El lehet-e kobozni a befagyasztott orosz vagyonokat, hogy abból építsék újjá Ukrajnát?
“A cél az, hogy felkutassuk, azonosítsuk, befagyasszuk, menedzseljük, azután pedig elkobozzuk ezeket a vagyonokat” – írja egy uniós dokumentum, melyet a brüsszeli Politico megszerzett. A zsákmány hatalmas, hiszen csak az orosz nemzeti banknak 300 milliárd dolláros követeléseit fagyasztották be az Európai Unió területén Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni agresszióját követően.
Az Európai Tanács októberben bízta meg a bizottságot azzal, hogy nézzen utána a jogi eszközöknek: miképpen lehet ezt végrehajtani. A tagállamok megosztottak ebben a kérdésben: Lengyelország, a balti országok és Szlovákia sürgetik az orosz vagyon mielőbbi kisajátítását. Ukrajna kormánya természetesen ugyanezen a véleményen van, hiszen ebből a pénzből szeretnék fedezni az ország újjáépítésének óriási költségeit.
A probléma az, hogy ennek nincs bevált jogi módszere. Erre Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter mutatott rá, aki hozzátette, hogy “ezt a jogi mechanizmust nekünk magunknak kell kidolgoznunk”.
A nemzetközi jog védi a tulajdont, ezért egyáltalán nem könnyű a jogászok dolga.
“Lehet olyan ösvényt találni a nemzetközi jogban, amely lehetővé teszi a befagyasztott vagyon konfiskálását, de ez nagyon is szűk ösvény, és hosszas jogi procedúrát feltételez” – nyilatkozta a Politicónak Jan Dunin-Wasowicz ügyvéd, aki a Hughes, Hubbard & Reed irodánál dolgozik.
Mit találtak ki Brüsszelben?
Azt, hogy a szankciók megszegését tekintsék bűnténynek az Európai Unióban. Minthogy az orosz vagyonok tulajdonosait szankciók sújtják, ezért ellenük ezen az alapon eljárást lehetne indítani. Az pedig elvezethet oda, hogy a vagyont kisajátítják. Ezzel az a probléma, hogy nagyon sokáig eltarthat, mert minden egyes esetben bírósági ítéletre lenne szükség. A jogerős ítélet pedig csak évek múltán születhetne meg.
Jogilag az is problematikus, hogy minden egyes esetben ki kellene mutatni az összefüggést a szóban forgó orosz tulajdonos és az ukrajnai háború között.
Mi lesz az orosz nemzeti bank 300 milliárd dollárjával?
Ez a legnagyobb tétel, de jogilag igencsak szokatlan helyzet alakult ki. A Politico által megszerzett uniós dokumentum úgy fogalmaz, hogy “a nemzeti bank pénzét általában immunitás védi”.
Egy nemzetközi jogász így fogalmaz: ”A nemzetközi jog szerint tökéletesen világos, hogy nem lehet hozzányúlni az orosz nemzeti bank pénzéhez az orosz állam jóváhagyása nélkül.” Az orosz állami vállalatok esetében nem ilyen szigorú a jogi védelem, de ott is bizonyítani kellene, hogy a cég pontosan milyen kapcsolatban áll az orosz állammal, illetve hogy a ténykedése mennyiben sérti meg az uniós szankciókat.
Kilépési adót is ki akar vetni az Európai Unió a menekülő orosz tőkére. Ez az exit tax is problematikus, mert csakis az orosz vagyonokra vonatkozna, holott a nemzetközi jog általános érvényű, vagyis a tulajdonosok érvelhetnének azzal a bíróság előtt, hogy diszkrimináció áldozatai.
“Az Európai Unió és a tagállamok új büntetőjogot akarnak alkalmazni, melyre nincsen precedens” – nyilatkozta a Politicónak Stephan Schill, a nemzetközi gazdasági jog professzora az amszterdami egyetemen (University of Amsterdam).
