Egyre nagyobb az igény a zöld kötvények iránt
Kezdjük azzal, hogy miért is jó zöld kötvényt kibocsátani?
Mindenekelőtt azért, mert így az azok értékesítéséből befolyt pénz dedikáltan zöld, azaz fenntarthatósággal összeegyeztethető célokra fordítható. Az is előny, hogy egy ilyen kibocsátás jól dokumentálható. Készülnek külső szakértői vélemények, vizsgálatok mind a kibocsátást megelőzően, mind azt követően. Ilyen szempontból tehát sokkal nagyobb a bizalom foka, emiatt pedig, ha csak kicsit, de olcsóbb a finanszírozás, mint egy „sima” kötvény kibocsátása esetén. Ezzel is magyarázható, hogy egyre nagyobb az igény a zöld kötvények iránt. Érzékelhető ugyanis, hogy a befektetési lehetőségeket kereső tőke egyre jobban értékeli a zöld befektetéseket, miközben a kötvényeket kibocsátók is kedvezőbb feltételekkel tudják felhasználni a bevont forrást.
Ebből lehet arra következtetni, hogy a piacra dobott zöld kötvények mennyisége az elmúlt években nőtt?
Igen. Kétségtelenül több a zöld, illetve a fenntartható projekt. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen kibocsátásnak jelentős az adminisztrációs terhe. Például zöld bizottságokat kell létrehozni, hogy azok jóvá tudják hagyni a projekteket, azt követően pedig be kell vonniuk külső szakértőt, aki az egész folyamatot auditálja. Ám most, hogy az energiaárak növekedtek, például egy energiahatékonysági projekt esetén jelentősen nő a megtakarítás is, amiből már, kifizetődőbb ebben a formában forrást bevonni. Így most olyan projektek is lehetnek zöldek, amelyekről régebben nem is feltételezték, hogy akár azok is lehetnek. Érdemes arra emlékeztetni, hogy a zöld kötvények az ESG-fókuszú befektetések egy része. Hiszen az ESG sokkal szélesebb, az nemcsak a környezetvédelmet öleli fel, hanem a társadalmi és a vállalatirányítási elveket is.
De mi garantálja, hogy tényleg zöldnek minősített célokra fordítódik a forrás?
Alapvetően az, hogy ki kell alakítani egy úgynevezett zöldkötvény-keretrendszert, ami meghatározza, hogy milyen szempontok szerint használják fel a kötvények értékesítéséből befolyt forrásokat. Ezt értékeli egy külső szakértő, aki erről kiad egy véleményt, ami nyilvánosságra is kerül. Ezt követően, amikor megtörténnek a befektetések, legalább évente egy allokációs jelentést és egy hatásvizsgálati tanulmányt is el kell készíteni. Az allokációs jelentés mutatja meg, hogy hová ment a pénz, a hatásvizsgálati jelentés meg azt, hogy miért, mitől lett egy projekt zöld, milyen hasznokat tudott az effajta forrásbevonás és befektetés generálni. És természetesen ezeket is külső szakértők hitelesítik.
De emellett gondolom, az állam is szabályozza a zöld kötvények kibocsátását és ellenőrzi azt.
A nemzetközi sztenderdek jellemzőek a zöld kötvények piacára, emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgynevezett zöldkötvény-ajánlása írja elő, hogy egy zöld kötvénynek milyen feltételeknek kell megfelelnie, de a konkrét jogszabályi kikényszerítés helyett sokkal nagyobb súllyal esik latba, hogy az adott vállalat hírneve nagymértékben károsodna, ha nem sikerül teljesítenie a feltételeket és jelentősen rombolná a befektetői étvágyat egy következő körös értékpapír-kibocsátás kapcsán.
Hogyan alakult a zöld kötvények állománya?
Emlékeztetnék arra, hogy hazánkban a zöld kötvények meglehetősen új konstrukciók, az első vállalati kibocsátás 2020-ban valósult megpiacra. Az MNB által működtetett Növekedési Kötvényprogramban voltak ilyen kibocsátások, illetve a magyar állam is értékesített zöld kötvényeket 2020-21-ben, amire korábban szintén nem volt példa.
