Egy új tanulmány állítja: akár már néhány másodperc után is megbízhatatlan lehet a memóriánk
Még a legrövidebb időtávon is előfordulhat, hogy a memóriánk nem megbízható tökéletesen, főleg ha komoly elvárásaink vannak arról, hogy milyen kell legyen a világ. Ilyen esetekben már másfél, két vagy három másodperc után is elkezdhet halványulni az emlékezetünk, amiket a várakozásainkkal kezdünk „kitölteni” – derült ki mindez egy Plos One folyóiratban közölt tanulmányból.
Marte Otten és kollégái korábbi kutatások nyomán hangsúlyozták, amikor embereknek forgatott vagy tükrözött betűt mutattak, sokszor az alanyok arról számoltak be, hogy az adott betűt a megfelelő szögben látták.
Ezt a jelenséget korábban azzal hozták összefüggésbe, hogy a résztvevők rosszul látták az alakzatot – a friss tanulmány szerzőinek azonban kétségeik támadtak, hogy valóban így van-e. Szerintük ezek inkább a memóriával hozhatóak összefüggésbe, azaz az alanyok jól látták az alakzatot, a dolgok akkor kezdtek félremenni, amikor megpróbálták eltárolni a memóriájukba.
A kutatók négy kísérletet végeztek, hogy a jelenség magyarázatához közelebb kerüljenek. Az elsőben egy hat vagy nyolc betűből álló kört mutattak a résztvevőknek, melyekben egy-kettő tükörkép volt. Ezt követően, néhány másodperccel később egy másik ilyet is mutattak, de azt kérték tőlük, hogy ezt hagyják figyelmen kívül – ezzel a figyelmüket igyekeztek elvonni.
A kutatók ezután azt kérték tőlük, hogy több lehetőségből válasszanak ki egy úgynevezett célalakzatot, ami egy adott helyen volt az első karikában, majd értékeljék, hogy mennyire magabiztosak a döntésükben – írja a The Guardian.
A 23, sokszor nagy magabiztosságot mutató résztvevő eredményei azt mutatták, a leggyakrabban előforduló hiba célalakzat tükörképének kiválasztásakor fordult elő.
Az eredmények szerint a résztvevők előforduló hibáit inkább okozták az elvásárok, mintsem az, hogy mennyire hasonlítottak egymásra az alakzatok.
Az idő múlásával, valamint a figyelemelterelés mértékének növelésével a hibák száma is nőtt, de csak akkor, ha a célalakzat egy tükrözött betű volt. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a hibák nem az alakzatok észlelésének hibájából, hanem a rövidtávú memóriából erednek.
Ezután még három hasonló kísérletet is végeztek összesen 348 fő bevonásával, de ezek is a korábbi eredményeket erősítették meg. A kutatók most abban reménykednek, hogy további vizsgálatokat is végezhetnek e területen, más típusú visszaemlékezések esetében is.
