Egyre többen lesznek rákosak 50 éves koruk előtt, már járványról beszélnek a szakemberek
A felmérések szerint 1990 óta világszerte megnőtt azon 50 év alattiak száma, akiknél rákos megbetegedést diagnosztizáltak – derült ki a Nature Reviews Clinical Oncology című lapban közzétett tanulmányból. A publikáció szerint ami kifejezetten aggasztó, az az, hogy a fiatalkori rákos megbetegedések számának növekedése nem lassul, és bár fejlődött sokat a szűrőrendszer, ez önmagában nem magyarázza meg a tendenciát.
Shuji Ogino, a bostoni Brigham and Women's Hospital patológusa szerint a kockázat a megbetegedésre minden korosztályban növekszik. A tapasztalatok szerint például az 1960-ban szültetetteknél nagyobb arányban alakul ki a rák 50 éves kor alatt, mint azoknál, akik az 1950-es években születtek, a statisztikák pedig azt mutatják, hogy ez az emelkedés generációról generációra folytatódik.
A kutatók kifejezetten arra voltak kíváncsiak, hogy nőtt-e az 50 éven aluli betegek aránya. Ehhez összesen 14 daganatos megbetegedést: emlő-, vastagbél- (CRC), méhnyálkahártya-, nyelőcső-, epevezeték-, epehólyag-, fej- és nyak-, vese-, máj-, csontvelő-, hasnyálmirigy-, prosztata-, gyomor- és pajzsmirigyrákot vettek górcső alá.
Azt találták, hogy 2000 és 2012 között a fenti megbetegedések mindegyikénél növekedés volt tapasztalható az 50 év alattiak esetében.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy van-e valamilyen egyedi jellemzője az 50 éven aluli megbetegedéseknek, valamint, hogy az egyre nagyobb gyakoriság miatt tekinthetnek-e a betegségre járványként. Az összesítésük szerint úgy tűnik, hogy igen, legalábbis az 1990-es évektől kezdve egyértelműen ez a helyzet.
A csapat szerint bár a szűrés egyre jobb lett, ez önmagában nem magyarázza a tendenciát – azért sem, mert ott is növekedést tapasztaltak, ahol nem érhető el szűrőprogram.
A szakemberek szerint a nyomok arra utalnak, hogy például az étrend, az életmód, a testsúly és a környezeti kitettség valamilyen kombinációjának köszönhető ez az emelkedés. Erre utal az is, hogy a 14 vizsgált ráktípus közül nyolc az emésztőrendszerhez kapcsolódik.
"Az elfogyasztott élelmiszer hatással van a bélrendszerünkben lévő mikroorganizmusokra. Az étrend közvetlenül befolyásolja a mikrobiom összetételét, így ezek a változások befolyásolhatják a betegségek kockázatát és kimenetelét" – emelték ki a kutatók.
Az sem elhanyagolható, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás jelentősen megnövekedett az 1950-es évek óta. A csapat megjegyezte: bár a felnőttek alvásideje nem változott, a gyerekeké jelentős mértékben igen.