Jellemzően milyen célokra fordítódnak a zöld kötvényekből befolyt összegek?
Ez nagyon vállalatspecifikus, de energiahatékonysági projekteket gyakorlatilag bármelyik cégnél lehet találni. Emellett lehet használni a megújuló energiára való áttérérésre, a körforgásos gazdaság megteremtésére, tiszta közlekedésre, a hulladékfelhasználás racionalizálására, biodiverzitás megőrzésére, zöld épületekre.
És egy zöld kötvény miben segíti a későbbi fenntarthatósági célok elérését?
A zöld kötvénynek az a jó tulajdonsága, hogy segíti a vállalati döntéshozatalba beépíteni a fenntarthatósági szempontrendszert. Azáltal, hogy egy bizottság jön létre, amely rendszeresen ülésezik, megvitatja a kérdéseket, így ezek a szempontok is már ténylegesen a részét képezi a vállalatnak, beépül a cég mindennapjaiba. Ez azért nagy előrelépés, mert a vállalatok régen az üzleti döntéseiknél nem vagy nem kellő mértékben vették figyelembe a zöld szempontokat.
Az orosz-ukrán háború sajnálatos módon eddig már sok mindent átírt. Befolyásolta a zöld törekvéseket is?
Ebből a szempontból a háború jót tett a zöld beruházásoknak, mivel az energiaárak jelentősen megemelkedtek és ami drága, azzal az emberek nyilván takarékoskodnak. Emellett felértékelte akár Magyarországon, akár az Európai Unióban a megújuló energiát termelő eszközöket, ugyanis azok nem függtek külső szállítóktól, illetve külső alapanyagoktól, például a gáztól vagy például az atomerőművek esetén az urántól. Az áramot a nap- és szélerőművek elő tudják állítani, amelynek köszönhetően csökkenhet egy vállalat vagy egy ország külső sérülékenysége.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban hol tart a zöld törekvésekben?
Természetesen nálunk is születnek jó intézkedések, leginkább a kormányzat részéről, mivel alapvetően az állam, mint szabályozó tudja befolyásolni, hogy merre tartsanak a zöld törekvések. Mindenképpen pozitív intézkedésként kell említeni például a napenergia-boomot. De az energetikai rendszerek igen összetettek, ha csak hangsúlyosan az egyik részét fejlesztjük, például a több napenergia kapacitással, akkor idővel a rendszer többi eleme már nem tudja ellátni a számára kitűzött feladatokat, ami visszahat az eredetileg fejlesztendő területre. Összességében azt lehet mondani, hogy ha lassan is, de jó irányba mennek a dolgok, viszont még van tennivaló bőven. Például, jót tenne az országnak, ha nálunk is minél több energiaközösség jönne létre és erre a szabályozás lehetőséget adna és támogatná, ahol főleg lakossági termelők és fogyasztók össze tudnának kapcsolódni, ezáltal részben lokális szinten kezelni a termelés és a fogyasztás különbözőségével járó rendszerterheléseket. Ez sokat segítene a magyar villamosenergia-hálózat stabilitásában. Valamint az is, ha a naperőművek mellett másfajta megújulóenergia-termelők is jobban fókuszba kerülnének a fejlesztési célok kitűzése során.
És az Alteo mit tesz a felzárkózás érdekében?
Mi úgy véljük, hogy a megújuló energia rendkívül fontos szereppel bír most és a jövőben is, ezért mi az Alteónál meg is teszünk mindent. Ami nemcsak abból áll, hogy megújuló energetikai eszközöket telepítünk, hogy azokkal termeljünk villamos energiát, hanem abból is, hogy segítjük ezeknek a villamosenergia-rendszerbe történő integrálhatóságát. Ez nagyon kritikus kérdés, ugyanis maga a megújuló energia, nagyon hektikusan, változékonyan termel. Azt kell elérni, hogy a megújulóból termelt áramot minél olcsóbban és könnyedebben be lehessen integrálni a magyar villamosenergia-rendszerbe. Ez kétségtelenül nagy kihívás, de ezen dolgozik az ALTEO, a szabályozó hatóságok és az energiaipar jelentős része is.
