Egyre kevesebb magyart zavarna, ha LMBTQI kollégája lenne, de azt nem akarják, hogy az iskolában téma legyen
A 2023 végén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás a különféle alapokon nyugvó diszkriminációt mérte fel az Európai Unióban, és közzétették a Magyarország-specifikus eredményeket is, amit a Háttér Társaság a 2019-es válaszokkal összehasonlítva foglalt össze.
A civilek szerint a leginkább lesújtó eredményt az a kérdés mutatja, amiben arról kérdezik a válaszadókat, hogy az iskolai órákba és tananyagokba bele kellene-e foglalni a tájékoztatást bizonyos témákban.
Itt a magyar közvélemény kivétel nélkül minden témát (a fogyatékosság megtapasztalása, rasszizmus, az antiszemitizmus története az európai országokban és a holokauszt, vallások és hitek, roma kultúra és történelem) minimum 10 százalékponttal magasabban elutasító, mint az EU27 átlag.
Itt azonos mértékben elutasított a többféle nemi identitás (mint pl. a transzneműség) és a többféle szexuális irányultság mint iskolai téma: mindkettőt 49%-ban ellenzik a magyarok. Azonban még ez az eredmény is javulást jelent a 2019-es értékekhez képest: ott 55% ellenezte a többféle nemi identitásról szóló tájékoztatást, és 51% az LMB témát.
A családi vonatkozást érintve eleve magas elutasítottságról indul mindkét csoport:
2019-ben 60% fejezte ki ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a gyermekének transznemű vagy interszex párja legyen, és 57% pedig az azonos nemű partnert nem látná szívesen. Ezek az értékek 2023-ra javulást mutatnak (-2% és -6%), noha még mindig nem túl magas azok száma, akik kényelmesen (25% és 31%) éreznék magukat egy ilyen helyzetben.
Ami a munkakapcsolatokat illeti, lassú nyitás mutatkozik a transz és interszex emberek irányába: 4%-kal nőtt azok száma, akik mérsékelten kényelmesen, 11%-kal pedig akik kényelmesen éreznék magukat, ha a kollégájuk transz vagy interszex lenne. A leszbikus, meleg és biszexuális munkatársak gondolatára nyitottabb volt már az előző adatfelvétel során is a többségi társadalom: 33% válaszolta azt, hogy feszélyezné egy ilyen szexuális irányultságú kolléga. Ez 7 százalékponttal csökkent 2023-ra (26%).
Ahogy írják, a 2019-es és 2023-as adatokból szembeötlő, hogy
egyre többen tudják, hogy a transz és interszex emberek diszkriminációtól szenvednek: csökkent azok száma, akik “nem tudja” és “nem létezik” választ adtak e kérdésre.
Az utóbbi években bevezetett, az LMBTQI közösséget diszkrimináló szabályozások (propagandatörvény, örökbefogadás korlátozása, 33-as paragrafus) ahhoz vezettek, hogy a magyar megkérdezettek szemében egyértelműen nőtt azok száma, akik szerint elterjedt a közösség kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése.
Munkakeresés esetén 23% szerint van hátrányban, aki transzneműként keres munkát, 24% szerint gondot okozhat a többségitől eltérő szexuális irányultság. Az adatok 2019 óta nőttek, ami más mutatókkal összefüggésben arra utal, hogy egyre inkább tisztában van a népesség azzal, hogy a kirekesztés milyen társadalmi csoportokat hogyan érint.
“Fontos mutató az, hogy a társadalom mennyire ismeri fel azt, ha egy tagját kirekesztés éri. Az, hogy egyre több magyar van tisztában azzal, hogy milyen hátrány éri az LMBTQI embereket, eredménye egyrészt az elmúlt évek korlátozó törvényeinek, másrészt annak, hogy egyre több LMBTQI ember bújik elő hazánkban is, hiszen ők megosztják ezeket a tapasztataikat is. Az sokakat szíven üt, ha az esti beszélgetés közben azt meséli el egy szerette, hogy utánakiabáltak az utcán, vagy hogy piszkálják a munkahelyén” – mondta el Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.
