöttek, hogy ha nem fizet, akkor sem lehet lekapcsolni nála az áramot. Majd rendeletet hoztak arról, hogy a felszámoló átmenetileg veszteségesen is fenntarthatja a működőképességét azoknak a cégeknek, amelyeknek a vagyona többet érhet így, mint a szokásos likvidálással – márpedig a vasmű ilyen. Mi több, az állam többféle módon és több milliárddal direktben is támogatta a Dunaferr életfunkcióinak a fenntartását.
Még csak azt sem mondhatni, hogy nincs ebben logika, hiszen a kohókat nem lehet csak úgy újraindítani, ha egyszer leállítják őket. A Dunaferr működtetését 2023 elején három hónapra az indiai-brit Liberty Steel oldotta meg, egyebek mellett az importból származó nyersanyagok beszállításával. A mentőangyalról egy ideje hallani, hogy vevőként is érdeklődik a Dunaferr iránt.
Új céget alapítanak és azt adják el
Április 17-én aztán a kormány arról döntött, hogy indokolt esetben a felszámolás alatt álló cégek eszközeit ki lehet vinni egy, az adós tulajdonában álló új vállalatba, amit tehermentesen el lehet – sőt egy éven belül el is kell – adni olyan vevőnek, amely vállalja a nyereséges működtetést. Ehhez nincs szükség a normál felszámolásokban szokásos hitelezői egyezkedésekre, vagyis a beleegyezésük nélkül is meg lehet tenni. A Dunaferr Zrt. felszámolója a honlapján közli is, hogy megalapítják a „NewCo” becenevű új vállalatot, amibe a Dunaferr eszközein és dolgozóin kívül az egyik leány, az ISD Power Kft. javai és emberei is bekerülnek.
Hogy mindez zökkenőmentesen menjen, a minap az ISD Power és még egy érdekeltség, a kokszolóüzem felszámolását is elrendelte a bíróság. Az ISD Power felszámolója a Credit Plusz Kft. színeiben fellépő Nagy László, akiről köztudott, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa, és kiemelt állami felszámolásokban is részt szokott venni.
Testre szabták a tendert?
Mindössze két nappal az említett kormányrendelet megjelenése után, április 19-én már közzé is tette a Fővárosi Törvényszék a még meg sem alapított NewCo 100 százalékának az értékesítését célzó nyilvános részvételi felhívást. És a folyamat itt kezd aggályossá válni, mert felvetődik a gyanú, hogy a romjaiban is egyedülálló vagyoni értéket, szaktudást és munkaerőt képviselő cég sorsát már levajazták, vagyis akik a kártyákat keverik, pontosan tudják, ki lesz a befutó vevő.
Hiába méltányolható önmagában az a kormányzati szándék, hogy megmentsenek egy jelentős, tradicionális, piacképes termelési kultúrát, s vele többezer munkahelyet, a kivitelezés visszaélésre adhat módot. Az ominózus felhívás ugyanis olyan, szokatlan, nehezen teljesíthető feltételeket szab a vevőjelölteknek, ami eleve kizárja a versenyt és valószínűsíti, hogy a kondíciókat személyre szabva írták ki.
- A jelentkezőknek mindössze két hét alatt, május 5-éig kell letenniük a számos bürokratikus kritériummal teletűzdelt pályázati anyagot egy megjelölt közjegyzőnél, s addigra négymillió eurós óvadékot is el kell helyezniük egy MKB-s bankszámlán.
- De, ami sokkal súlyosabb: vállalniuk kell a felszámoló által összesen 36,9 milliárd forintosra taksált környezeti terhelés következményeit. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Dunaferrnek lejártak a környezetvédelmi engedélyei – azaz nem is dolgozhatna –, s azok megkapásához minimálisan ilyen értékű beruházás (rekultivációs munkák, porszívás, monitorozás, hulladékszállítás) szükséges.
- Vagy ennél még sokkal több, de az csak a későbbiekben derül majd ki. Ha további csontvázak esnek ki a szekrényből, az a kiírás szerint kizárólag a vevők felelőssége lesz, márpedig egy auditált mérleg nélküli cég esetében elkerülhetetlenek a kellemetlen meglepetések.
- A jelentkezőkkel szemben kőkemény szakmai követelményeket is támasztanak, például azt, hogy a cégcsoportjuk a megelőző 5 évben az acélipar területén kohászati és/vagy acélgyártási tevékenységet folytasson, évente legalább 2 millió tonna kokszot és/vagy legalább 3 millió tonna nyersacélt állítson elő, vagy, ha egyéb ipari, gyártó tevékenysége van, az éves árbevétele haladja meg az 500 millió eurót.
- Mindezen túl a jelentkezőket az ország biztonsági érdeke miatt a Belügyminisztérium is lecsekkolja.
Csak egy alkalmas jelölt lesz?
A nyertes ezek után valószínűleg csak névleges vételárat fizet, hiszen a felsorolt kötelezettségeken túl a pillanatnyilag deficites acélművet nyereségessé is kell tennie. A már említett érdeklődőn kívül a minap Dunaújvárosba látogatott egy másik indiai vállalat, a Jindal Steel óriáscég is, de korábban ukrán és kínai befektetőkről is hallani lehetett. Sőt, a Völner-Schadl vesztegetési botrány nyomozati irataiból kiderült, hogy a fővégrehajtó egyes vádlott-társai és a velük együttműködő (nem vádlott) ügyvédek is kavartak a Dunaferr feletti irányítás megszerzéséért, de az nem derült ki, hogy kinek a megbízásából ügyködtek.
Százmilliárdokkal segít az Orbán-kormány
A legnagyobb tehertől azonban megszabadítaná a magyar állam a továbbélő Dunaferrt: a három éve nem fizetett szén-dioxid-kvóta és az amiatti büntetések, együttesen 3-400 milliárd forintnyi kötelezettségétől, bár köztartozás gyanánt szedhetné azt be, ha lenne miből. Baj azonban lehet még ebből az adófizetőket érő káron túl is. Az Euractiv Slovakia híroldal információja szerint ugyanis újabb konfliktus támadhat Magyarország és az Európai Unió között, amiért a magyar állam nem lép ebben az ügyben. Az Európai Bizottság akár tiltott állami támogatásnak is tarthatja az engedékenységet, amely jogosulatlan versenyelőnybe hozza a Dunaferrt a kvótát rendesen fizetőkkel szemben. Hasonlóképpen indokolatlan állami támogatásnak bizonyulhat az a mintegy 16 milliárd forint is, amivel az állam a felszámolás óta kisegítette a maga erejéből a munkabérek kifizetésére sem képes Dunaferrt.
Mit lép a volt ukrán-orosz tulajdonos?
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Dunaferrt – egy ciprusi holdingcégen keresztül - tulajdonló ukrajnai ISD acélipari konszern a háború miatt maga is tönkrement (gyártóegységei az oroszok által ellenőrzött területeken vannak) és csődbiztos irányítja. E konszernben többszörös áttétellel, a háttérben tulajdonos a szankciók által sújtott orosz állami Vnyesekonombank is.
