Éhbérért dolgoznak az akkugyárakban, a gödi gyár dolgozóinak fele külföldi
A Portfolio azt írta, hogy a konferencián felszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.
A konferencia bevezető előadását Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól. A kutató elmondta: az 1-2 évvel ezelőtti kormányzati becslések szerint a kelet-ázsiai vállalatok által dominált hazai akkumulátor-értéklánc cégeinél az évtized közepére várhatóan 30 ezernél több ember fog dolgozni. 2021 őszéig a kormányzati adatok alapján már 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.
A kutató elmondta: gyártósoron dolgozó operátorok alapbérei nem elegendők a megélhetéshez, így a magasabb vagy tisztességesebb béreket túlórákkal, bónuszokkal, pótlékokkal és béren kívüli juttatásokkal lehet elérni. Ha viszont a dolgozó az adott hónapban elesik ezektől, mert mondjuk néhány napig például táppénzen volt, akkor nagyon nehéz a megélhetése.
Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte: a kínai CATL debreceni akkumulátorcella-gyártó üzemében is alapvetően operátorokra, betanított munkásokra lesz szükség, hiszen a vezető operátorok, menedzserek kínaiak lesznek, és hasonló tendencia figyelhető meg a hazai akkumulátor-értéklánc többi gyárában is. A Samsung gödi gyáránál a mintegy 6 ezer dolgozó fele külföldi, a helyi, gödi munkavállalók száma 100 alatt van - derül ki a Portfolio beszámolójából.
